A carpalis alagút szindróma okai és kockázati tényezői

A carpalis alagút szindróma (CTS) akkor fordul elő, amikor a középső ideg, a csukló egyik nagy idege, megszorul, amikor áthalad a szűk carpalis alagútban. Az ebből eredő nyomás sok okból kialakulhat. A fő tényezők a csukló szerkezete, sérülései és gyulladáshoz és duzzanathoz vezető állapotok. Az ismétlődő mozgás vagy a rezgő eszközök használata által okozott stressz kisebb kockázati tényező, míg a számítógép használata bizonyítatlan kockázat.

Gyakori okok

A carpalis alagutat alul a kis csuklócsontok, felül pedig egy feszes szalag alkotja.

Ha a carpalis alagútban nyomás keletkezik, az ideg megszorul, és rendellenesen kezd működni. Amikor ez megtörténik, a betegek a carpalis alagút tipikus tüneteit tapasztalják, beleértve a fájdalmat, a bizsergést és a zsibbadást.

A carpalis alagútban a nyomás a csukló bizonyos pozícióival megnő. Sokan panaszkodnak a carpalis alagút tüneteire éjszaka, ami annak a ténynek köszönhető, hogy a testük alá hajtott csuklóval alszanak. Ez a helyzet növelheti a carpalis alagút nyomását, súlyosbítva a tüneteket.

Legtöbbször nincs egyetlen oka sem a carpalis alagút szindrómának, és gyakran több kockázati tényező is hozzájárulhat.

A legfontosabb kockázati tényezők a következők:

• Csuklósérülés: A csukló vagy az alsó kar elmozdulása, törése, égése vagy súlyos zúzódása duzzanatot okozhat a kéztőcsatornában.
• Anatómiai tényezők: Lehet, hogy egy kis carpalis alagúttal, apró csuklóval vagy egy csontelrendezéssel született, amely a carpalis alagútba ütközik. A deformitás gyulladásos ízületi gyulladás miatt is kialakulhat.
• Nem: A nőknél nagyobb a carpalis alagút szindróma esélye, talán azért, mert kisebb a csuklójuk, mint a férfiaknál.
• Életkor: A legnagyobb korcsoport 40–60 éves.
• A gyulladásos állapotok, beleértve a reumás ízületi gyulladást is, növelik a kockázatot.
• Az idegeket károsító állapotok, beleértve a cukorbetegséget, befolyásolhatják a medián ideget.
• A folyadékretencióhoz vezető állapotok, beleértve a terhességet, a menopauzát és a veseelégtelenséget
• Pajzsmirigy alulműködés: A mechanizmus nem ismert, de az állapot folyadékretenciót okozhat, és lerakódásokhoz vezethet a középidegen.
• Az akromegália (agyalapi mirigy túlműködése) a középső ideg duzzadásához vezet, ami megnöveli a kompresszió kockázatát.
• Ismétlődő használat a csukló meghajlítása miatt, amelyet leggyakrabban egy ipari futószalagon látnak olyan iparágakban, mint a gyártás, varrás, takarítás és élelmiszer-feldolgozás
• A vibrációnak való kitettséget kisebb okként említik.

Vita a számítógép használatával mint ok

Hosszú ideje vita folyik a billentyűzetek (vagy más technológiák, például számítógépes egér vagy okostelefon) használatáról, amely a carpalis alagút szindróma kialakulásához vezet.

Számos nagy és jól megtervezett tudományos tanulmány ellenére sem sikerült bebizonyítani, hogy a carpalis alagutat gépelés vagy számítógépes egér használata okozza.

A foglalkozásra mint a CTS kialakulásának kockázati tényezőjére utaló adatok többsége olyan tanulmányokból származik, amelyek a rezgő nehézgépek (ideértve a kalapácsot is) használatát, vagy az ipari munkáknál tapasztalt ismétlődő vagy erőteljes csuklóhasználat típusát vizsgálják.

Az életmód kockázati tényezői

Hajlított csuklóval történő alvás, különösen, ha a test alatt van, növeli a kockázatot.Néhány tevékenység, mind otthon, mind munkahelyen, potenciálisan ismételten megnövelheti a nyomást a kéztőcsatornában. A rosszul kialakított munkaterületek azt eredményezhetik, hogy a csuklót olyan helyzetben tartják, amely irritálja az ideget. Hosszú ideig töltheti ugyanazt a mozdulatot, vagy szorosan megmarkolhat egy tárgyat, például tollat. A rossz testtartás előre gördített vállakkal összenyomhatja a nyak idegeit, és befolyásolhatja a karját és kezét. A hideg környezet kézfájdalomhoz és merevséghez is vezethet.

Az elhízás a carpalis alagút szindróma kockázati tényezője is. A 30-as vagy annál nagyobb BMI növeli a carpalis alagút kockázatát, bár ez nem világos.