A pajzsmirigy kolloid ciszta a nem rákos (jóindulatú) pajzsmirigy csomók egyik típusa. A pajzsmirigy csomók nagyon gyakoriak, a felnőttek körülbelül 60% -ának van legalább egy. Szerencsére ezek döntő többsége, mintegy 95% -a nem rákos. Itt van, amit tudnia kell a pajzsmirigy kolloid ciszta diagnózisáról és kezeléséről.
vgajic / E + / Getty Images
Mi az a pajzsmirigy kolloid ciszta?
A pajzsmirigy a nyak tövében, az Ádám alma vagy gége alatt helyezkedik el. Jobb és bal lebenye van, amelyet az isthmus köt össze, amely olyan, mint egy híd. A pajzsmirigy kiválasztja a pajzsmirigyhormonokat. Ezek a hormonok hatással vannak a különféle testrendszerekre, befolyásolva a szívműködést, az anyagcserét, a hőmérséklet szabályozását és egyebeket.
Néha a pajzsmirigy szövete rendellenesen megnő, és csomót termel. Egy kolloid pajzsmirigy-csomóban a túlnövekedés megsokszorozódhat. Azonban a kolloid pajzsmirigy csomók a pajzsmirigyben maradnak, és nem terjednek a test más területeire.
Ha a pajzsmirigy csomópontja folyadékkal van töltve, akkor azt "cisztásnak" tekintik. A kolloid csomók lehetnek teljesen folyadékkal töltöttek vagy részlegesen folyékonyak bizonyos szilárd területekkel. A tisztán cisztás csomók (vagyis 100% -ban folyadékkal töltöttek) ritkán rákosak.
Lehetséges más pajzsmirigy-csomók kialakulása, amelyek többsége szintén jóindulatú, például hiperplasztikus csomók és follikuláris adenomák. Néhány betegnek egyidejűleg többféle göbje van.
A golyva megnagyobbodott pajzsmirigyet ír le, amely vagy átfogja az egész mirigyet, vagy rögös csomóként jelenik meg. A hormonális egyensúlyhiány (például a jódhiány okozta) a golyvák gyakori oka.
Rákkockázat
Minden 20 tapintható pajzsmirigy-csomó után egy rákos. A rákos pajzsmirigy csomók például a papilláris vagy follikuláris karcinómák, a medulláris rák vagy az anaplasztikus rák.
Az ionizáló sugárzásnak való kitettség (rákkezelések, munkahelyi expozíció vagy nukleáris esés) növeli a pajzsmirigyrák kockázatát, különösen, ha az expozíció gyermekkorban történt. A gyorsan növekedő vagy rekedt hangú hangot okozó csomók inkább aggódnak.
Gyaníthatja, hogy egy fájdalmas pajzsmirigy-csomó rákos. Ez azonban nem feltétlenül így van. A pajzsmirigy krónikus gyulladása gyulladásos csomókat vagy duzzadt pajzsmirigyet eredményezhet.
Mint sok rák, a pajzsmirigyrák is futhat családokban. A pajzsmirigyrák kockázatának értékelésekor orvosa figyelembe veszi családi kórtörténetét és életmódbeli tényezőit.
A nem működő csomók (vagyis nem termelnek pajzsmirigyhormont) 14–22% -os kockázattal járnak rákos megbetegedésekben, szemben a hiperfunkciós csomókkal (pajzsmirigyhormont termelő csomók), amelyek ritkán daganatosak.
Bár a túlműködő pajzsmirigy csomók nem hajlamosak rákot okozni, más kellemetlen mellékhatásokat is eredményezhetnek. A pajzsmirigyhormonok túltermelésével a túlműködő pajzsmirigycsomók hyperthyreosis tüneteihez vezethetnek (beleértve az oszteoporózist és a rendellenes szívverést).
A folyamatos monitorozás és kezelés segíthet a pajzsmirigy hiperfunkciójának ellenőrzésében tartásában.
Tesztekre és monitorozásra van szükség annak megállapításához, hogy a csomó rákos-e. Ha több csomója van, mindegyiket külön-külön kell értékelni.
Diagnózis
A csomók gyakoribbak a nőknél, és az előfordulásuk az életkor előrehaladtával növekszik. A góc méretétől és helyétől függően tapintható (érezhető) lehet egy fizikai vizsga során. A jód-elegendő területeken élő nők körülbelül 5% -ának és a férfiak 1% -ának vannak tapintható csomói.
A nem tapadható csomókat általában képalkotó vizsgálatokkal fedezik fel, például ultrahang, számítógépes tomográfia (CT) vagy a nyak vagy a környező területek mágneses rezonancia képalkotása (MRI) segítségével. A nagy felbontású ultrahang különösen hatékony, és az egészséges egyének akár 68% -ában is kimutatja a pajzsmirigy csomópontjait.
Ha orvosa pajzsmirigy-gócot talál, a következő lépés vérvizsgálat elrendelése a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintjének mérésére és a pajzsmirigy működésének felmérésére. Az ultrahang elvégzése segít értékelni a csomó típusát, és ellenőrizni a környező nyirokcsomókat a nyakon.
Ezen tesztek és más kockázati tényezők eredményei alapján további vizsgálatokra lehet szükség. Hasznos lehet a következő tesztek elvégzése.
Radioaktív jódfelvétel teszt
Ez a teszt azoknak a betegeknek van fenntartva, akiknek pajzsmirigy-csomójuk van, és a normálnál alacsonyabb a TSH-ja. A radionuklidot (radioaktív jód) szájon át kell bevenni, tabletta formájában.
A képalkotó vizsgálatokat hat órával később, vagy akár másnap végezzük. A várakozás elegendő időt biztosít ahhoz, hogy a radioaktív jód elérje a pajzsmirigyet. Ennek a tesztnek az eredményei meghatározhatják, hogy a csomó hiperfunkciós (valószínűleg nem rákos) vagy nem működik-e.
Finomtű aspiráció (FNA)
Nem működő csomók esetén finom tűt szívni lehet szükség (az ultrahang eredményektől és a csomó méretétől függően). Ezen eljárás során az orvos egy vékony tűt szúr be a bőrbe és a pajzsmirigy csomópontjába, hogy összegyűjtse a sejteket a tesztelés céljából.
Az FNA ultrahangos készülék használata közben történő végrehajtása elősegíti a tű helyes elhelyezését. A kényelmetlenség megelőzése érdekében gyógyszereket kaphat a nyak területének elzsibbadásához. Orvosa több sejtmintát vesz a csomó különböző területeiről, hogy elemezze a rákos tulajdonságokat.
Molekuláris tesztelés
Néha az FNA eredményei „határozatlanok”, vagyis az eredmények nem meggyőzőek arról, hogy a sejtek rákosak vagy jóindulatúak-e. Orvosa elküldheti a mintát molekuláris vizsgálatra. A molekuláris tesztelés elemzi a sejtek DNS vagy RNS genetikai szekvenciáját, hogy ellenőrizze a mutációkat.
Outlook
A jóindulatú pajzsmirigy csomópontokat utólagos ultrahangvizsgálattal követik egy-két hónappal a kezdeti felfedezés után. Ha nem történt jelentős növekedés, akkor az ismételt ultrahangokat általában három-öt évente végezzük.
Ha orvosa aggódik a csomók növekedési sebessége miatt, további ultrahangra vagy FNA-tesztre lehet szüksége a rák kizárásához. Ezek a vizsgálati eredmények segítenek a további kezelésben és a nyomon követési ajánlásokban.
A ciszták általában nem rákosak, de esetenként rákos szilárd komponenseket tartalmaznak. Még a jóindulatú ciszták is műtéti eltávolítást igényelhetnek.
Egy szó Verywellből
Riasztó lehet, ha észrevesz egy pajzsmirigy-gócot a nyakán, vagy felfedez egy rutinvizsgálat során. Számos teszt áll rendelkezésre, amelyek segítenek orvosának megállapítani, hogy a csomó érintett-e vagy ártalmatlan.
Legtöbbször az egyetlen ajánlott kezelés a folyamatos ellenőrzés, hogy figyelemmel kísérjük az esetleges változásokat. Mondja el orvosának, ha gyanúja merül fel a pajzsmirigyben, hogy kizárja a lehetséges veszélyeket, és többet megtudhat a következő lépésekről.
