Az aranyér okai és kockázatai

Az aranyér, amelyet általában halomnak neveznek, oka lehet a bélmozgás során történő megerőltetés vagy olyan állapotok, mint a terhesség vagy az elhízás, amelyek indokolatlan nyomást gyakorolnak az alsó hasra. Ezzel a végbélnyíláson és környékén a vénák rendellenesen megnyúlhatnak és megduzzadhatnak, fájdalmat, égést és viszketést okozva.

Bármennyire is elkeserítő lehet az aranyér, még a tudósok sem teljesen biztosak abban, hogy egyesek miért fejlesztik ki őket, mások pedig nem. Azt tudjuk, hogy bizonyos tényezők növelhetik az ember kockázatát. Ezek egy része (például a székrekedésre való hajlam) módosítható, míg mások (például a genetika és az életkor) nem.

Gyakori okok

Az aranyér négy emberből hármat érint egyszerre az életében.

Míg a 45 és 65 év közötti felnőttek vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak, az aranyér sokkal fiatalabb embereket érinthet, gyakran magyarázat nélkül.

Az aranyér leggyakrabban bélmozgási problémákhoz kapcsolódik, beleértve:

• Krónikus székrekedés vagy hasmenés
• Feszülés a bélmozgás során
• Sokáig ült a WC-n

Ezen állapotok bármelyike ​​befolyásolhatja az úgynevezett aranyér párnában elhelyezkedő ereket. Ez az anális csatorna belső szerkezete, amely kötőszövetekből, simaizmokból és sinusoidokként ismert erekből áll.

Bármilyen megerőltetés hirtelen vérnyomásemelkedést okozhat az aranyérpárnában. Ez pedig azt okozhatja, hogy egy edény kicsúszik az izmokról és az ínszalagokról, amelyek a helyén vannak.

A krónikus hasmenés vagy székrekedés súlyosbíthatja a helyzetet azáltal, hogy az anális és a végbél (anorektális) szövetek tartós gyulladását váltja ki. A WC-n való ülés csak súlyosbítja a problémát, ha az erek falát olyan vékonyra nyújtja, hogy kidudorodni és kitágulni kezdjen. Ugyanez fordulhat elő, ha óriási tüsszentésed van.

Az életmód kockázati tényezői

Míg a bélmozgás problémái az aranyér leggyakoribb okai, vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyek közvetlen és közvetett módon növelhetik az ember kockázatát.

Gyenge hidratálás

Kiszáradás vagy napi kevesebb, mint nyolc pohár víz (nagyjából fél liter) elfogyasztása hozzájárulhat a székrekedéshez és ezért az aranyér kialakulásához.

Alacsony rosttartalmú étrend

Az élelmi rost elengedhetetlen az emésztőrendszer egészsége szempontjából, és sok ember egyszerűen nem jut elegendő táplálékhoz. Az alacsony rosttartalmú étrend (napi kevesebb, mint 25-30 gramm rostot tartalmaz) jelentősen növelheti a székrekedés kockázatát.

Az Országos Cukorbetegség, Emésztési és Vesezavarok Intézetének (NKNKD) útmutatása szerint a következő ételekben gazdag étrend jelentősen növelheti a székrekedés kockázatát:

• Sajt
• Hasábburgonya
• Gyors kaja
• Jégkrém
• Készételek, beleértve a fagyasztott ételeket és snackeket
• Feldolgozott ételek
• vörös hús

Ezzel szemben az oldhatatlan rostok fokozott bevitele segíthet helyreállítani a normális bélműködést.

A rendszeres tevékenység hiánya

A fizikai inaktivitás és a rendszeres testmozgás hiánya általános izomtónus-vesztést okozhat (beleértve az anorektális izmokat is), miközben befolyásolja a gyomor-bél motorját (gyakran váltakozó hasmenést és székrekedést okozva).

Orvosi okok

Az aranyér számos egészségi állapotban gyakori jellemző, némelyik súlyos, mások nem túl súlyos. Ezek a következők:

• Anális sérülés, például anális szex miatt
• Ascites (a folyadék felhalmozódása a hasüregben, gyakran előrehaladott májbetegség esetén)
• Gyulladásos bélbetegségek (IBD), például Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás
• Elhízás: A túlzott hasi átmérő és súly megterheli a medencefenék izmait és viszont az aranyér párnát.
• Rektális prolapsus

Mivel ezen állapotok közül sok súlyos és / vagy kezelhető, fontos, hogy ne hagyja figyelmen kívül az aranyér súlyosbodását vagy javulását.

Míg az aranyér néha vérezhet, orvoshoz kell fordulnia, ha a vérzés tartós, és hasi fájdalom, a bél szokásainak megváltozása, véres széklet és megmagyarázhatatlan fogyás kíséri.

Ez a vastagbél- vagy végbélrák jele lehet, mindkettő azonnali figyelmet igényel.

Ugyanez vonatkozik a krónikus hasmenésre és székrekedésre is. Egyiket sem szabad normálisnak tekinteni, és lépéseket kell tenni minden olyan mögöttes ok (például laktóz- vagy glutén intolerancia) azonosítására, amely megmagyarázhatja vagy hozzájárulhat az állapothoz.

Aranyér orvos vita útmutató

Töltse le nyomtatható útmutatónkat a következő orvosi rendelésére, hogy segítsen a megfelelő kérdések feltevésében.

Küldje el magának vagy egy kedvesének.

Ezt az orvos-vita útmutatót a (z) {{form.email}} címre küldtük el.

Hiba történt. Kérlek próbáld újra.

Terhesség

Az aranyér a terhesség alatt is gyakran előfordul. Míg a csecsemő súlya által gyakorolt ​​nyomás hozzájárulhat fejlődésükhöz, a hormonális változások az erek túlzott duzzadását is okozhatják.

Maga a terhesség alatt a megnövekedett méh nyomást gyakorolhat az alsó vena cava-ra, amely egy nagy edény a test jobb oldalán, amely vért fogad az alsó végtagoktól. Ez akadályozza a vér visszaáramlását a szívbe, és a méh alatti erek kitágulását okozza, beleértve az aranyérpárna edényeit is.

A szülés további megterhelést jelenthet a vajúdási összehúzódások puszta erejével, ami a szülés után aranyér kialakulásához vezethet.

Becslések szerint a nők 35% -ánál aranyér alakul ki terhessége során.

A kockázat jellemzően minden egyes következő születéssel nő.

Genetika

A genetika szintén szerepet játszhat az aranyér kialakulásában. Ilyen például az örökletes rendellenesség, az úgynevezett Ehlers-Danlos-szindróma (EDS), amelyben a kollagén hiánya a medencefenék szöveteinek károsodásához vezethet. Az aranyér az EDS gyakori tünete, és néha előrevetítheti a rektális prolapsus néven ismert komolyabb szövődményt, amelyben a bél részben vagy teljesen kiesik a testből.

Egy másik gyakran észlelt hiba a szelepek hiánya a hemorrhoidalis vénákon belül, ami túlzott vaszkuláris nyomáshoz és duzzanathoz vezethet.