A vastagbélrák 3. stádiuma a betegség stádiuma, amikor a daganat a vastagbél bélésén túl a közeli nyirokcsomókra terjedt el. Bár a nyirokcsomók rákos sejteket tartalmaznak, a betegség még nem terjedt el távoli szervekre.
A kezeléssel sok 3. stádiumú vastagbélrák remisszióba helyezhető, ami azt jelenti, hogy a rák jelei és tünetei eltűnnek, egyes esetekben örökre. Máskor a remisszió részleges lehet, és a kezelést a betegség progressziójának lassítására, az ember prognózisának javítására és a túlélési idő növelésére használják.
A továbbfejlesztett terápiákkal és kezelési protokollokkal a 3. stádiumú vastagbélrákban szenvedők hosszabb ideig élnek, mint valaha, 10-ből 7 legalább öt évig és gyakran hosszabb ideig él.
peterschreiber.media / Getty Images
Tünetek
Míg az 1. és 2. stádiumú vastagbélrákban szenvedőknél gyakran nincsenek a betegség jelei, addig a 3. stádiumban szenvedőknél nyilvánvalóbb tünetek jelentkeznek. Ez nem mindig így van, és nagyban függ a daganat méretétől és helyétől.
Bizonyos esetekben a daganat a béljárat szűkülését okozhatja, mivel a környező szövetek kezdenek összehúzódni (ami szűkületeket eredményez), és maga a daganat egyre nagyobb részt foglal el a belső térben (elzáródáshoz vezet).
Ugyanakkor az 1. és 2. stádiumú betegség esetén enyhe vérzés fokozódhat, amikor a daganat áttör a vastagbél keretein és behatol a közeli nyirokcsomókba és szövetekbe. Bizonyos esetekben a vérzés látható lesz, más esetekben csak teszteléssel igazolható.
Gyakori
Kutatások szerint a vastagbélrákban szenvedőknek csak körülbelül 50% -ánál jelentkeznek a betegség felismerhető jelei és tünetei. A 3. stádiumú vastagbélrák jellemzői:
- Hasi fájdalom vagy görcsök
- Puffadás és gáz
- Rektális vérzés
- Vér a székletben
- Fáradtság: Vérvesztés és vérszegénység kialakulása miatt
- Székrekedés: Részleges bélelzáródás miatt
- Hasmenés: Az elzáródás mögötti folyadékgyülem miatt
- Keskeny vagy szalagszerű széklet: Bélszűkület okozza
- Hányinger és hányás: Akkor keletkezik, amikor a folyadékok, a szilárd anyagok és a gázok beszorulnak a vastagbélbe
- Étvágytalanság: Gyakran tartós hányinger, hasi fájdalom vagy korai teltségérzet miatt
- Nem szándékos fogyás
Nem ritka a hasmenés és a székrekedés közbeiktatása, ahol a bélmozgás képtelensége hirtelen robbanásveszélyes, vizes székletet enged, majd újabb székrekedés következik be.
Ritka
Különböző típusú vastagbélrák létezik, amelyek közül néhány gyakori (például adenokarcinoma), mások pedig ritkák. Ezek a kevésbé elterjedt típusok néha különféle tünetekkel jelentkezhetnek. Közöttük:
- Nyálkahártya-adenokarcinóma: Az adenokarcinóma kevésbé gyakori formája, amely befolyásolja a nyáktermelő sejteket, a nyálka bőséges szekréciója jellemzi, amely a székleten látható lesz.
- Gasztrointesztinális stromalis daganatok (GIST): Ez az állapot a vastagbél falának sejtjeit érinti, és néha érezhető hasi edzett tömeggel nyilvánulhat meg.
- Leiomyosarcoma: Ezek befolyásolják a vastagbél simaizmait, és nagyobb valószínűséggel okoznak tenesmust (azt az érzést, hogy üríteni kell akkor is, ha a bél kiürült).
A vastagbélrák egyéb ritka formái, mint a pecsétgyűrűs karcinóma és az elsődleges melanoma, egyszerűen agresszívebbek, és gyorsan előrehaladhatnak a 3. stádiumból a 4. stádiumba, ha nem észlelik korán.
Diagnózis
Ha a vastagbélrák gyanúja merül fel, orvosa teszteket hajt végre, kezdve egy fizikai vizsgálattal és kórtörténettel.
A fizikai vizsga megállapításai általában nem specifikusak, de felfedhetik a hasi érzékenységet, a hasi duzzanatot (akár hiperaktív, akár hiányzó bélhangokkal), tapintható tömeget, székletürítést, jelentős súlyvesztést és a végbél vérzésének bizonyítékát.
A tünetek kiértékelése mellett orvosa megkérdezi a családi kórtörténetéről, arról, hogy diagnosztizálták-e nála gyulladásos bélbetegséget (IBD), és van-e bármilyen más kockázati tényezője a vastagbélráknak. Ezen kezdeti eredmények alapján más tesztek is megrendelhetők.
Laboratóriumi tesztek
Nincsenek vér-, vizelet- vagy testnedvek-vizsgálatok, amelyek képesek lennének diagnosztizálni a vastagbélrákot, de ezek megerősíthetik a betegség jellegzetes jellemzőit. Közöttük:
- A teljes vérkép (CBC) segíthet a vastagbélvérzés okozta vashiányos vérszegénység kimutatásában.
- A széklet okkult vérvizsgálata (FOBT) ellenőrizheti, hogy a székletmintában van-e vér.
- A széklet immunokémiai vizsgálata (FIT) a FOBT-hez hasonló teszt, amely nem igényel korlátozott étrendet.
- A tumor marker vérvizsgálatokat, például a carcinoembryonic antigént (CEA), olyan fehérjék és egyéb anyagok kimutatására használják, amelyek rák esetén feleslegesen termelődnek
A májfunkciós tesztek (LFT) és a vesefunkciós tesztek szintén felhasználhatók annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a májra vagy a vesére, ha van ilyen.
Egy újabb véralapú teszt, az úgynevezett CellMax folyékony biopszia hatékonynak bizonyul a korai stádiumú vastagbélrák kimutatásában, 84–88% pontossággal. Noha az FDA még nem hagyta jóvá (és ezért nem kereskedelmi forgalomban kapható), néhányan azt jósolják, hogy egy napon helyettesítheti a képalkotó vizsgálatokat bizonyos rákos megbetegedések diagnosztizálásakor.
Képalkotó tanulmányok
Mielőtt invazívabb eljárásokat végeznének, orvosa elrendelheti a képalkotó vizsgálatokat a gyomor-bél traktus láthatóvá tétele érdekében. Ez általában a két általános teszt egyikét tartalmazza:
- Számítógépes tomográfia (CT): Képalkotó vizsgálat, amelyben többszörös röntgen-felvételeket készítenek a vastagbél háromdimenziós "szeleteinek" létrehozására.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Erőteljes mágneses és rádióhullámok segítségével rendkívül részletes képeket készít, különösen a lágy szövetekről
Kolonoszkópia
A diagnózis közvetlenebb módszere a kolonoszkópia, egy járóbeteg-ellátás, amelynek során egy rugalmas hatótávolság egy megvilágított optikai kamerával közvetlenül megjeleníti a vastagbél belsejét egy videomonitoron.
A kolonoszkópia viszonylag nem invazív, és jellemzően megfigyelt érzéstelenítésben történik. A kolonoszkópnak nevezett hatókör nemcsak a bél átjárójában való eligazodásra képes, hanem fényképeket is készíthet és szövetmintákat nyerhet a laboratóriumi vizsgálat céljából.
A legtöbb diagnosztikai kolonoszkópia 30–60 percen belül elvégezhető, az előkészítés és az érzéstelenítés helyreállítási idejét nem számítva.
Biopszia
A biopsziát a vastagbélrák-diagnózis arany standardjának tekintik. Az eljárást, amely a szövetmintákat kivonja a laboratóriumi vizsgálat céljából, kolonoszkópia során hajtják végre, és ez az egyetlen módszer a betegség végleges diagnosztizálására.
A minta megszerzéséhez speciális eszközöket táplálnak a kolonoszkóp csövén keresztül a szövetdarabok megszorítására, vágására vagy elektromos reszekciójára. Miután megkapta, a mintát egy olyan patológushoz küldik, aki a betegségek okaira és következményeire szakosodott.
A mintát mikroszkóp alatt megtekintve (a továbbiakban hisztopatológia néven) a patológus megerősítheti, hogy vannak-e rákos sejtek, és megkezdheti azt a folyamatot, amelynek során a rákot jellemzik, fokozatosan és osztályozzák.
Fokozat és osztályozás
A fokozat és az osztályozás olyan folyamatok, amelyek segítségével meghatározzák a rák mértékét és súlyosságát. A tesztek együttesen segítenek a megfelelő kezelési folyamat irányításában és a várható kimenetel (prognózisnak nevezett) előrejelzésében.
Rák stádium
A legtöbb szilárd daganat, ideértve a vastagbélrákot is, a stádiumrendszert használja, az úgynevezett TNM malignus tumorok osztályozása, amelyet az Amerikai Rákellenes Vegyes Bizottság (AJCC) hozott létre. A TNM rendszer alfanumerikus rendszer alapján osztályozza a rák stádiumát (progresszióját):
- T leírja az elsődleges (eredeti) tumor inváziójának mélységét.
- N leírja a rákos regionális (közeli) nyirokcsomók számát.
- M leírja, hogy a rák áttétet adott-e (átterjedt-e) távoli szervekre vagy sem.
Az egyes betűkhöz számokat is csatolnak - 0-tól 5-ig -, hogy leírják az érintettség mértékét.
A stádium elősegítése érdekében további vizsgálatok rendelhetők el - például CT-vizsgálat jódalapú kontrasztanyagokkal, MRI gadolínium kontrasztdal vagy pozitronemissziós tomográfia CT-vizsgálattal (PET / CT).
A 3. stádiumú vastagbélrák esetén pozitív eredményt kap egy primer tumor és a régióban érintett nyirokcsomók, de metasztázis jelei nincsenek. A stádium további három alszakaszra - 3A, 3B és 3C szakaszra - oszlik, és mindegyik előrenyomuló betű a betegség előrehaladását jelenti.
Tumor fokozat
A stádium mellett a daganatot a patológus osztályozza. A fokozat megjósolja a daganat valószínű viselkedését morfológiája (azaz a sejtek szerkezete és a sejtcsoportok) alapján.
Az osztályozás foltokat és más szövettani technikákat foglal magában annak megállapítására, hogy a rákos sejtek mennyire különböznek a normál sejtektől (sejtdifferenciálódásnak nevezik őket). Ezek a tulajdonságok általában elmondhatják a patológusnak, hogy a rák milyen agresszív vagy indolens (lassan növekvő) lesz.
A rák fokozatai G1-től G4-ig terjednek, alacsonyabb értékekkel a lassabb, alacsony fokú daganatok, magasabb számmal pedig az agresszívebb, magas fokú daganatok.
Kezelés
A 3. stádiumú vastagbélrákot általában műtéttel, kemoterápiával és bizonyos esetekben sugárterápiával kezelik. A kezelési terv gyakran több orvosi szakembert igényel, köztük gasztroenterológust, sebészeti onkológust, orvosi onkológust, sugárzás onkológust és általános orvost.
Jellemzően az orvosi onkológus felügyeli és segíti a rákkezelés minden aspektusának összehangolását, míg az általános orvos a szakemberekkel megbízza az egészségi állapotának kezelését. Mindez elengedhetetlen a hosszú távú egészség és jólét szempontjából.
Végül a kezelés célja a remisszió elérése, ideális esetben a teljes remisszió, ahol nincs bizonyíték a betegségre.Még akkor is, ha részleges remisszió érhető el, a kezelés lelassíthatja a rák progresszióját és meghosszabbíthatja a betegségektől mentes túlélést.
Sebészet
A 3. stádiumú vastagbélrákot általában műtéti reszekcióval kezelik, amelynek során egy sebész eltávolítja a vastagbél érintett részét. A részleges colectomiának vagy subtotalis colectomiának nevezett eljárást egy lymphadenectomia kíséri, amelyben a közeli nyirokcsomókat eltávolítják.
A colectomia elvégezhető laparoszkóposan (apró "kulcslyuk" bemetszéssel és speciális keskeny berendezéssel), vagy hagyományos nyílt műtéttel. A levágott végeket ezután varrják vagy tűzik össze anasztomózisban (műtéti visszacsatolás).
Általánosságban elmondható, hogy a lymphadenectomia - más néven nyirokcsomó-disszekció - megfelelőnek tekinthető, ha legalább 12 nyirokcsomót eltávolítanak. Az eltávolított nyirokcsomók száma számos tényezőn alapszik, beleértve a reszekció mértékét, a a daganat helye és fokozata, valamint a beteg életkora.
Kemoterápia
A kemoterápiát tipikusan az adjuváns terápiában alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a műtét után a megmaradt rákos sejteket megtisztítják. A kombinált kemoterápia számos formáját alkalmazzák a 3. stádiumú vastagbélrákban szenvedőknél:
- FOLFOX: 5-FU (fluorouracil), leukovorin és oxaliplatin kombinációja intravénás infúzióval
- FLOX: Leukovorin és oxaliplatin kombinációja intravénás infúzióval, 5-FU injekció kíséretében, egyszerre egyszeri (bolus) dózisban
- CAPOX: Xeloda (kapecitabin) és oxaliplatin kombinációja
Előrehaladott 3. stádiumú daganatok esetén, amelyeket műtéttel nem lehet teljesen eltávolítani, a műtét előtt kemoterápiás kezelést lehet előírni. A neoadjuváns terápiának nevezett kezelés segíthet a daganat zsugorodásában, így könnyebben reszekálható.
Jó teljesítményű emberek számára a 3. stádiumú vastagbélrák kemoterápiájának szokásos folyamata hat hónap, hét vagy nyolc ciklus alatt.
Sugárkezelés
A sugárzást néha neoadjuváns terápiaként lehet alkalmazni, általában kemoterápiával párhuzamosan (kemoradiációs terápiának nevezik).
Máskor sugárzás alkalmazható adjuváns terápiaként, különösen a 3C stádiumú daganatoknál, amelyek egy közeli szervhez kapcsolódnak, vagy pozitív margókkal rendelkeznek (a műtét után hátrahagyott szövetek, amelyeknek rákos sejtjei vannak).
Azoknál az embereknél, akik alkalmatlanok a műtétre, vagy akiknek a daganata nem működőképes, sugárterápiát és / vagy kemoterápiát lehet alkalmazni a daganat csökkentésére és ellenőrzésére. Ilyen esetekben a sztereotaktikus test sugárterápiának (SBRT) nevezett sugárzás pontos sugárnyalábokat képes leadni a nagyobb tumorszabályozás érdekében.
Prognózis
A 3. stádiumú vastagbélrák prognózisa óriási mértékben javult az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évektől az 1990-es évek elejéig a vastagbélrák halálozási aránya lényegében stagnált. A 2000-es évek elejére, javított szűrési módszerekkel és újabb terápiák bevezetésével az arány évente több mint 2% -kal esett vissza, és mára csaknem a fele az 1990-es éveknek.
A vastagbélrák a jobb prognózis mellett is a negyedik leggyakoribb rák az Egyesült Államokban, évente közel 150 000 új diagnózist és több mint 50 000 halálesetet jelent.
A vastagbélrák 3. stádiumának előrejelzését a túlélési arány tükrözi. Ezeket általában ötéves időközönként mérik, és az élők aránya írja lelegalább öt évvel a kezdeti diagnózis után.
A túlélési arány három szakaszra oszlik. A szakaszok az Országos Rákintézet Felügyeleti, Epidemiológiai és Végeredmény (SEER) programjában összegyűjtött epidemiológiai adatokon alapulnak, és az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:
- Lokalizált: Az elsődleges helyre korlátozott daganat
- Regionális: Daganat, amely átterjedt a regionális nyirokcsomókra
- Távoli: daganat, amely áttétet adott
Definíció szerint a 3. stádiumú vastagbélrákot regionálisnak tekintik.
A fent felsorolt ötéves túlélési arány nem kőbe vésett, csupán általános áttekintést nyújt a várakozásokról. Sok ember jóval meghaladja ezeket a becsléseket, és néhányuknak soha nincs bizonyítéka a betegségre.
Végül a túlélési arányok kizárólag a betegség mértékén alapulnak, függetlenül az ember életkorától, egészségi állapotától, nemétől, ráktípusától vagy általános egészségi állapotától. Mindezek a tényezők pozitívan (vagy negatívan) befolyásolhatják a túlélési időket.
Megbirkózni
Bár szorongató lehet a 3. stádiumú vastagbélrák diagnosztizálása, fontos megjegyezni, hogy még a betegség is előrehaladott állapotban van, még mindig erősen kezelhető. A kezelés és a gyógyulás kihívásaival való jobb megbirkózás érdekében több dolgot kell tennie:
- Oktassa magát. A várakozások ismerete nemcsak a stressz csökkentésében segít, hanem teljes mértékben részt vehet a kezelési döntéseiben. Ne habozzon kérdéseket feltenni, vagy félelmeit vagy aggodalmait kifejezni. Minél többet tud és ért, annál jobb és tájékozottabb lesz a döntése.
- Egyél megfelelően. A vastagbélrák és a rákkezelés befolyásolhatja étvágyát és alultápláltsághoz vezethet. Kezdje korán azzal, hogy egy táplálkozási szakemberrel együttműködve megfogalmazza az étrendi stratégiát, beleértve azt is, hogy miként lehet táplálékot találni, ha hányingere van, étvágytalansága vagy képtelen elviselni a szilárd ételeket.
- Legyen aktív. Bár fontos a sok pihenés, a napi megfelelő mennyiségű testmozgás segíthet abban, hogy kevésbé fáradtnak érezze magát, és növelje a megbirkózás képességét. Ne vigyük túlzásba, inkább beszéljünk onkológusunkkal az ésszerűen folytatható tevékenység szintjéről és fajtáiról, beleértve a gyalogolást, az úszást vagy a kertészkedést.
- Kezelje a stresszt. A pihenés és a testmozgás minden bizonnyal segíthet, de részt vehet olyan elme-test terápiákban is, mint a jóga, a meditáció és a progresszív izomlazítás (PMR), hogy jobban összpontosíthassa magát napi rendszerességében. Ha súlyos szorongást vagy depressziót érez, ne habozzon, kérjen orvosa segítségét pszichológushoz vagy pszichiáterhez.
- Kérjen támogatást. Kezdje egy család és barátok támogató hálózatának kiépítésével, akik érzelmileg és funkcionálisan segíthetnek Önnek (szállítással, gyermekgondozással, házimunkával stb.) Azáltal, hogy szeretteit oktatja betegségéről és kezeléséről, jobban meg fogják érteni, mire van szüksége. A támogató csoportok szintén felbecsülhetetlen értékűek, és általában a rákkezelő központok kínálják őket.
Egy szó Verywellből
A 3. stádiumú vastagbélrák nem ugyanaz a betegség, mint 20 évvel ezelőtt, és az eredmények szinte biztosan javulnak, mivel az újabb célzott terápiák és immunterápiák növelik a túlélési időt és az életminőséget még azoknál is, akik előrehaladott áttétes betegségben szenvednek.
Még ha a teljes remisszió sem érhető el, ne adja fel a reményt. A vastagbélrák minden esete más, egyesek reagálnak bizonyos terápiákra, mint jobbak. A jóváhagyott terápiákon kívül számos klinikai kísérletet kell feltárni, amely lehetséges hidat kínál a jövőbeni kezelésekhez.
