A tüdőrák patológiai jelentésének megértése

A patológiai jelentés tartalmazza a patológiai eredmények leírását. Ez a patológus által írt dokumentum részletezi a biopszia vagy műtét során nyert sejtek és szövetek jellemzőit. A patológus a mintát mikroszkóppal megvizsgálva megállapíthatja, hogy a sejtek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak).

Ha rákos, a patológiai jelentés részleteket tartalmaz a rákos sejtek méretéről, alakjáról és megjelenéséről. Ezek a tulajdonságok segítik az orvosokat a betegség színpadra állításában, a megfelelő kezelés irányításában és a várható kimenetel (prognózis) előrejelzésében. A jelentés tartalmazhat genetikai teszt eredményeket is, amelyek segíthetnek annak megállapításában, hogy a rákos sejtekben vannak-e olyan mutációk, amelyek reagálnak az újabb célzott terápiákra.

A patológiai jelentések nagyon részletesek lehetnek, és laboratóriumonként változhatnak, de hasonló részekkel és elrendezéssel rendelkeznek.

Betegtájékoztatás

Megnyílik a patológiai jelentés, amely tartalmazza az Önről szóló alapvető információkat, valamint az egészségügyi szolgáltatók listáját és a releváns dátumokat.

A jelentés általában a következőket sorolja fel:

• A neved
• Születési dátum
• Kor
• Szex
• A vizsgálatot elrendelő beutaló orvos neve
• Más orvos nevét másolják a jegyzőkönyvre
• A minta gyűjtésének dátuma és időpontja
• Az a dátum és időpont, amikor a mintát átvette a labor
• A labor címe

A patológiai jelentés a laboratórium által kiadott esetszámot is tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy ez aznemaz Ön egészségbiztosítója által használt azonos hivatkozási szám.

Beérkezett példányok

A szómintadaraba laboratóriumba értékelésre küldött szövet- vagy folyadékmintára utal.

A patológiai jelentés ezen szakaszában a patológus felvázolja, hogy milyen típusú mintát kaptak, és melyik testrészből vették a mintát. Ha tüdőrák gyanúja merül fel, a benyújtott minták a következőket tartalmazhatják:

• Szilárd daganatok
• Tüdőcsomók
• Nyirokcsomók
• Folyadékminták

A minta egy teljes tömeg vagy nyirokcsomó lehet, amelyet a nyílt műtét során vettek. Vagy tartalmazhat csak egy tűbiopszia során vett szövetmintát (amelyben egy üreges tűt helyeznek a mellkason keresztül egy tumorba), vagy egy endoszkópos vizsgálatot (amelyben egy száloptikás hatóanyagot helyeznek a szájon keresztül a légutakba) ).

A daganat helye fontos szerepet játszhat a tüdőrák típusainak megkülönböztetésében. Például a légutakban kialakuló daganatok nagyobb valószínűséggel laphámsejtes karcinómák, míg a tüdő külső szélein kialakuló daganatok inkább adenokarcinómák.

A kapott minta típusával együtt a patológus betűk és számok kombinációjával utal a helyére.

Ilyenek például:

• "R" jobbra
• "L" balra
• "A" elöl (elöl)
• "P" a hátsó részhez (hátul)
• "ESS" a teljes benyújtott mintához

Diagnózis / Értelmezés

A legtöbb patológiai jelentésben egyértelműen szerepel, hogy kimutatták-e a rákos sejteket vagy sem. Ez általában a "Diagnózis" vagy az "Értelmezés" cím alatt szerepel.

Bizonyos esetekben a diagnózis megelőzheti a "Beérkezett példányokat". Más esetekben a diagnózist és a mintadatokat ugyanazon címsor alatt foglalják össze.

Ha a mintában tüdőrák van, a patológus diagnosztizálja a rák típusát.

A tüdőrák leggyakoribb típusai:

• Adenocarcinoma in situ
• Adenocarcinoma
• Laphámsejtes karcinóma
• Nagysejtes karcinóma
• Kissejtes tüdőrák

Ezek a megkülönböztetések segíthetnek megjósolni, hogy a daganat milyen gyorsan vagy lassan nő és terjed.

Nem minden tüdőrák tartozik egy kategóriába. Néhány kissejtes karcinómának vannak olyan területei, ahol laphámsejtes, adenokarcinómás vagy nagysejtes karcinóma van összekeverve. Ezeket a daganatokat vegyes típusú vagy kombinált kissejtes karcinómákként osztályoznák.

A daganat leírható úgy is, hogy "másként nincs meghatározva (NOS)", vagyis a patológus nem tudta megállapítani, hogy a daganat adenokarcinóma, laphámsejt, nagysejtes karcinóma vagy a ritkább más típusú karcinóma volt-e.

A megállapításokat kiadó patológus nevét és dátumát megadva aláírja a jelentést.

Bruttó vizsga

A bruttó vizsgálat, más néven makroszkópos vizsgálat, leírja a minta patológus vizsgálatát diagnosztikai eszközök nélkül.

A tüdőrák tekintetében a súlyos vizsgálat a következőket írja le:

• Daganat mérete: A mérések tartalmazzák a legnagyobb méretet és az általános méretet centiméterben (cm)
• Tumor margók: Ez a daganatot körülvevő egészséges szövet mérése a mintában
• Tumor kiterjesztés: Ez részletezi, hogy a tumor a környező szövetekbe nőtt-e.
• Nyirokcsomó érintettség: Ez információt nyújt arról, hogy a műtét során kivont nyirokcsomók méretének, alakjának vagy állagának rendellenességei vannak-e.

A "Bruttó vizsgálat" részben szereplő információk nem diagnosztikai jellegűek, de olyan rendellenességeket vázolnak fel, amelyek segítenek a diagnózis támogatásában és a betegség jellemzésében. Például néha a rák nyilvánvalóan szabálytalan textúrát eredményezhet, de néha a daganatsejtek nem eredményezhetnek olyan változásokat, amelyek mikroszkóp nélkül láthatók.

Mikroszkópos értékelés

A durva vizsgálat után a patológus mikroszkóp alatt értékeli a szövetmintákat. A patológus kis szövettömböket vág ki a mintából, amelyek lefagyasztottak, papírvékonyra szeleteltek és üveglemezekre vannak rögzítve.

Mikroszkópos értékelésből számos fontos információ származhat:

• Daganat típusa: A mikroszkópos vizsgálat megkülönböztetheti a tüdőrák típusait a sejtek mérete, szerkezete és szervezete alapján, valamint hogy a minta festésekor feltárulnak-e bizonyos fehérjék. Ide tartoznak a TTF-1, p63 és kromogranin néven ismert fehérje biomarkerek.
• Tumor fokozat: Szövettani osztályozással írják le, hogy a mintasejtek mennyire hasonlítanak a normál sejtekhez. A normálisabbnak tűnő sejteket "jól differenciálódva" írják le, míg a nem normálisnak tűnő sejteket "nem differenciálódott" vagy "rosszul differenciáltak". Általában a daganatokat a rendellenesség mértékétől függően 1., 2., 3. vagy 4. fokozatba sorolják.
• Tumor margók: A daganatot körülvevő szövetek lehetnek negatívak / "tisztaak" (vagyis nincsenek rákos sejtek) vagy pozitívak / "érintettek" (vagyis vannak rákos sejtek).
• Nyirokcsomó érintettség: A daganat rákos sejtjei átterjedhetnek a közeli nyirokcsomókra. A mikroszkópos értékelés meghatározhatja, hogy a nyirokcsomó pozitív vagy negatív a rák szempontjából, és hogy a rák lokalizált-e (csak arra a helyre korlátozódik, ahol elkezdődött) vagy regionális (a közeli szerveket vagy szöveteket érinti).

Molekuláris teszt eredményei

Ha patológiai eredményei azt mutatják, hogy tüdőrákja van, orvosa molekuláris tesztet is rendelhet, más néven genetikai profilalkotást a rákos sejtek genetikai mutációinak azonosítására.

A patológiai jelentésben a molekuláris vizsgálati eredményeket "pozitív" vagy "negatív" listában kell feltüntetni minden kezelhető génmutáció esetében. Tartalmazhatja a diagnózis felállításához használt specifikus genetikai tesztet is.

Egyes mutációk bizonyos receptorok megjelenését okozzák a rákos sejtek felszínén. A célzott gyógyszerek felismerhetik és megtámadhatják ezeket a receptorokat. Mivel a terápia célzott, a normális sejteket érintetlenül hagyja, és kevesebb mellékhatást okoz, mint a szélesebb alapú rákkezelések.

A terápiával megcélozható tüdőrák mutációk közül néhány a következők:

• Epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) mutációk, amelyek reagálnak a célzott Tarceva gyógyszerre (erlotinib)
• Anaplasztikus lymphoma receptor tirozin kináz (ALK) mutációk, amelyek reagálnak a megcélzott Xalkori gyógyszerre (crizotinib)
• C-ros onkogén 1 (ROS) mutációk, amelyek szintén jól reagálnak a Xalkorira

Egyéb célzott tüdőrák mutációk a BRAF, RET, NTRK, MET. A kutatók új mutációkat azonosítanak, és új célzott terápiák kidolgozásán dolgoznak a tüdőrák és más típusú rák kezelésére.

Hogyan használják a patológiai jelentést

A patológiai jelentés fontos a tüdőrák stádiumában. Bizonyos esetekben a jelentés a betegség kialakulásához szükséges információkat részben vagy egészben megadhatja. Általában további vizsgálatokra lesz szükség a stádiumban, beleértve a pozitronemissziós tomográfiát (PET) és a csontvizsgálatokat, annak megállapítására, hogy a rosszindulatú daganat áttétet adott-e (átterjedt), és hogy milyen helyekre terjedt el.

A tüdőrák két fő típusát eltérően rendezik:

• A nem kissejtes tüdőrákokat, például az adenokarcinómát, a laphámsejtes karcinómát és a nagysejtes karcinómát a daganat mérete, a nyirokcsomó érintettsége és az áttét kialakulása alapján állítják elő. A betegséget öt szakaszba sorolják, a 0. stádium a legkevésbé súlyos, a 4. stádium a legsúlyosabb.
• A kissejtes tüdőrákoknak csak két szakasza van - korlátozott stádiumú és extenzív stádiumú -, az extenzív stádiumú daganatok jóval rosszabb eredménnyel járnak.

A betegség típusa, stádiuma és fokozata, valamint a molekuláris teszt eredményei alapján orvosa előírhatja a megfelelő kezelést, legyen az gyógyító vagy palliatív (célja a túlélés meghosszabbítása és a tünetek csökkentése).

Egy szó Verywellből

A patológiai jelentések értékes információkat nyújthatnak a tüdőrák mintájáról. A jelentés standardizált kritériumokkal és algoritmusokkal használható a kezelés és a prognózis meghatározására.

De a biopsziás mintákat különböző patológusok eltérő módon értelmezhetik. Ha nem meggyőző vagy határokon átívelő eredmények vannak (vagy egyszerűen nem vagy biztos benne a megállapításokban), indokolt második szakvéleményt kérni egy szakképzett patológustól. Ha úgy dönt, hogy második véleményt kap, vegye fel a kapcsolatot a patológiai laborral, ahol a második véleményt kéri, és kérdezze meg, milyen anyagokra lesz szükségük. Ez magában foglalhatja az eredeti szövetmintákat és a biopszia vagy műtét után készített tárgylemezeket.

Az Egyesült Államokban a szövetségi törvény előírja, hogy a patológiai laboratóriumok legalább öt évig megőrizzék a citológiai tárgylemezeket, a paraffin blokkba ágyazott szövetmintákat pedig legalább két évig.