A rák típusa és egyéb tényezők - például a daganat mérete és terjedésének mértéke - alapján a 2. stádiumú nem kissejtes tüdőrák ötéves túlélési aránya 53% és 60% között van. A várható élettartamot számos tényező befolyásolja, nem utolsósorban a betegség progressziója az 1. stádiumtól.
A rák ezen közbenső szakasza, amelyben a rosszindulatú daganat kezdett terjedni az elsődleges daganattól a környező szövetekig, még mindig nagyon kezelhető. És ahogy vannak olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolhatják a túlélést, vannak olyanok is, amelyek pozitív hatással lehetnek.
Annak ismerete, hogy mely kockázati tényezők módosíthatók, segíthet az életmód megváltoztatásában, hogy javítsa a remisszió vagy a betegségektől mentes túlélés esélyét.
A 2. stádiumú tüdőrák jellemzői
A tüdőrák stádiumozása a betegség súlyosságának osztályozására szolgáló folyamat. A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) stádiumozása a TNM rendszert használja, amely meghatározza a rák stádiumát a daganat mérete és kiterjedése (T) alapján, hogy a közeli nyirokcsomókban vannak-e rákos sejtek (N), és ha vannak a rák terjedésének bizonyítéka, más néven metasztázis (M).
A rákos szakasz segít irányítani a megfelelő kezelést, valamint megjósolni a várható eredményt (prognózist).
Az NSCLC 2. szakasz két alszakaszra oszlik:
- A 2a. Stádiumú tüdőrák 4 és 5 centiméter közötti daganatméretet jelez (nagyjából 1,5 hüvelyk, illetve 2 hüvelyk). A daganat a tüdőt körülvevő légutakba vagy szövetekké is nőhetett. A nyirokcsomókat azonban ez nem érinti, és metasztázisra sincs bizonyíték.
- A 2b. Stádiumú tüdőrák azt jelzi, hogy a daganat átmérője kevesebb, mint 3 centiméter (1 hüvelyk), és átterjedt a közeli nyirokcsomókra, vagy hogy a daganat 3 és 5 centiméter közötti, vagy a légutakba vagy a környező szövetekbe is terjedhet mint a közeli nyirokcsomók. Ugyancsak nem lesz bizonyíték metasztázisra.
Az NSCLC-t másképp állítják elő, mint a kissejtes tüdőrákot (SCLC), a betegség ritkább formáját, amelyet korlátozott vagy kiterjedt stádiumba sorolnak.
2. szakasz túlélési statisztikák
A rák túlélését jellemzően ötéves túlélési arányok szerint írják le. Ez a százalékos aránya azoknak, akik a diagnózist követően legalább öt évig élnek.
Az epidemiológusok és az egészségügyi hatóságok különböző módon számolják a túlélést. Vannak, akik ezt a TNM stádium alapján teszik, mások pedig a várható élettartamot a rák kiterjedtsége alapján számítják ki. Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
Bár a túlélési arány sok szempontból hasznos, fontos megjegyezni, hogy ezek csak átfogó becslések arra, hogy mire számíthatunk.
Túlélési árak a TNM Stage szerint
A túlélés becslése a TNM stádium alapján intuitív megközelítés, amely "egyezteti" a stádiumot a túléléssel. A TNM osztályozási rendszer nemrégiben végrehajtott felülvizsgálatai alapján a 2. stádiumú NSCLC ötéves túlélési aránya a következőképpen bomlik le.
Az ilyen túlélési arányokat nem faragják kőbe. Vannak, akik jóval meghaladhatják az ötéves becsléseket, míg mások elmaradhatnak tőlük.
A TNM megközelítés hátránya, hogy bizonyos alapvető tényezők - például a daganat helye és a légutak elzáródásának mértéke - befolyásolhatják a túlélési időket, és ezek a becslések nem tükröződnek.
A túlélési arányok a betegség mértéke szerint
Az Országos Rákkutató Intézet más megközelítést alkalmaz a túlélési becslésekhez a Felügyeleti, Epidemiológiai és Végeredmény (SEER) program keretében.
Ahelyett, hogy ötéves becsléseket alapozna a betegség stádiumára, a SEER program ezt a rák terjedésének alapja alapján teszi. Ezt a következő három mód egyikében kategorizálják.
- Lokalizált: A ráknak a tüdőn kívül nincs jele
- Regionális: A közeli nyirokcsomókba vagy struktúrákba átterjedt rák
- Távoli: távoli szervekre átterjedt rák (áttétes betegség)
A SEER rendszer egyik előnye, hogy mind az NSCLC-re, mind az SCLC-re alkalmazható. Hátrányként a meghatározások jelentős átfedést mutatnak. Például az 1. és a 2.a stádiumú NSCLC-t lokalizáltnak tekintik, mivel nincs nyirokcsomó-érintettség. Másrészt a 2b. Stádiumú NSCLC-t regionálisnak tekintik, mivel nyirokcsomók vesznek részt. Mint ilyen, ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az NSCLC 3a stádium.
A SEER osztályozási rendszer szerint a 2a stádiumú tüdőrák ötéves túlélési aránya 59%, míg a 2b stádiumú tüdőrák esetében az ötéves túlélési arány 31,7%.
A túlélési arányokat befolyásoló tényezők
A 2. stádiumú tüdőrák lefolyása személyenként változhat; nincs egy meghatározott út. Több változó befolyásolhatja az ötéves túlélési arányokat, amelyek közül néhány módosítható, mások pedig nem.
Hat különálló tényező ismert, amelyek befolyásolják a túlélési időket általában az NSCLC-ben szenvedő embereknél, és egyes esetekben kifejezetten a 2. stádiumú NSCLC-ben.
Verywell / Emily RobertsKor
Az NSCLC-s betegek túlélési ideje általában csökken az életkor előrehaladtával. Ennek oka részben az egészségi állapot romlása.
60 éves kora után - az az időszak, amelyben a legtöbb tüdőrákos embert diagnosztizálják - az ötéves túlélési arány rohamosan csökken.
Szex
A szex a tüdőrákos betegek túlélési idejét is befolyásolja, a nők statisztikailag hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. Annak ellenére, hogy a tüdőrák általában fiatalabb korban fordul elő a nőknél, a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki és halnak meg a betegségben, mint a nők.
Idővel az egyenlőtlenség még nyilvánvalóbbá válik. Az NSCLC-vel általában a nők ötéves túlélési aránya 20% -kal magasabb, mint a férfiakénál (19% vs. 13,8%, ill.), Míg a nőknél a 10 éves túlélési arány közel 40% -kal magasabb, mint a férfiaknál ( 16,2%, illetve 19,5%).
Konkrétan a 2. stádiumú NSCLC esetén a nők ötéves túlélési aránya 60%, szemben a férfiak 50% -ával - nagyjából 17% -os különbség.
Teljesítmény állapota
Nem meglepő, hogy általános állapota az NSCLC diagnózis idején befolyásolja, mennyire reagál a kezelésre, és mennyi ideig valószínű a túlélés. A fitt és aktív emberek például a 70-es években szinte mindig nagyobb valószínűséggel járnak jobban, mint a 60-as éveikben járók, akik a tüneteik miatt fogyatékosak.
A rákos mindennapi életben való működés képességét teljesítményállapotnak (PS) nevezik. Két osztályozási rendszer egyikével mérhető:
- A Keleti Szövetkezeti Onkológiai Csoport (ECOG) teljesítményállapota egy rákra jellemző rendszer, amely 0 és 5 közötti skálán értékeli a PS-t (0 teljes mértékben működőképes és 5 halott).
- A Karnofsky-pontszám az onkológiában és más betegségekben alkalmazott általánosított mérőszám, amely 0% -tól 100% -ig skálázza a PS-t (0% halott és 100% teljesen működőképes).
Az ECOG rendszer alapján a teljes NSCLC ötéves túlélési arányát a PS határozza meg, de a túlélési idő mediánja (az az időszak, amely alatt az NSCLC-s betegek 50% -a még életben van) leírja.
Dohányzás állapota
A cigarettázás nemcsak növeli a rák kialakulásának kockázatát, hanem csökkenti a túlélési időt is, ha a diagnózis vagy kezelés után továbbra is dohányzik.
A 2010 - es tanulmány áttekintése aBritish Medical Journalarra a következtetésre jutott, hogy a dohányzás a korai stádiumú tüdőrák diagnózisa után (1. és 2.a stádiumként definiálva) 33% -ra csökkenti az ötéves túlélési arányt. Ez azt jelenti, hogy a 2. stádiumú NSCLC-s betegeknél az összes túlélési idő több mint 50% -kal csökken.
Ezzel szemben a cigarettáról való leszokás az ötéves túlélési arányt az összes többi kockázati tényezőtől függetlenül mintegy 70% -ra növeli.
A tüdőrák típusa
Nem minden tüdőrák egyforma. Az NSCLC-vel általában egyes típusok agresszívebbek, mint mások, vagy a tüdő különböző, sérülékenyebb részeiben élhetnek. A következők a három leggyakoribb típus.
- Tüdőadenokarcinóma: A tüdő külső széleiben kialakuló NSCLC típus, amely az összes tüdőrák diagnózisának körülbelül 40% -át teszi ki.
- Laphámsejtes tüdőrák: Olyan típus, amely főleg a légutakat érinti, és az esetek 25% -át és 30% -át teszi ki.
- Nagysejtes tüdőrák: Az NSCLC ritka és tipikusan agresszív formája, amely a tüdő bármely részében kialakulhat.
Ezeknek a ráktípusoknak mindegyike eltérő becsült túlélési rátával rendelkezik, általában a tüdő adenokarcinoma a legígéretesebb, a legkisebb a nagysejtes karcinóma.
A műtét típusa
A tüdőrákos műtét a 2. stádiumú NSCLC kezelésének alappillére. A rosszindulatú daganat mérete, helye és mértéke alapján általában négyféle műtétet alkalmaznak.
- Ék reszekció: A tüdő ék alakú szakaszának eltávolítását vonja maga után; általában akkor folytatják, ha a daganat kicsi, vagy aggodalomra ad okot a tüdő működése
- Lobectomia: A műtét előnyös műtéti módszere, amely magában foglalja a tüdő öt lebenyének egyikét
- Hüvely reszekció: A tüdő egy részének, valamint a fő légút egy részének eltávolítását vonja maga után
- Pneumonectomia: A teljes tüdő eltávolítását vonja maga után, ha a tumor lokalizációja megakadályozza a kevésbé invazív műtéteket
Általános szabály, hogy a túlélési arány általában csökken az eltávolított tüdőszövet mennyiségével együtt. Ez különösen igaz a lobectomia és a pneumonectomia összehasonlításakor. A 2018-ban megjelent tanulmány szerintJournal of Thoracic Diseases,a lobectomián átesett emberek ötéves túlélési aránya kétszerese a pneumonectomián átesettek arányának (31,5%, illetve 15,6%)
A műtét után az ember kezelése szintén befolyásolja a túlélési időket. Ami a 2. stádiumú NSCLC-t illeti, az adjuváns kemoterápia (amelyet a megmaradt rákos sejtek tisztítására használnak) alkalmazása 53% -kal alacsonyabb halálozási kockázatot eredményez az elkövetkező öt évben ahhoz képest, aki műtéti reszekció után nem esik át kemoterápián.
Egy szó Verywellből
A tüdőrákos betegek túlélési ideje gyorsan növekszik a korábbi generációkhoz képest. Még az 1970-es években a rák egyéves túlélési aránya csak 16% volt, 2011-re 32% -ra nőtt. Ma ez az arány eléri a 44% -ot, 10-ből 10 nő és minden 12 férfi 10 évig él vagy több.
A korai diagnózis kulcsfontosságú az eredmények javításához. A 2a. És 2b. Stádiumú NSCLC esetén gyógyító kezelés lehetséges, amely túlélési időket biztosít az 1. stádiumú NSCLC-vel összehasonlítva. A cigarettáról való leszokással, a rendszeres testmozgással és az általában egészségesebb életmóddal nemcsak felkészültebb lehet a kezeléssel való megbirkózásra, hanem meghosszabbíthatja a várható élettartamát is.
