Mi az agyvérzés?

Az agy vérzése, más néven agyi vérzés, súlyos orvosi vészhelyzet. Agyvérzés fejsérülés, agydaganat vagy az agyi erek vérzése következtében fordulhat elő.

Koponyán belüli vagy intracerebrális vérzésekként is leírják - attól függően, hogy hol fordulnak elő - az agyi vérzés súlyos szövődményeket okozhat, beleértve a test gyengeségét, eszméletvesztést, rohamokat és akár halált is.

Míg az agyi vérzést gyorsan lehet diagnosztizálni képalkotó vizsgálatokkal, a legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb orvosi segítséget kapjunk.

A kezelés általában a vérzés, valamint az agyödéma (agyduzzanat) csökkentésére irányul. Műtéti beavatkozásra lehet szükség, ha agydaganat vagy aneurysma (erek ballonozása) az oka.

Agyi vérzés tünetei

Az agyi vérzés gyermekeket vagy felnőtteket is érinthet. Az agyi vérzés olyan tüneteket okozhat, amelyek órák vagy napok alatt gyorsan súlyosbodnak.

Az agyi vérzés tünetei lehetnek:

• Fejfájás
• Nyak- vagy hátfájás
• Nyakmerevség
• A látás megváltozik
• Fénykerülés
• Gyengeség az arc vagy a test egyik oldalán
• Homályos beszéd
• Letargia
• Hányinger és hányás
• Zavar
• Viselkedési változások
• Rohamok
• Összeomlik
• Eszméletvesztés

Az agyi vérzés hatásai általában súlyosak, de lehetnek nem specifikusak, ezért nem biztos, hogy felismeri, hogy agyi problémához kapcsolódnak.

A letargia (energiahiány) komoly aggodalomra ad okot, ha agyi vérzésről van szó. Ugyanis órákig alhat, miközben a vérzés változatlanul folytatódik. Ez agyi sérvhez, légzésleálláshoz és későbbi halálhoz vezethet.

Ha Önnek vagy másnak vannak agyi vérzési kockázati tényezői, vagy az agyi vérzés tüneteit mutatja, sürgősen orvoshoz kell fordulnia. Az intrakraniális vérzés hosszú távú hatásai és szövődményei csökkenthetők sürgős kezeléssel.

Bonyodalmak

Az agyi vérzés maradandó károsodást okozhat az agy érintett régióiban. Ez a test egy részének állandó bénulását, kognitív fogyatékosságait (gondolkodási nehézségeket), visszatérő rohamokat és önálló önálló gondozásra való képtelenséget eredményezhet.

A súlyos vérzés ödéma (duzzanat) kialakulását okozhatja. Néha a vérzés és az ödéma kombinációja agyi kompressziót okozhat, ami tovább károsíthatja az agyat. Bizonyos esetekben az agy középvonalának eltolódását azonosítják. Ez egy veszélyes helyzet, amelyben az agy valójában az egyik oldalra tolódik, ami szintén kompressziót okoz az agyban.

Okoz

Minden erek vérezhetnek, de az agyi erek vérzése nem gyakori. Ha ez bekövetkezik, általában van kiváltó tényező. Egyes agyi erek nagyobb valószínűséggel véreznek, mint mások.

Az agy vérzésének okai és típusai a következők:

• Fej trauma: Bármilyen típusú fej trauma, például leesés, autóbaleset, sportsérülés vagy roham okozhat vérzést az agyban. A fejsérülés utáni vérzés leggyakoribb területe a koponya és a környező membrán (agyhártya) közötti terület, amelyet subduralis haematomaként írnak le. Ezenkívül a fej trauma is növelheti a stroke kockázatát.
• Vérzéses átalakulás: A stroke az agy károsodása, amelyet az agy megszakadt véráramlása okoz. Az iszkémiás stroke, amelyet az agy nem megfelelő véráramlása jellemez, néha vérzéses stroke-ot válthat ki, ha az elég súlyos és hosszan tartó. A vérzéses konverziónak nevezett folyamat általában azután alakul ki, hogy az erek elzáródása miatt az megreped.
• Megszakadt aneurizma: Az agyi aneurizma az artéria kiáramlása. Pattanhat a rosszindulatú magas vérnyomás következtében, vagy egyszerűen az erek legyengülése miatt. Ez subarachnoidális vérzéshez vezethet, egyfajta vérzéshez, amely az agyhártya alatt jelentkezik. A subarachnoidális vérzés jellemzően súlyos fejfájást és eszméletvesztést okoz, ami az esetek 20-50% -ában halálhoz vezet.
• Agydaganat: Az agydaganat vérzést okozhat a daganat közelében. Ez akkor fordul elő, amikor a daganat (és az ezzel járó koponyaűri nyomás) a közeli apró erek elvékonyodását, törését és vérzését okozza.
• Spontán vérzés: Ritkán fordul elő spontán vérzés az agyban. Amikor ez megtörténik, a vérzés gyakran érinti az agykérget vagy a belső kapszulát, ugyanazokat a tüneteket okozva, mint a stroke. Az amiloid angiopathiának nevezett állapotot vérhígítók vagy vérzési rendellenesség okozhatja.

Kockázati tényezők

Az agyi vérzésnek számos kockázati tényezője van, beleértve:

• Malignus hipertónia (súlyos magas vérnyomás)
• Szórakoztató kábítószer-használat, például metamfetamin vagy kokain-visszaélés
• Vérzési rendellenességek
• A véralvadást zavaró gyógyszerek, például Plavix (klopidogrel)

Ezek a kockázati tényezők különösen nagyobb valószínűséggel okozhatnak agyi vérzést a fej trauma után.

A 75 év feletti emberek hajlamosabbak az agyi vérzésre az öregedéssel összefüggő változások, például az erek fokozott törékenysége és a véralvadás károsodása miatt.

Diagnózis

Az agyi vérzést általában az agy számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálatával diagnosztizálják. Ezek a képalkotó tesztek általában érzékenyebbek az akut vérzésekre vészhelyzetekben, mint a mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Ezzel azt mondják, hogy az MRI-k jobban képesek felismerni a kisebb koponyán belüli vérzéseket, mint a CT.

A képnek az agyban történő vérmeghatározása mellett a képalkotó tesztek képesek meghatározni a vérzés méretét és azt is, hogy vérrög képződött-e.

Képalkotó tesztek alapján a laboratóriumi technikusok meghatározhatják, mikor kezdődött először egy subduralis haematoma, amelynek időzítését három kategóriába sorolják:

• Akut subduralis haematoma: 1-2 nappal korábban
• Szubakut subduralis haematoma: 3-14 nappal korábban
• Krónikus subduralis haematoma: Több mint két héttel korábban

Utánkövető képalkotás

Gyakran agyi vérzés esetén utánkövető CT-vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy:

• A vérzés folytatódik vagy leállt
• Az ödéma súlyosbodik, stabilizálódik vagy javul
• A vérrög folyamatosan növekszik, stabilizálódik vagy zsugorodik

További vizsgálatok

Szükség lehet más vizsgálatokra az agyi vérzés okának és következményeinek felméréséhez, a körülményektől függően.

• Agy angiogram: Bizonyos esetekben, amikor a tünetek nagyon összhangban vannak a subarachnoidalis vérzéssel, a képalkotó teszt nem mutathat vérzést. Az angiogram azonosíthatja az agy aneurysmáját akkor is, ha a vért nem azonosítják az agy CT-jén vagy MRI-jén. Ez segíthet a kezelés megtervezésében.
• Lumbális szúrás (LP): gerinccsapolásnak is nevezik, ez kimutathatja a vérsejteket vagy a rákos sejteket az agyat és a gerincvelőt körülvevő cerebrospinalis folyadékban (CSF). Az LP veszélyes lehet, ha nagy a vérzése, súlyos ödémája van, vagy a középvonal elmozdulásának kockázata van, mert vérzést válthat ki, és akár középváltást is előidézhet. Bizonyos körülmények között azonban az LP hasznos lehet a az agy vérzik.
• Elektroencefalogram (EEG): Az EEG egy agyhullám-teszt, amely kimutathatja a rohamokat és az azokra való hajlamot. Segíthet az agytevékenység felmérésében is, amikor az agyi vérzés csökkent tudatosságot vagy kómát okozott. Ez értékes módszer a gyógyszerek és az ödéma hatásainak meghatározására.

Kezelés

Számos kezelési stratégia létezik az agyi vérzés kezelésére és a szövődmények megelőzésére. A kezelése az agyi vérzés méretétől, helyétől, okától és hatásaitól függ.

A műtétet gyakran elvégzik, általában sürgősen. Jellemzően orvosi beavatkozásra is szükség van, amely egy eljárás után hetekig folytatódhat.

Bizonyos esetekben azonban egyáltalán nem alkalmaznak kezelést (például egy kis subduralis haematoma esetén). De a szoros orvosi ellenőrzés segíthet megállapítani, hogy romlik-e az állapota, ebben az esetben kezelésre lehet szükség.

Gyakran rehabilitációra van szükség az agyi vérzés után történő felépülés után.

Műtéti beavatkozás

A műtét előtt intravénás (IV) szteroidokat gyakran alkalmaznak az agy vérzés vagy daganat okozta duzzadásának csökkentésére. Az agyi vérzés minden típusa műtéti úton kezelhető, és az egyes típusok kezelése eltérő.

Az agyi vérzés típusai és műtéti kezeléseik a következők:

• Subduralis haematoma: Előfordulhat, hogy egy nagy subduralis haematomát műtéti úton el kell távolítani. A gyógyulás nagyon jó lehet, különösen, ha a műtét előtt nem volt súlyos vagy tartós neurológiai károsodás.
• Agydaganat: Lehet, hogy el kell távolítani a daganatot és a környező vérzést. Ha azonban sok daganat van az agyban, előfordulhat, hogy a műtét nem lehetséges, és helyette sugárzást lehet fontolóra venni.
• Agy aneurizma: Lehetséges, hogy egy aneurizmát meg kell javítani. Ez egy bonyolult idegsebészeti eljárás, amelyet minimálisan invazív technikával lehet végrehajtani bizonyos helyzetekben.
• Ödéma: A dekompressziós hemicraniectomia magában foglalja a koponya egy részének ideiglenes eltávolítását a túlzott ödéma okozta nyomás enyhítésére. Amint a duzzanat alábbhagy, a koponya azon részét, amelyet eltávolítottak, visszahelyezik a helyére.

Orvosi beavatkozás

A műtéti beavatkozások mellett gyakran szükséges az orvosi irányítás. Szükség lehet szorosan ellenőrzött nátrium-koncentrációjú IV-es folyadékokra a további ödéma megelőzése érdekében.

Szteroidokra gyakran van szükség a gyulladás és az ödéma csökkentésére. Az epilepszia elleni gyógyszerekre (AED) szintén szükség lehet a rohamok kezelésére.

Rehabilitáció

Az agyi vérzés azonnali kezelése után szükség lehet fizikoterápiára vagy beszédterápiára. Gyakran az agyi vérzésből felépülő embereknek segítségre van szükségük az öngondoskodáshoz, és szükségük lehet újratanulásra, például az étkezés, a beszéd vagy a járás módjára.

A helyreállítás sokáig tarthat. Akár egy évbe is telhet, mire visszanyeri képességeit, és sokan csak részlegesen gyógyulnak meg. Az agyi vérzés utáni rehabilitáció hasonló a stroke után alkalmazott rehabilitációhoz.

Miután az agyi vérzésből felépült, nem szabad arra számítania, hogy a vérzés megismétlődik.

Egy szó Verywellből

Az agyi vérzésnek több típusa van, és bár veszélyesek, a gyógyulás lehetséges. Ha olyan valakivel találkozik vagy találkozik, aki agyi vérzés jeleit tapasztalja, azonnal kérjen segítséget. A sürgősségi ellátás az eredmény optimalizálásának legjobb módja.