Az életjelek a test legalapvetőbb funkcióinak - a testhőmérséklet, a légzés (légzés), a pulzus és a vérnyomás - mérése. Az egészségügyi szakemberek számos módon használják ezt a négy mérést, és a normális felnőtt életjelektől való eltérések fontosnak bizonyulhatnak az egészségi állapot felmérésében, a betegség jelzésében és a kezelés hatékonyságának ellenőrzésében.
A csúcstechnológiás orvosi vizsgálatokhoz képest az ember életjeleinek mérése viszonylag egyszerű és egyértelmű, és alig igényel többet az alapvető orvosi felszereléseknél - hőmérő, sztetoszkóp, vérnyomásmérő mandzsetta -, valamint stopperóra vagy más időzítő eszköz. A megszerezhető információ bizonyos esetekben élet és halál kérdése, vagy legalábbis betegség és egészség kérdése lehet.
Bár olyan tényezők, mint az életkor, a nem, a súly és az aktivitási szint, szerepet játszhatnak abban, amit az egyén életjelei jelezhetnek, az orvosi közösségben egyetértés van abban, hogy mi általában normális a felnőttek számára.
Testhőmérséklet
A testhőmérséklet egész nap változhat, még egy egészséges ember számára is. Általában a legalacsonyabb az ébredéskor, és magasabb a nap folyamán.
A testhőmérséklet mérése
A felnőttek hőmérsékletét mérhetjük szájon keresztül (szájon át), a hónalj alatt (hónaljban) vagy a hallójáratban (dobhártyán) egy digitális hőmérővel, amelyet erre a speciális felhasználásra terveztek.
A leolvasások változhatnak attól függően, hogy ezek közül melyiket használják.
- Orális: Az általánosan elfogadott átlagos orális hőmérséklet 98,6 F, de a normális tartomány 97 és 99 fok között változhat. A 100,4 fokos hőmérséklet leggyakrabban fertőzést vagy betegséget jelez.
- Hónalj: A hónalj hőmérséklete általában 0,5–1 ° F-kal (0,3–0,6 ° C) alacsonyabb, mint az orális hőmérséklet.
- Dobhártya: A fül hőmérséklete általában 0,5–1 ° F-kal (0,3–0,6 ° C) magasabb, mint az orális hőmérséklet.
A homlokcsalódás
A tenyér valakinek a homlokára fektetése jelezheti, hogy testhőmérséklete magasabb a normálnál, de ez nem megbízható módszer a betegség meghatározására. Egyik sem használja a homlokhőmérőket, amelyeket megbízhatatlannak találtak.
A hőmérő helyes használataA rendellenes testhőmérséklet egészségügyi következményei
A normálnál magasabb testhőmérsékletet láznak (pyrexia) nevezik, és ez általában annak a jele, hogy a szervezet egy betegség vagy fertőzés ellen próbál küzdeni a vírus vagy az azt okozó baktériumok elpusztításával. A láz beindítja a szervezet immunrendszerét is.
A láz egyéb lehetséges okai a felnőttek között:
- Bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők és rohamok elleni gyógyszerek
- Hőbetegség (pl. Hőguta, hőkimerülés)
- Autoimmun betegség
- Rák
A 95 ° F alatti hőmérsékleti érték azt jelezheti, hogy a test gyorsabban veszít hőből, mint amennyit képes előállítani - ez olyan hipotermia néven ismert orvosi vészhelyzet, amelyben a szív, az idegrendszer és más szervek nem tudnak normálisan működni. Ha nem kezelik, a hipotermia a szív és a légzőrendszer teljes meghibásodásához, végül halálhoz vezethet.
Légzési arány
A légzésszám a percenként pihent állapotban levett légzések számát jelenti. Ez az egyik legkönnyebben mérhető létfontosságú jel, mivel csak órára vagy időzítőre van szükség.
A légzésszám mérése
A légzésszám meghatározásához állítson be egy időzítőt egy percre, és számolja meg, hányszor emelkedik és esik a mellkasa, amíg az időzítő kikapcsol. Hasznos lehet, ha egy kedvesét vagy gondozóját felkéri, hogy segítsen mérni a légzését, mivel a saját lélegzetének megfigyelése lassabb lélegzetet okozhat, mint természetesen, pontatlan eredményhez vezetve.
A normál percenkénti légzésszám egy nyugalmi állapotban lévő felnőtt esetében 12-18.
A rendellenes légzési arány egészségügyi következményei
A normálnál lassabb légzésszám (bradypnea) vagy gyors és sekély (tachypnea) a potenciális egészségügyi problémák jele.
Pulzus (pulzus)
Egy személy pulzusát az artériákon keresztüli véráramlás hozza létre, amikor a szív dobog. Impulzusmértékannak mérése, hogy percenként hányszor észlelhető ez a túlfeszültség.
Az egészséges felnőtt normál nyugalmi pulzusa 60 ütés / perc és 100 ütés / perc között mozog, bár vannak eltérések - nevezetesen a sportolók körében. Azok számára, akik sok kardiovaszkuláris edzést végeznek, a pulzusuk akár 40 ütésnél is alacsonyabb lehet percenként, mert a szívük elég erős ahhoz, hogy ütésenként a normálnál nagyobb mennyiségű vért pumpáljanak.
Pulzusmérés
A pulzus a legkönnyebben a nyak oldalán, a csukló belsejében (a radiális impulzus) és a könyök belsejében érezhető - olyan területeken, ahol artériák találhatók a bőr felszínéhez közel.
Ahhoz, hogy pulzusát csuklóján vehesse fel, szüksége lesz egy másodlagos órára:
- Az első és a második ujj hegyével (soha ne a hüvelykujjával) nyomja meg erősen, de óvatosan a csukló belsejét, amíg pulzust nem érez.
- Miután megtalálta a pulzust, tartsa szemmel az óráját; amikor a másodlagos eléri a 12-et, kezdje el folyamatosan számolni minden lüktetést (impulzus) 60 másodpercig (addig, amíg a másodlagos újra eléri a 12-et). Alternatív megoldásként számolhat 15 másodpercet, és megszorozhatja az eredményt néggyel.
A pulzusszám a nyakon is mérhető, de fontos, hogy ne nyomja az impulzusokat az alsó nyak mindkét oldalán; ezzel megkockáztathatja az agy véráramlását.
Hogyan kell megkapni valaki pulzusátA rendellenes pulzus egészségi következményei
A pulzus ellenőrzése mellett fontos figyelni arra is, hogy mennyire erős vagy gyenge, és mennyire stabil vagy szabályos. A pulzus sebessége, ereje és ritmusa sokat elárulhat a szív egészségi állapotáról, valamint olyan betegségek vagy állapotok jeleire utalhat, amelyek befolyásolhatják a szív működését.
A lassú pulzus (bradycardia) jelezheti:
- A sinus csomópont rendellenessége (a szív jobb felső sarkában lévő sejtek területe, amely szabályozza a ritmusát): Ha tüneteket okoz, a sinus bradycardia a leggyakoribb ok, amelyre szükség van a pacemakerre, de ritkán életveszélyes.
- Szívblokk, amelyben a sinuscsomó által generált elektromos impulzusok egy részét vagy egészét blokkolják, mielőtt elérnék a kamrákat (a szív két alsó kamrája).
A gyors pulzus (tachycardia) jelezheti:
- Bármely normál állapot, amelyben a szív a szokásosnál gyorsabban ver, például testmozgás vagy stressz alatt
- A szívritmuszavarok két típusának egyike (rendellenességek a szív sebességében vagy ritmusában): a supraventrikuláris tachycardiák, amelyek a szív pitvarában keletkeznek, és a kamrai tachycardiák, amelyek a kamrákban jelentkeznek.
Vérnyomás
A vérnyomás arra a vérre utal, amely a szív dobogása során az artériák falához nyomja. A vérnyomásértékek két számot tartalmaznak (például 120/80 milliméter higany vagy Hgmm):
- Az első (felső) a szisztolés nyomás. Ez a legnagyobb szám, mivel ez a nyomás, amikor a szív összehúzódik.
- A második (alsó) szám a diasztolés nyomás. Ez a legkisebb szám, mivel ez a nyomás, amikor a szív ellazul.
A vérnyomás mérése
A vérnyomás mérésére egy vérnyomásmérő készüléket hívnak. A felkar körül elhelyezett mandzsettából és egy kis szivattyúból áll, amely levegővel tölti meg a mandzsettát, és addig szorítja a kart, amíg a keringés meg nem szakad.
Ekkor kinyílik egy kis szelep, amely lehetővé teszi a levegő lassú kifolyását a mandzsettából. Amint leereszkedik, az orvosi szakember sztetoszkópot fog a könyök belsejéhez, hogy hallgassa az artériákon keresztül lüktető vér hangját.
Az első hang a szisztolés nyomás lesz; a második a diasztolés nyomás lesz. A vérnyomásmérő részét képező mérőműszer az egyes számokat jelöli.
A rendellenes vérnyomás egészségügyi következményei
A normálnál magasabb vagy a normálnál alacsonyabb vérnyomásértékek bizonyos egészségügyi problémákat jelezhetnek.
Az American Heart Association elismeri a normálnál magasabb vérnyomásértékek következő kategóriáit (hipertónia):
Olyan érték, amely hirtelen meghaladja a 180/120 Hgmm-t, és magas marad, ha másodszor is mérik öt perc elteltével
A magas vérnyomás ezen szakasza azonnali orvosi ellátást igényel.
Amikor a vérnyomás a normálnál alacsonyabb (hipotenzió), ez azt jelenti, hogy a szív már nem képes megfelelő vérellátást juttatni a szervezetbe. Ez egy mögöttes egészségi állapot, például vérszegénység, szívprobléma vagy fertőzés miatt következhet be. A kiszáradás vagy bizonyos gyógyszerek szintén a vérnyomás csökkenését okozhatják.
A krónikusan alacsony (vagy akár határon alacsony) vérnyomás káros hatással lehet a vesére. Ritka esetekben a drámai csökkenés szinkóphoz (ájuláshoz), sokkhoz, kómához és akár halálhoz is vezethet.
-is-treated.jpg)
