A kórokozók különféle típusainak megértése

Kórokozók, vagy a betegségek mikroszkopikus okai bővelkednek a világban, amelyben élünk. Ezek a nukleinsav alapú mikrobák különböző formákban fordulhatnak elő, a vírusoktól a gombákig. Bármilyen változatosak is lehetnek a típusuk és felépítésük, a kórokozók mindegyikében van egy közös vonás: A betegség előidézése érdekében általában behatolnak a gazdaszervezetbe. A kórokozókat többféle módon továbbítják, beleértve a levegőt, a nemet, a vért és más testfolyadékokat, vagy a széklet-orális úton.

A kórokozók típusai

A kórokozók általában a következő négy kategória egyikébe tartoznak. Ne feledje, hogy nem minden vírus, baktérium, gomba és parazita okoz betegséget, bár sokan okozzák.

• Vírusok: Ezek a mikroszkopikus fertőző ágensek élő gazdát igényelnek a szaporodáshoz és a fejlődéshez. A vírusos kórokozók ezt úgy érik el, hogy belépnek az emberi testbe és behatolnak egy sejtbe, ahol a vírus replikációja megtörténik, majd átterjed más sejtekre. A vírusoknak nincs sejthártyája és anyagcseréje. A vírusok példái az enyhe betegségektől, például a náthától és a gyomorinfluenzától az emberi immunhiányos vírusig (HIV) és a hepatitis C-ig terjednek.
• Baktériumok: Sok baktérium nem okoz betegséget, ezért nem kórokozó, de vannak olyanok is. Ezek a mikroszkópos organizmusok általában rudak, spirálok vagy gömbök formájában jelennek meg. A baktériumok mérete általában nagyobb, mint a vírusoké. Magjaik vannak, de az eukarióta sejtekkel ellentétben nincs körülötte sejtmembrán. A bakteriális fertőzések például a torokgyulladás, a húgyúti fertőzések és a legtöbb tüdőgyulladás.

Egyes vírusfertőzések, mint például az influenza vagy a HIV, immunproblémákat okozhatnak, és fogékonyabbá tehetik az embereket a bakteriális fertőzésekre.

• Gombák: Az élesztő és a penész olyan gombák, amelyek betegségeket okozhatnak az emberekben. A gombák eukarióták, vagyis sejtjeik tartalmaznak egy sejtmagot és más komponenseket, amelyek membránokba vannak zárva. A betegségeket okozó gombák eukariótaak, de gyakran kitintől rendelkeznek sejtfalakkal. A gombás fertőzések az enyhe (lábgomba, körömgomba, ótvar) és a súlyos (hisztoplazmózis, aspergillosis, mukormycosis) között változhatnak. Ezek az életveszélyes gombás fertőzések sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan betegeknél, akik már immunhiányosak - rák, szervátültetés vagy más súlyos betegség következtében -, és toxikus gombaellenes szerekre, például amfotericinre lehet szükségük.
• Paraziták: A többi típushoz hasonlóan ezek az élőlények is a gazdaszervezetben laknak, és ettől a gazdától energiát (ételt) nyernek, amely gyakran betegségeket okoz. A paraziták olyan szervezetek csoportja, amelyek magukban foglalják a protozoonokat (egysejtűek) és a többsejtű szervezeteket (helminták, ektoparaziták). Az emberi megbetegedéseket okozó paraziták közé tartozik a galandféreg (amely emésztési elzáródást, vérszegénységet vagy agy- és idegrendszeri károsodást okoz [neurocysticerosis]). , a plazmodium (ami maláriát okoz) és a bőrön vagy a bőrön élő ektoparaziták, mint a rüh és a tetvek. Sok ektoparazita valójában szabad szemmel látható, vagyis más kórokozóktól eltérően mikroszkóp használata nélkül is láthatók.

Védekezés a kórokozók ellen

A mai orvoslásnak számos módja van a kórokozók leküzdésére, mint például oltások, antibiotikumok és gombaölők, de az emberi test számos mechanizmussal is rendelkezik a kórokozók és az általuk okozott betegségek elleni védekezésben. Például az immunrendszer és az általa termelt különféle sejtek (leukociták, neutrofilek és antitestek) képesek leküzdeni a kórokozókat.

Ezenkívül a betegség egyes tünetei, például a tüsszentés és a köhögés, valójában a test arra irányuló kísérletei, hogy a kórokozókat kiürítsék a testből. Valójában a lázak, bár a betegség tüneteként tartják őket, valójában a test módja annak, hogy hőmérsékletét egyes kórokozók által lakhatatlan szintre emeljék. Ez egy reaktív védekező mechanizmus, amely segíthet a kórokozók elpusztításában és az egészség helyreállításában.