Az asztma gyógyszeres mellékhatásai

Mint minden gyógyszer esetében, az asztmás gyógyszereknek is vannak mellékhatásai. A lehetőségek köre széles, a szájpenéstől kezdve az idegességen át a glaukómáig. A mellékhatások a gyógyszerosztálytól, az adagtól és a beadás módjától (inhalációval vagy szájon át) változhatnak.

A legtöbb asztmás gyógyszer jól tolerálható, és a kezelés előnyei meghaladják a következményeket. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a mellékhatások elég súlyosak ahhoz, hogy dózismódosításra vagy teljesen más gyógyszerre van szükség.

Inhalált kortikoszteroidok

Az asztma tüneteinek megelőzésére inhalációs kortikoszteroidokat (közismert nevén inhalációs szteroidok) írnak fel. Rendszeres használata segít csökkenteni az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Azonban nem enyhítik a támadást, ha az megkezdődött.

Az inhalációs kortikoszteroidok helyi (csak a test egy részére korlátozott) és szisztémás (az egész testet érintő) mellékhatásokat okozhatnak. A szisztémás hatások általában súlyosabbak, és általában a hosszú távú alkalmazással társulnak.

A lehetőségek közül:

• Orális candidiasis (rigó), a száj gyakori gombás fertőzése
• Dysphonia (rekedtség), általában rövid távú
• Fáj a száj vagy a torok
• Reflex köhögés vagy légcső görcsök
• Csökkent csontsűrűség felnőtteknél
• A gyermekek növekedésének zavara, általában enyhe
• Könnyű sérülés
• Szürkehályog (a szem elhomályosulása)
• Glaukóma (fokozott szemnyomás)

A távtartó használata az inhalátor szájrészén csökkentheti az inhalációs kortikoszteroidok mellékhatásainak kockázatát. A használat utáni öblítés és gargarizálás megakadályozhatja a rekedtséget és a szájpenészt is.

Rövid és hosszú hatású béta agonisták

A rövid hatású béta agonistákat (SABA), mint az albuterolt, általában mentő gyógyszerként használják az asztma tüneteinek gyors enyhítésére. Ezzel szemben a hosszú hatású béta-agonisták (LABA-k), mint például a Severant (szalmeterol), legalább 12 órán keresztül működnek tovább.

A mellékhatások nagyjából azonosak a SABA-k és a LABA-k esetében, mivel a két gyógyszerosztály hasonló hatásmechanizmusokkal rendelkezik, többek között:

• Fokozott pulzusszám
• Fejfájás
• Szédülés
• Szorongás
• Idegesség vagy remegés
• Kiütés

Bár a mellékhatások általában gyorsan megszűnnek a SABA-kkal, a LABA-kkal gyakran fennmaradhatnak. Ugyanez fordulhat elő, ha bármelyik típusú béta-agonistát túlzottan használják.

Míg a mentő inhalátor túlzott használata növelheti a súlyos asztmás roham kockázatát, ez a kockázat megsokszorozódik, ha túlzottan használja a LABA-t. Olyan súlyos az aggodalom, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságot (FDA) arra késztették, hogy 2003-ban fekete dobozos figyelmeztetést adjon ki a fogyasztóknak az Advair (flutikazon / szalmeterol) inhalációs inhalátor használatakor a végzetes asztmás rohamok kockázatáról.

Orális kortikoszteroidok

Az orális kortikoszteroidokat általában azok számára írják fel, akik súlyos asztmás rohamot tapasztaltak vagy veszélyeztetettek. Míg a szteroidokat intravénásan szállítják kórházi körülmények között, orális formában adják őket, ha a tünetei súlyosak, de nem igényelnek kórházi kezelést.

A mellékhatások hasonlóak az inhalációs szteroidokéihoz, bár gyakoribbak és súlyosabbak. Ezek a következőket tartalmazzák:

• Súlygyarapodás
• Folyadék visszatartás
• Magas vérnyomás
• Emelkedett vércukorszint
• Növekedés elnyomása gyermekeknél
• Osteoporosis (csontsűrűség csökkenés) felnőtteknél
• Izomgyengeség
• Szürkehályog
• Glaukóma
• 2-es típusú diabétesz

Ha orális szteroidra, például prednizonra van szüksége évente kétszer vagy többször, az asztma aznemKeresse fel orvosát és beszélje meg, hogy szükség van-e a kezelés kiigazítására.

Leukotrién módosítók

A Singulair (montelukaszt) és más leukotrién módosítók blokkolják a leukotriének nevű gyulladásos vegyszereket, amelyek kiválthatják a bronchokonstrikciót (a légutak szűkületét), ami asztmás rohamhoz vezethet.

A leukotrién módosítók általában jól tolerálhatók, de számos gyakori mellékhatásuk van, többek között:

• Gyomorrontás
• Fejfájás
• Influenzaszerű tünetek
• Idegesség
• Hányinger vagy hányás
• Orrdugulás
• Kiütés

A legtöbb esetben a mellékhatások a kezelés első hónapjában jelentkeznek. A leukotrién módosítókat használó gyermekek hiperaktivitást is tapasztalhatnak.

Hízósejt-stabilizátorok

A kromolin-nátrium és az Alocril (nedokromil) hízósejt-stabilizátorok, amelyeket enyhe perzisztáló asztma kezelésére használnak. Ezek a gyógyszerek úgy működnek, hogy megakadályozzák a hízósejteket, a fehérvérsejtek egyik típusát, a hisztamin nevű gyulladásos anyag kiválasztásában a véráramba.

A kromolin-nátrium és az Alocril jól tolerálható, a legtöbb mellékhatás a használat során csökken. Ezek a következők:

• Rossz íz a szájban
• Köhögés
• Viszkető vagy torokfájás
• Fejfájás
• Orrdugulás
• Anafilaxia (ritka)

Az anafilaxia egy egész testet érintő, potenciálisan életveszélyes allergiás reakció. Ha nem kezelik azonnal, az anafilaxiában szenvedő emberek sokkot, kómát, fulladást, szív- vagy légzési elégtelenséget, sőt halált is tapasztalhatnak.

Mikor kell felhívni a 911-et

Hívjon sürgősségi segítséget, ha a hízósejt-stabilizátor vagy immunmodulátor után az alábbiak egy részét vagy mindegyikét tapasztalja, mivel ezek az anafilaxia jelei:

• Kiütés vagy csalánkiütés
• Zihálás
• Légszomj
• Gyors vagy szabálytalan szívverés
• Szédülés, szédülés vagy ájulás
• Az arc, a nyelv vagy a torok duzzanata
• A közelgő végzet érzése

Immunmodulátorok

A Xolair (omalizumab) injekcióval beadott immunmodulátor. A kezelés célja annak megakadályozása, hogy az immunrendszer túlzottan reagáljon az asztma kiváltására.

Mivel az immunmodulátorok elnyomják az immunrendszer egyes részeit, hajlamos lehet a gyakori enyhe vagy közepesen súlyos fertőzésekre.

Az immunmodulátorok egyéb gyakori mellékhatásai a következők:

• Duzzanat és fájdalom az injekció beadásának helyén
• Viszketés
• Kiütés
• Fáradtság
• Megfázás
• Fülfertőzések
• Felső légúti fertőzések
• Sinusitis
• Savas reflux
• Fejfájás
• Torokfájás
• Alopecia (hajhullás)
• Anafilaxia (ritka)

Egy szó Verywellből

Megfelelő használat esetén az asztmás gyógyszerek biztonságosak, és hatásuk enyhétől a kezelhetőig terjed. A súlyos mellékhatások gyakran társulnak az asztmás gyógyszerek következetlen használatával vagy túlzott használatával.

Ha nem tudja, hogyan kell helyesen használni az asztmás gyógyszereket, vagy problémái vannak a megfelelő szedéssel, beszéljen kezelőorvosával. Legyen őszinte azzal kapcsolatban, amit tapasztal. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a mellékhatás tartós vagy súlyosbodik. A közös munkával Ön és orvosa képes lesz megtalálni a megfelelő gyógyszerkombinációt az asztma kezelésére anélkül, hogy jelentősen befolyásolná életminőségét.