A hólyag anatómiája

A hólyag összegyűjti és kiüríti a vizeletet a testből. A vizelet képződése közben a vesékből és az egyes ureterekből a hólyagba kerül. A hólyag rugalmas falai megnyúlnak és összehúzódnak a vizelet visszatartásáig, amíg ki nem ürül a testből a húgycsövön keresztül.

Anatómia

A hólyag háromszög alakú, üreges szerv. Férfiaknál a medence elején található szeméremcsont és az alhasban a medence hátsó részén található végbél határolja. Nőknél a hólyagot hátrafelé a méh és a hüvely határolja. A hólyagot szalagok támasztják alá, és felül csatlakozik két húgycsőhöz, alul pedig a húgycsőhöz.

A szerv tövében lévő két záróizom - egy belső és egy külső - segít megtartani a vizeletet a hólyagban, amíg az idegjelek nem szólítják meg, hogy összehúzódjon és felszabadítsa a vizeletet. Az autonóm idegrendszer által irányított idegek sora áramlik át a hólyagban, jelezve, ha megtelt és ki kell üríteni.

A húgyhólyag tetejét a vezikuláris artéria, alul a hüvelyi vagy vezikuláris artériák juttatják a vérbe. A kisebb artériák - az alsó farizom és az obturator - szintén hozzájárulnak. A vér a hólyagból a vezikuláris vénákon keresztül távozik, amelyek a csípő vénáiba áramlanak.

A húgyhólyagban összegyűlő vizelet a testben található salakanyagokból és a felesleges folyadékból a vesékben keletkezik. Ez a folyadék a vesékből két ureteren keresztül halad, az egyik minden veséből a hólyagba ereszkedik. A hólyag tartályként szolgál a vizelet megtartására, amíg egy reflex vagy tudatos cselekvés - kortól és képességtől függően - felszabadítja. Hajlékony falakkal, amelyek kitágulnak, amikor kitöltik a vizeletet, a hólyag kitolódhat a hasba.

Szerkezet

Maga a hólyag négy részre oszlik.

• Csúcs: Ez a hólyag felső része. A csúcs előre mutat a hasfal felé.
• Fundus: A hólyag alapja
• Test: A hólyag fő része a csúcs és a fundus között.
• Nyak: A hólyag keskeny része, amely összehúzza és összeköti a szervet a húgycsővel.

A hólyag nagyon rugalmas szerv, amelyet simaizmok alkotnak. A simaizom keresztbe tett sávjai alkotják a detrusor izmot, a hólyag elsődleges izomzatát. A detrusor izom a vizelet záróizmával működik, hogy a vizeletürítés során a vizeletet a húgyhólyagból a húgycsövön keresztül befogja vagy kinyomja.

Funkció

A hólyag az a szerv, amely addig tartja a vizeletet, amíg készen áll a felszabadulásra, majd elősegíti a szervezetből való kiürítését. Az ureterek vizeletet juttatnak a hólyagba a vesékből, átjutva a húgyhólyag nyílásán, amelyet ureterovesicalis csatlakozásnak neveznek.

Amint a hólyag megtelik vizelettel, az idegek jeleket küldenek a központi idegrendszerre. A szomatikus és az autonóm idegek irányítják a detrusor izmot, amely összehúzódik és ellazul a húgycső záróizmaival együtt.

Ha a tipikus felnőtt húgyhólyag tele van, egyszerre akár 500 milliliter vizelet is elfér - vagy körülbelül 2 csésze -, amelyet két-öt óránként kell felszabadítani.

A vizeletürítés vagy vizeletürítés az önkéntes és önkéntelen cselekvések kombinációja, amelyet a vizeletürítési központ szabályoz - egy jelközpont, amely az agytörzs pónjaiban helyezkedik el. Amint a hólyag megtelik és a hólyag fala megnyúlik, az érzékelők idegimpulzusokat küldenek a vizeletürítési központba. Az eredmény a detrusor izom ellazulása és összehúzódása, valamint a külső és belső húgycső záróizmok.

A csecsemők és a kisgyermekek reflex közben szabadítják fel a vizeletet, de a bili edzés során megtanulják irányítani a külső záróizomzatot, és tovább tartják vizeletüket.

Társított feltételek

Számos probléma merülhet fel mind a hólyag, mind a vizelés miatt.

• Húgyhólyagrák: Ez a húgyúti rendszer leggyakoribb rákja. A hólyagszövet biopsziájára van szükség annak megtekintéséhez, hogy a rák milyen mértékben terjedt el, és a terjedés fogja meghatározni a kezelést. Súlyos esetekben a hólyag eltávolítható, a vizeletet a bélbe vezetik, vagy külső eszközzel összegyűjtik.
• Húgyhólyag-megfelelés: A húgyhólyag gyengesége akkor fordulhat elő, ha a kötőszövet több, mint az izom a hólyagban. Ez a hólyagnyomás és -térfogat problémáihoz vezet, és károsíthatja a felső húgyutakat. Ez a probléma leggyakrabban gyermekeknél fordul elő.
• Cystitis: Ez a kifejezés a hólyag gyulladásának leírására szolgál. A gyulladás számos okból következhet be, de leggyakrabban húgyúti vagy hólyagfertőzések miatt. A cystitust más dolgok is okozhatják, beleértve bizonyos gyógyszereket vagy gyógyszereket is. Ez ritkábban fordul elő.
• Cystocele: Ez egy olyan probléma, amely akkor fordul elő, amikor a húgyhólyagot helyben tartó szalagok és struktúrák meggyengülnek, és a hólyag leesik - vagy eldugul. A hólyag lecsúszhat, ami kényelmetlenséget és egyéb problémákat okozhat, például nőknél kidagadhat a hüvelyből. A gyakorlatok segíthetnek, de súlyos esetekben műtétre és más invazívabb intézkedésekre lehet szükség.
• Károsodás a kismedencei műtét során: A kismedencei műtétek károsíthatják a hólyag körüli területeket, illetve az idegeket és az ereket, amelyek segítik a működését. A sebészeknek óvatosan kell megközelíteniük ezt a területet, hogy elkerüljék a hólyag károsodását vagy működési zavarait.
• Detrusor areflexia: Ez akkor fordul elő, amikor a hólyag nem tud összehúzódni, és általában neurológiai sérülés vagy meghibásodás eredménye. A cukorbetegség egy olyan betegség, amely a detrusor izmot irányító idegek lebomlásához vezethet.
• Myogén hólyag: A myogén hólyag a húgyhólyag túltelítettségének vagy túltengésének következménye. Ha a hólyag túlságosan tele van, fibrotikus szövet képződhet. Ez a szövet helyettesíti az izomrostokat, és kevésbé hatékony az izom. A prosztata hipertrófiája a férfiaknál és a kismedencei szervek prolapsusa a nőknél a myogén hólyag gyakori oka. Ennek az állapotnak a következménye a rossz hólyagürítés és esetleg inkontinencia.
• Inkontinencia: Az inkontinencia kifejezés a vizelet szivárgására vagy a véletlenül felszabaduló vizeletre vonatkozik. A sürgősségi inkontinencia hirtelen vizelési inger, általában a detrusor izomzatának gyengesége miatt. A funkcionális inkontinencia akkor fordul elő, ha úgy érzi, hogy vizelni kell, de nem tud eljutni a fürdőszobába, mielőtt kiürülne. Az inkontinencia problémák gyakoriak az emberek öregedésével, a nőknél inkább. Speciális gyakorlatok a kismedencei izmok erősítésére és bizonyos gyógyszerek felhasználhatók az inkontinencia elősegítésére.
• Fertőzés: A húgyhólyag vagy a húgyúti fertőzések a húgyutak gyakori problémái. Ezeket a fertőzéseket olyan baktériumok okozzák, amelyek a rossz ürítésből, a hólyag megfelelési problémáiból, a nem megfelelő higiéniából és egyebekből származhatnak.

Tesztek

Számos teszt adhat betekintést az Ön és orvosának a hólyag egészségi állapotába. Az orvos által elvégzett teszt elsősorban az Ön problémájától függ, de itt van néhány gyakori teszt, amelyre számíthat.

• Vizeletvizsgálat: A vizeletvizsgálat az egyik legalapvetőbb és leggyakoribb teszt a hólyagproblémák diagnosztizálására. A vizeletmintát összegyűjtik - akár tartályba vizelve, akár katéterből -, és a vizeletet laboratóriumban vizsgálják. Ez a teszt kimutathatja a fehérvérsejteket, a vörösvértesteket, a hemoglobint, a baktériumokat, a fehérjét és az anyagcsere-termékeket, amelyek különböző problémákat vagy fertőzést jelezhetnek.
• Vizeletkultúra: A semleges mintából vagy katéteren keresztül is gyűjtve, vizeletkultúrát szoktak használni a hólyag vagy a húgyúti fertőzés diagnosztizálására. A mintát laboratóriumba viszik, és figyelemmel kísérik a baktériumok vagy gombák kórokozóinak növekedését és azonosítását. A húgyúti fertőzést általában antibiotikumokkal kezelik. A tenyészetnek meg kell jelölnie a jelenlévő baktériumok típusát, lehetővé téve az orvos számára, hogy az alkalmazott antibiotikumokat a jelenlévő baktériumok specifikus típusához igazítsa.
• Ultrahang / hólyagvizsgálat: Ez a nem invazív teszt hanghullámok segítségével képet nyújt az orvosának arról, mi történik a hólyagunkban. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy orvosa vizualizálja a belső szerveket. A húgyhólyag-vizsgálat egy másik típusú ultrahang, és felhasználható a húgyhólyagban lévő vizelet mennyiségének becslésére.
• Cisztoszkópia: Ez egy olyan eljárás, amelyet a hólyag belső vizsgálatára végeznek. A húgyhólyagba egy kis fénymérővel, kamerával és egyéb eszközökkel ellátott katétert helyeznek a húgycsövön keresztül. Orvosa láthatja a hólyag belsejét, és szükség esetén szövetmintákat vehet.
• Képalkotó vizsgálatok: A képalkotó vizsgálatok részletes képet nyújtanak a hólyagról és a medence többi szervéről. A technikák magukban foglalhatják a jódalapú kontrasztanyag injektálását és röntgen (intravénás pyelográfia) vagy CT vizsgálat elvégzését.