Bakteriális kolonizáció cisztás fibrózisban

Lehet, hogy hallott a bakteriális kolonizációról, ha cisztás fibrózisban él. Mit is jelent ez?

A kolonizáció akkor következik be, amikor a mikroorganizmusok egy gazdaszervezeten vagy annak gazdaszervezetén élnek, de nem hatolnak be a szövetekbe és nem okoznak károsodást. A kolonizáció olyan mikroorganizmusok jelenlétére utal, amelyek fertőzést okozhatnak, de nem magára a fertőzésre. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a jelenléte azonban megnöveli a fertőzés kockázatát, ha a megfelelő környezet kialakul.

Fontosság a cisztás fibrózisban

A cisztás fibrózisban szenvedőket gyakran telepítik meg baktériumok, különösen a nyálkahártyában és a légutakban. Ha az élőlények behatolnak a szövetekbe, károsodást okoznak vagy megbetegítik az embert, akkor a gyarmatosítás fertőzéssé válik.

A légzőrendszer változásai

A cisztás fibrózisban szenvedő embereknél a nyálka túlzott szekréciója és a krónikus bakteriális fertőzés egy speciális típusú krónikus obstruktív tüdőbetegséget eredményez. A cisztás fibrózisban szenvedőknél végül bronchiectasis alakul ki, ahol a légutak súlyosan károsodnak és hegesednek.

A bronchiectasis olyan állapot, amelyben a hörgők és a bronchiolák (a légutak kisebb ágai) megvastagodnak, kiszélesednek és hegesednek. A nyálka felhalmozódik ezekben a kiszélesedett, légzésre hajlamos légutakban. A fertőzés ezután a légutak további megvastagodását, kiszélesedését és hegesedését eredményezi, ami ördögi kört ismétel.

A hörgőkön és a bronchiolákon túl találhatók az alveolusok, a kis légzsákok, amelyeken keresztül az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. Amikor a legkisebb légutakhoz vezető bronchiolák elveszítik rugalmas visszarúgásukat (a megvastagodástól és hegesedéstől), és eltömődnek a nyálkahártyán, a tüdőbe belélegzett oxigén nem érheti el az alveolusokat, hogy ez a gázcsere megtörténjen.

Miért termelik a cisztás fibrózisban szenvedő emberek tüdeje a felesleges nyálkát?

Némiképp nem világos, hogy a cisztás fibrózisban szenvedő emberek eredetileg viszkózus nyálkát termelnek-e, vagy a bakteriális kolonizáció miatt. A tüdő vizsgálata azonban cisztás fibrózisban szenvedő újszülötteknél, akiket még nem kell baktériumokkal megtelepíteni, kimutatja a nyálka felesleges termelését. Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy a nyálka a cisztás fibrózisban szenvedőket hajlamosítja a baktériumokkal való kolonizációra.

A cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét kolonizáló baktériumtípusok

Sokféle aerob baktérium (oxigén jelenlétében szaporodó baktérium), anaerob baktérium (oxigén nélkül szaporodó baktérium) és opportunista kórokozó, mint a gomba, gyarmatosítja a cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét. Az opportunista kórokozók kifejezést olyan mikroorganizmusok leírására használják, amelyek egészséges emberekben általában nem okoznak fertőzéseket, de a "lehetőség" felmerülésekor fertőzéseket okozhatnak, például tüdőbetegség esetén.

Íme néhány organizmus, amely kolonizálja a cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét:

• Pseudomonas aeruginosa
• Staphylococcus aureus (beleértve az MRSA-t is)
• Escherichia coli
• Haemophilus influenzae
• Klebsiella
• Prevotella
• Propionibacterium
• Veillonella
• Aspergillus

A fenti organizmusok közül általában a Pseudomonas-tal való kolonizáció dominál, és a cisztás fibrózisban szenvedő felnőttek körülbelül 80% -a kolonizálódik ilyen típusú baktériumokkal.

Multirezisztens szervezetek és cisztás fibrózis

A fenti kórokozók mellett a cisztás fibrózisban szenvedő embereket nagyobb valószínűséggel telepítik "szuperbugokkal" vagy multirezisztens organizmusokkal. A multirezisztens organizmusok (sok antibiotikumra rezisztens organizmusok) megragadják a cisztás fibrózisban szenvedő személy tüdejét, és antibiotikus kezelést kapnak tüdőfertőzések, például Pseudomonas ellen. A kolonizáció és a multirezisztens organizmusokkal való fertőzés ijesztő, mert ezek az organizmusok ellenállnak a hagyományos antibiotikumokkal történő kezelésnek.

Miért dominál a kolonizáció a Pseudomonas-szal?

A szakértőknek rengeteg gondolatuk vagy hipotézisük van arról, hogy miért cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét telepítik túlnyomórészt Pseudomonas-szal, beleértve a következőket:

• Csökkent mukociliáris clearance az antibakteriális peptidek hibás működésével kombinálva
• A tüdő védelmének zavara az alacsony glutation- és dinitrogén-oxid miatt
• A tüdősejtek csökkentik a baktériumok lenyelését
• Megnövekedett bakteriális receptorok száma

Nem tudjuk pontosan, hogy ezek közül a mechanizmusok közül melyik a legfontosabb a Pseudomonas gyarmatosításának megalapozásában. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy amint a Pseudomonas elfoglalja, a krónikus fertőzés továbbra is fennáll.

A Pseudomonas által kolonizált cisztás fibrózisban szenvedő emberek napi fenntartó terápiát, valamint időszakos agresszív intravénás antibiotikum-terápiát igényelnek, amikor a fertőzés beindul. Sajnos, még ilyen kezelés mellett is, a Pseudomonas fertőzés a tüdőfunkció fokozatos elvesztését eredményezi, és a legtöbb embernél végső halálhoz vezet cisztás fibrózissal.