A parietális lebeny stroke áttekintése

A parietalis lebeny stroke olyan típusú stroke, amely az agykérget alkotó négy lebeny egyikében fordul elő (az agy ráncos külső része közvetlenül a koponya alatt). A parietális lebeny az agynak az a része, amely térismeretet ad neked, és megmondja, hol vagy az űrben. Ez a nyelv feldolgozásában is segít, így beszélni és írni tud.

Ha az agykárosodás parietális stroke miatt következik be, akkor ez károsíthatja ezeket a funkciókat, és többek között a térbeli tudatosság hiányához és a test térbeli helyzetének észlelésének elvesztéséhez vezethet.

Mint minden stroke-nál, a parietalis lebeny stroke diagnosztizálható képalkotó vizsgálatokkal, neurológiai vizsgálattal és egyéb vizsgálatokkal. A kezelési megközelítések és a rehabilitáció a stroke súlyosságától és az orvosi ellátás időzítésétől függően változhat.

Tünetek

A parietális lebeny két lebenyből áll, amelyek nagyjából ököl méretűek. A bal agyfélteke jellemzően a domináns oldal, és a legtöbb ember számára a nyelv központja. A jobb agyfélteke általában nem domináns, és felelős olyan dolgokért, mint a megismerés és a térbeli feldolgozás.

A parietalis lebeny stroke tünetei a vérelzáródás mértékétől, időtartamától és helyétől, valamint az agykárosodás mértékétől függően változhatnak.

Nyelvvesztés

A legtöbb ember számára a parietális lebeny bal agyféltekéjének károsodása afáziát (a beszéd megértésének vagy kifejezésének képességének elvesztését) vagy alexiát (olvasásképtelenséget a betűk felismerése ellenére is) okozhat.

Ha a károsodás kiterjed az agykéreg temporális lebenyére (az agy oldalán található), akkor a nyelv megértésével is lehetnek problémák. A homloklebenyig terjedő sérülések megzavarhatják a beszéd tervezését, megnehezítve a szótagok összeráncolását vagy összetett szavak használatát.

Térbeli elhanyagolás

A parietális lebeny jobb agyféltekéjének sérülése a test szemközti oldalán a térbeli tudatosság elvesztését eredményezheti (más néven térbeli elhanyagolás).

Ha ez bekövetkezik, előfordulhat, hogy az embernek nincs érzéke arra, hogy mi történik a tér bal oldalán. A hemiagnosia néven ismert személyek például borotválkozhatnak vagy sminkelhetnek csak az arc jobb oldalán, és úgy viselkedhetnek, mintha a másik oldal valójában nem létezne.

A vérszegénységet anosognosia kísérheti, annak teljes tudatában, hogy fizikailag bármi baj van. Bizonyos esetekben egy személy bal karra vagy lábra nézhet, és fel sem tudja, hogy az övé.

A térbeli elhanyagolás a korai akut stádiumban a jobb agyfélteke stroke-ot követő emberek akár 82% -át is érintheti.

Látásváltozások

A parietális lebeny stroke után részleges látásvesztés is előfordulhat, ami megnehezíti a tárgyak látását és felismerését. A parietalis lebeny stroke valószínűleg alacsonyabb kvadrantanópiát eredményez, amelyet mindkét szem bal vagy jobb alsó látómezejének elvesztése jellemez.

Propriocepció diszfunkció

Az a képesség, hogy megtudja, hol van a teste az űrben, propriocepciónak nevezik. A parietális lebeny stroke után előfordulhat, hogy az ember propriocepciója nem működik megfelelően. Ha például járni próbál, elképzelése sincs arról, hogy a bal lába hol helyezkedik el a talajjal.

Ez oda vezethet, hogy az úgynevezett nehézség a mozgás osztályozása, ami téves megítélést jelent abban, hogy mennyit hajlítson vagy nyújtson az izmok egy mozgás során. Ez kiömlést vagy csapást okozhat, mivel elveszíti a képességét annak megítélésére, hogy egy tárgy milyen nehéz vagy könnyű, vagy mennyit kell elérnie ahhoz, hogy megragadhassa.

A propriocepció diszfunkciójú emberek hajlamosak megbotolni a lábukat, amikor sétálnak, ütköznek és ütköznek az akadályokba, mivel kevésbé képesek megítélni mozgásaikat az űrben.

Végrehajtó funkció

A parietális lebeny kölcsönhatásba lép a frontális lebeny, az agy azon részével, amely felelős a végrehajtó funkcióért - az elvont gondolkodás képességének és az elemzésen és a tanult viselkedésen alapuló döntések meghozatalának képességéért.

Parietális lebeny stroke esetén a parietalis lebeny és a frontális lebeny közötti érzékszervi károsodás megsérülhet, ami apraxiát (képtelenség parancsra végrehajtani a mozgásokat) okozhatja. Ez megnyilvánulhat a koordináció elvesztésével vagy a mozgás tétovázásával.

Gerstmann-szindróma

A parietális lebeny stroke a domináns féltekén, általában a bal oldalon, Gerstmann-szindrómát eredményezhet, egy neuropszichiátriai rendellenességet, amelyet négy fő tünet jellemez:

• Nehézség bal-jobb tájolással
• Agraphia (írási nehézség)
• Acalculia (nehézség a számításokkal)
• Ujj agnosia (képtelen megkülönböztetni az ujjakat)

Ezeket a jellegzetes tüneteket afázia is kísérheti, különösen felnőtteknél.

A Gerstmann-szindróma olyan állapot, amely kizárólag a parietalis lebenyhez kapcsolódik. A stroke mellett Gerstmann-szindrómát okozhat agydaganat, sclerosis multiplex vagy a középső agyi artéria aneurizmája.

Okoz

A stroke-ot az agy egy részének vérellátásának megszakadása okozza. Ennek oka lehet egy ér elszakadása (vérzéses stroke) vagy az elzáródott artéria (ischaemiás stroke). A hirtelen vérhiány megfosztja az agyat az oxigéntől és a létfontosságú tápanyagoktól, ezáltal a szövetek perceken belül elpusztulnak.

A parietalis lebeny stroke akkor fordul elő, amikor a parietalis lebenyt ellátó erek egyike vagy többje vérzik vagy eltömődik. A parietalis lebeny vért három forrásból kapja: a középső agyartériából, az elülső agyi artériából és a hátsó agyi artériákból.

A parietalis lebeny stroke rizikófaktorai nem különböznek a stroke egyéb típusaitól. Ezek a következőket tartalmazzák:

• Magas vérnyomás
• Elhízottság
• Magas koleszterin
• Cukorbetegség
• Dohányzás
• A testmozgás hiánya
• Erős alkoholfogyasztás
• Feldolgozott vörös hús fogyasztása
• Korábbi átmeneti iszkémiás roham (TIA)
• A stroke kórtörténete

Diagnózis

A dolgok gyorsan mozoghatnak, ha agyvérzés gyanúja merül fel. Bizonyos esetekben a tünetek nyilvánvalóak lesznek, és sürgősségi ellátásba kerülhetnek képalkotó tesztek és egyéb sürgős értékelések céljából. Más esetekben a tünetek kevésbé lehetnek jellegzetesek, és az ok meghatározásához tesztek kombinációját igényelhetik.

Neurológiai vizsga

Agyvérzés gyanúja esetén az orvos jellemzően neurológiai vizsgálatként ismert irodai tesztet hajt végre. A teszt kiértékeli a különböző ingerekre adott motoros, kognitív és vizuális reakcióit, hogy lássa, vannak-e a stroke-ra utaló rendellenességek. A neurológiai vizsgálat fájdalommentes és egyszerű eszközökkel végezhető el, beleértve a tollfényt és a reflex kalapácsot.

A parietalis lebeny stroke-ra utaló diagnosztikai tünetek a következők:

• A szavak vagy szótagok összefűzésével kapcsolatos problémák
• Úgy viselkedni, mintha a tér bal oldala nem létezne
• A látás elvesztése mindkét szem ugyanazon alsó negyedében
• Nehéz írni vagy túlzott erővel írni
• Gyenge testtartás-ellenőrzés, beleértve a lábak taposását is

Tesztek és laboratóriumok

Más vizsgálatokat rendelnek el a diagnózis megerősítésére és az érintett stroke típusának jellemzésére. Ezek a következők lehetnek:

• Vérvizsgálatok a fertőzés, a kóros vércukorszint és a véralvadási sebesség ellenőrzésére
• Képalkotó vizsgálatok, beleértve a komputertomográfiát (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotást (MRI), a véráramlás elzáródásának okának és mértékének meghatározásához
• Karotid ultrahang, amely hanghullámok segítségével keresi meg a zsírlerakódásokat (plakkokat) a nyaki carotis artériában
• Echokardiogram, amely hanghullámokat is használ annak megállapítására, hogy a szív hol lepattanhat le és utazhat az agyba

Kezelés

A stroke korai elkapása a kezelés leghatékonyabb formája. Az első intézkedés vészhelyzetben az agy véráramának helyreállítása és / vagy az oxigénnel teli vér hirtelen hiánya által okozott károk korlátozása.

Az érintett stroke típusától függően adhatunk vérhígítót, úgynevezett szöveti plazminogén aktivátort (TPA) az agy véráramlásának javítása érdekében. Az ischaemiás stroke esetén egy másik heparin nevű vérhígító alkalmazható, ha az agyi vérzést határozottan kizárták.

A vérnyomás, a vércukorszint, a folyadékok és az elektrolitok szintén kezelhetők lesznek, hogy az agy számára a lehető legjobb esély legyen a gyógyulásra.

Sebészet

Ha az agykéregben előforduló ischaemiás stroke (kortikális stroke néven ismert) súlyos ödéma (az agy duzzanata) kíséri, a nyomás enyhítésére és az agykárosodás kockázatának csökkentésére craniotomia néven ismert műtétet lehet végezni. Ez magában foglalja a koponya egy részének ideiglenes eltávolítását, amíg az agy duzzanata alábbhagy.

Ha súlyos vérzéses stroke van, akkor haematoma kiürítését hajthatják végre, hogy műtéti úton kivonják a vér összegyűjtését az agyból (parietális haematoma).

Felépülés

A stroke után a legtöbb ember fizikoterápián és foglalkozási terápián esik át, hogy segítsen helyreállítani a funkciókat és megtanulni az adaptív stratégiákat a mindennapi feladatok elvégzéséhez.

Tekintettel arra, hogy a beszédzavar és a nyelv károsodása a parietalis lebeny stroke gyakori következménye, intenzív, folyamatos beszédterápia ajánlható.

A tanulmányok azt sugallják, hogy legalább 90 órányi beszédterápiára lehet szükség az afázia és más beszédbetegségek leküzdésére; bármi, ami kevesebb, mint 44 óra, nem biztos, hogy hasznos.

Megbirkózni

A düh, a szomorúság, a szorongás és a depresszió mind gyakori válasz a stroke-ra. Parietális lebeny stroke-val ezek az érzelmek felerősödhetnek, tekintettel a tünetek dezorientáló jellegére. A kommunikáció károsodása, amelyet a térbeli tájékozódás elvesztése kísér, megnehezítheti másokkal való interakciót vagy a mindennapi élet szigorával való megbirkózást.

A rehabilitációs erőfeszítések részeként fel lehet keresni egy mentálhigiénés szakembert, hogy a fizikai mellett a pszichológiai és pszichiátriai problémákat is kezelje.

A kezelés magában foglalhatja egy-egy vagy csoportos tanácsadást a bánat, a düh és az önértékelés problémáinak, valamint a személyiségben vagy a viselkedésben bekövetkező változások jobb kezelése érdekében. A támogató csoportok és a családi tanácsadás szintén rendkívül hasznos lehet.

A fáradtság, amely a stroke helyreállításának gyakori és szorongató vonása, a pszichoterápia és a fokozatos testmozgás kombinációjával javul (ebben fokozatosan növekszik a testmozgás intenzitása és időtartama).

Antidepresszánsokat vagy központi idegrendszeri stimulánsokat, például a Vyvanse-t (lisdexamfetamin) vagy az Adderall-t (amfetamin és dextroamphetamin) szintén fel lehet használni a hangulat és az energiaszint növelésére.

Egy szó Verywellből

Kihívást jelenthet olyan személy gondozása, akinek parietális lebenyi stroke-ja volt. Az érzékszervi veszteség sérüléseket okozhat, ha egy szeretett ember hirtelen képtelen összehangolni a mozgásokat vagy megítélni a távolságokat, amikor elér vagy jár. Sőt, a térbeli elhanyagoltság, a hemiagnosia vagy az asomatognosia szenvedő emberek gyakran kevésbé ismerik a környezetüket, és nem tudnak teljes mértékben részt venni rehabilitációjukban és fizikoterápiájukban.

Ennek a nehéz időszaknak a túlélése érdekében fontos, hogy minél több támogatást kérjen az egészségügyi szakemberektől, a család és a gondozók támogató csoportjaitól.