HIV és teljes vérképed (CBC)

Ha HIV-fertőzött, orvosa rutinszerűen elvégzi a vérvizsgálatokat, hogy értékelje immunrendszerének állapotát (a CD4-szám alapján mérve) és testének vírusaktivitásának szintjét (a HIV vírusterhelésével mérve).

Ezen teszteken kívül másokat is végeznek a mellékhatások vagy a fertőzésből adódó orvosi problémák figyelemmel kísérésére. Ennek középpontjában egy teljes vérképnek (CBC) nevezett tesztpanel található. A teszt a vérmintában lévő sejtek összetételét méri, hogy jelezze azokat a változásokat, amelyek a normál értéktartományon kívül esnek.

KATERYNA KON / TUDOMÁNYOS FOTÓKÖNYVTÁR / Getty Images

Ezzel a CBC felfedheti, hogy van-e kialakuló fertőzés, vagy egy antiretrovirális gyógyszer, például AZT (zidovudin) okoz-e vérszegénységet.

A CBC a véredben lévő sejteket méri, beleértve a fehérvérsejteket (leukocitákat), a vörösvértesteket (eritrocitákat) és a vérlemezkéket (trombocitákat).A tesztet általában 3-6 havonta rendelik el, de aktív fertőzés vagy betegség esetén gyakrabban rendelhetik el.

Fehérvérsejtszám

A fehérvérsejtek a csontvelőben termelődő sejtek egy része, amelyek elsődleges feladata a fertőzés elleni küzdelem. A fehérvérsejtszám (WBC) a CBC egyik tesztpanelje, amely nemcsak a leukociták teljes számát, hanem a vérmintában található fehérvérsejtek különböző típusait is méri, nevezetesen:

Bazofilek
Eozinofilek
Limfociták
Monociták
Neutrofilek

A HIV összefüggésében az emelkedett fehérvérsejt-érték általában azt jelenti, hogy a tested egy fertőzés ellen küzd. Ezután más tesztek is elvégezhetők az ok pontos meghatározása érdekében.

Bizonyos fehérvérsejtek megemelkedése adott típusú fertőzésre vagy allergiás gyulladásos válaszra utalhat. Például a normálnál magasabb eozinofil sejtek parazitafertőzésre, például toxoplazmózisra utalhatnak, míg a túlérzékeny gyógyszerreakcióval rendelkező embereknél emelkedett bazofil sejtek alakulhatnak ki.

Ezzel szemben az alacsony WBC arra utal, hogy bizonyos állapotok, akár HIV-vel, akár nem HIV-vel kapcsolatosak, befolyásolják a csontvelő fehérvérsejt-termelő képességét. Amikor ez bekövetkezik, a szervezet kevésbé képes harcolni a fertőzésekkel.

A fehérvérsejtek csökkenése a HIV-gyógyszerek (például AZT vagy ganciklovir), egy kisebb vírusfertőzés vagy egy nagyobb opportunista fertőzés, például a tuberkulózis következménye lehet.

A CD4 T-sejtes limfociták egyfajta fehérvérsejtek, amelyeket a HIV elsősorban megcéloz és megfertőz. Ezért HIV-fertőzés esetén az immunállapot központi markerként szolgálnak.

Vörösvérsejtek száma

A vörösvérsejtek felelősek az oxigén szállításáért a tüdőből a test sejtjeibe és szöveteibe. A vörösvérsejtek számát (RBC) a CBC részeként végzik, hogy megmérjék a vérmintában lévő vörösvértestek számát más kulcsértékekkel együtt, például:

Hematokrit: A vörösvértestek által felvett vérmennyiség százalékos aránya
Hemoglobin: Az oxigénmolekulák szállításáért felelős vörösvértestek mennyisége

Az alacsony RBC gyakran vérszegénységre utal, amely állapotban nincs elegendő egészséges vörösvértest, hogy elegendő oxigént szállítson a test szöveteihez.

A HIV összefüggésében ismert, hogy a vérszegénység az AZT gyakori mellékhatása. A vérszegénység oka lehet aktív fertőzés vagy egyéb, HIV-hez és nem HIV-hez kapcsolódó okok is.

Ezzel szemben a kórosan magas VVT, amelyet policitémiának neveznek, ritkábban társul a HIV-fertőzéshez. Amit mondtak, a tesztoszteron-helyettesítő terápiában részesülő HIV-fertőzöttek (amelyeket néha a HIV pazarlásának vagy a HIV-hez társuló hipogonadizmus kezelésére alkalmaznak) gyakran a normálisnál magasabb RBC-t tapasztalnak.

Vérlemezke-szám

A vérlemezkék színtelen vérsejtek, amelyek részt vesznek a véralvadásban. A vérlemezkeszám ritkán olyan magas, hogy egészségügyi problémákat okozna.

Ezzel szemben az alacsony vérlemezkeszám (thrombocytopenia) könnyű vérzéshez vagy véraláfutáshoz vezethet. Súlyos esetek akár életveszélyes belső vérzést is eredményezhetnek.

A trombocitopénia krónikus HIV-fertőzéssel társul, elsősorban előrehaladott betegségben szenvedőknél, akik még nem részesülnek kezelésben. Ennek ellenére az esetek 5-15% -ában a thrombocytopenia a betegség első jele.

Az antiretrovirális kezelés megkezdése általában meg tudja oldani az állapotot azáltal, hogy elnyomja azokat a gyulladásos anyagokat, amelyek hozzájárulnak az alacsony vérlemezkeszámhoz.

Bizonyos HIV-gyógyszerek, mint például a Fuzeon (enfuvirtid), szintén alacsony vérlemezkeszámot, valamint opportunista fertőzéseket okozhatnak, mint például a citomegalovírus (CMV) és a mycobacterium avium komplex (MAC).