Verywell / Hetal Rathod
Annak ellenére, hogy ezt mindennap meg kell tennie, rejtély marad, hogy miért alszunk. Sok alváselmélet bővelkedik, a tudósok azonban még mindig messze nem egyetértenek abban, hogy miként válaszoljon a "Miért alszunk éjjel?" Csak az elmúlt évtizedekben kezdték megfejteni az alvás igazi titkait. Legalább négy általános elmélet játszik szerepet, de még várat magára, hogy melyek - ha vannak ilyenek - helyesek.
Megnézheti ezeket az elméleteket és az őket alátámasztó tudományos bizonyítékokat, és elgondolkodhat azon, hogy miért nem lehet valamennyien igazuk, legalábbis részben. Lehet, de a kutatók továbbra is az alvás "legfőbb okát" keresik, és sokan egyetértenek egy 1998-as cikkben megfogalmazott meggyőződéssel:
Allen Rechtschaffen
Az alvás sokféle funkció betöltéseként értelmezhető, de az intuíció azt sugallja, hogy van egy alapvető funkció. Ennek a funkciónak a felfedezése fontos kaput nyit meg a biológiai folyamatok megértése előtt.
- Allen RechtschaffenAz alvási ciklus több szakaszból áll, de ezek az elméletek általában a gyors szemmozgás (REM) alvásra összpontosítanak - amikor álmodsz -, és a többi szakasz nem REM alvásként áll össze.
Az alvás 4 szakaszaHelyreállító elmélet
Az alvás helyreállító elmélete, amelyet először 2006-ban javasoltak, az elfogadottabb magyarázatok közé tartozik, hogy miért van szüksége az embereknek alvásra. Azt sugallja, hogy az alvás célja a memória tárolása és az agyunk és a testünk helyreállítása a következő napra.
- Az emlékek rendezése és tárolása: Úgy gondolják, hogy az emlékek rövid távú és hosszú távú tárolásra kerülnek, miközben a lényegtelennek tartott információkat eltávolítják. Ez elsősorban a REM-alvás során következik be, amikor a memóriában, figyelemben és tanulásban leginkább részt vevő agysejtek a legkevésbé aktívak.
- Az agyi vegyi anyagok tisztítása és feltöltése: Sok agyi vegyi anyag épül fel ébrenléted során, ideértve az adenozint is, ami álmossá tesz, ha felhalmozódik. Közben alvás közben az agy "újratölti" azokat a vegyszereket, amelyeket jelek küldésére és más célokra használ, így elegendő van a következő napra.
- Az agyból származó toxinok eltávolítása: Az agyi vegyszerekhez hasonlóan az energia-anyagcsere salakanyagai napközben felhalmozódnak és éjszaka kitisztulnak. (Ennek elsődleges bizonyítéka azonban nem egér, hanem egerek vizsgálata.)
- A szövetek helyreállítása az egész testben: Alvás közben a tested növeli a sejtosztódást, a növekedési hormon szintjét és a megfelelő működéshez szükséges fehérjék termelését. Úgy gondolják, hogy ez az oka annak, hogy a nap folyamán végzett megerőltető fizikai aktivitás növeli a REM-alvás idejét.
- Pihenés az agy számára: Úgy tűnik, hogy a nem REM alvás alatti inaktivitás pihenési időszakot biztosít az agy számára.
A nap folyamán felhalmozódó agyi vegyi anyagok egy része az Alzheimer-kórra jellemző plakkokkal társul, ezért elmélet szerint az alvás agytisztító tevékenységei megvédhetnek az Alzheimer-kórtól.
Adaptív elmélet
Evolúcióelméletnek vagy megőrzési elméletnek is nevezik, ennek a korai elméletnek az eredeti változata azt sugallta, hogy míg az emberek fejlődtek, az egyik napról a másikra rejtőzködés növelte a túlélés képességét.
Korai őseink számára az éjszaka veszélyes volt - különösen azért, mert az éjszaka vadászó ragadozók jobban működnek a sötétben, mint az emberek - ezért volt értelme biztonságos menedéket keresni. Továbbá, mivel maguk sem tudtak táplálékot találni, testük lelassult, hogy energiát takarítson meg, amikor aktívak lehetnek. Azok az emberek, akik ily módon kerülik a veszélyeket, az elmélet azzal érvelt, hosszabb ideig éltek és nagyobb valószínűséggel szaporodtak.
Így az alvás adaptív vagy evolúciós előnnyé vált, és a faj neurokémiájának részévé vált. A legtöbb szakértő azonban elutasítja ezt az elképzelést, mert az alvás az állatokat (beleértve az embereket is) sebezhetővé és védtelenné teszi, ami nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy az alvás biztonságosabbá tette őseinket.
Egyes elméletek szerint ennek az elméletnek az a hibája, hogy az alvás korlátozza a termelékenységet, például az élelem megtalálása és a szaporodás, így a hosszabb ébren maradás evolúciós előnyöket jelentene. Azonban egyetlen faj sem fejlődött ki alvásigény nélkül, ami az alkalmazkodási előny kérdéses.
Egyes alváskutatók szerint a napi alvásigény és az az ösztönzés, hogy ne legyünk a sötétben, arra késztetett minket, hogy alkalmazkodjunk a legjobban a nappali működéshez, ami megakadályozta a sötétben való alkalmazkodást.
Energiatakarékossági elmélet
A többi elmélet szempontjaihoz hasonlóan egyes szakértők elmélete szerint az alvás elsődleges célja az energiatakarékosság. Alvással azt mondják, hogy az idő egy részét alacsonyabb anyagcserén keresztül működve töltheti.
Ez csökkenti az elfogyasztandó kalóriák számát. A korai emberek számára ez a kiegészítő táplálékigény lehet a különbség élet és halál, vagy a faj túlélése és a kihalás között. Éjszaka nehezebb volt ételt gyűjteni, ezért volt értelme akkor rejtve maradni. Arra is rámutatnak, hogy az agynak fel kell töltenie a glikogén tartalékát, amely fontos üzemanyag.
Bár igaz, hogy a nem REM során az anyagcsere lelassul, az agy rendkívül aktív a REM alvás során, ami egyesek szerint sztrájk az energiatakarékosság elmélete ellen.
Az alvás 10 legfontosabb egészségügyi előnyeAgyplaszticitás-elmélet
A legújabb elméletek között az agy plaszticitása (más néven neuroplaszticitás) foglalkozik, amely az agy azon képessége, hogy a tapasztalatokra reagálva megváltozzon és alkalmazkodjon. Megváltoztathatja mind a funkcionális aspektusokat (például a képességek újratanulását egy új területen a károsodás után), mind a strukturális szempontokat (például új utak kialakítását a tanulás miatt).
Az agy plaszticitási elmélete szerint az alvás szükséges ahhoz, hogy az agy strukturális változásokat hajtson végre. Ennek az elméletnek a támogatása sok helyről származik.
Csakúgy, mint a helyreállító elméletben, ez a koncepció az információ feldolgozásával és a memória kialakításával foglalkozik. Kutatások szerint az alvásvesztés kevesebb strukturális plaszticitáshoz vezet, ami negatívan befolyásolhatja az éberséget, a megismerést és a hangulatot. Az alváshiány veszélyezteti a memória kialakulását is, amely összefügg a tanulással és a plaszticitással.
Úgy gondolják, hogy a plaszticitás elmélete megmagyarázza, hogy a csecsemők és a kisgyermekek miért igényelnek sok alvást - annyit tanulnak a világról, hogy az agyuknak több időre van szüksége a feldolgozásához. A kutatók még megpróbálják elősegíteni az újszülött intenzív terápiában lévő koraszülöttek kevesebb alvásmegszakítását, az alvás agyi fejlődésre és plaszticitásra gyakorolt hosszú távú hatásairól szóló tanulmányokra hivatkozva.
Egyes kutatók még azt feltételezték, hogy az alvás az ára, amelyet az agy plaszticitásáért fizetünk. Ez a koncepció az alvás közben bekövetkező folyamatok fontosságán alapul az agy alkalmazkodási és változás képességének szempontjából.
Csökkenő alvásigény
Az újszülötteknek napi 14 és 17 óra közötti alvásra van szükségük. Az ajánlott alvásmennyiség egész gyermekkorban csökken, a tinédzsereknek napi 8-10 órára van szükségük.
Egy szó Verywellből
Bár ez egy olyan jelenség, amelyet nem értünk teljesen, az alvás kritikus fontosságú mindennapi egészségünk szempontjából. Az alvás nemcsak a helyreállításhoz és helyrehozáshoz, a tanuláshoz és a memóriához, a növekedéshez és fejlődéshez, valamint az agy plaszticitásához szükséges, hanem az alvás a problémamegoldásban, az egészséges anyagcserében, a vércukor- és hormonszabályozásban, a szív egészségében és az immunitás erősítésében is. Annak ellenére, hogy mennyire döntő fontosságú a túlélésünk szempontjából, nem csoda, hogy sokan vágyunk még rá.
