Mi az agyi aneurizma?

Az agyi aneurizma akkor fordul elő, amikor az agyi artéria falának gyenge vagy vékony területe - az erek típusa, amely oxigénben gazdag vért szállít az agyba - megnagyobbodik a keringő vér nyomásától. Zsák vagy dudor képződik, ami nyomást gyakorol a környező idegekre és szövetekre.

Ha az agyi aneurizma szivárog vagy felszakad (felszakad), akkor orvosi vészhelyzetgé válik, amely stroke-hoz, agykárosodáshoz, kómához vagy halálhoz vezethet.

Az agyi aneurizma más néven agyi aneurizma vagy koponyaűri aneurizma.

Helyek és típusok

Az agyi aneurizma az agy bármely pontján előfordulhat, de leggyakrabban azokon a területeken találhatók meg, ahol a fő artériák a koponya alapja mentén ágakra oszlanak. Ez magában foglalja a Willis körét, amely egy erek csoportja az agy alsó részén. az agy.

Az aneurizmák gyakori helyei a következők:

• Elülső kommunikáló artéria
• Posterior artéria
• Középső agyartéria

Háromféle agyi aneurysma létezik:

• Füles aneurizma (bogyós aneurizma): Ez a típus egy gömb alakú tasak, amelyet vér tölt meg, és amely hasonlít a szőlő bogyójára. A fő artériához vagy annak egyik ágához kapcsolódik, és ez az agyi aneurizma leggyakoribb típusa.
• Fusiform aneurysma: A fusiform aneurysma léggömbök vagy kidudorodnak az artéria minden oldalán, és gyakran ateroszklerózissal társulnak (az artériák belsejében lerakódások).
• Mikotikus aneurizma: Ez a típus egy olyan fertőzés után alakul ki, amely gyengíti az artériát, és kidudorodást okoz.

Az aneurizmákat méretük szerint szélesség szerint is osztályozzák:

• Kicsi: kevesebb, mint 11 mm (mm) átmérőjű; megfelel egy nagy ceruza radírnak
• Nagy: 11-25 mm átmérőjű; körülbelül egy fillér szélességű
• Óriás: több mint 25 mm átmérőjű; negyednél nagyobb szélességű

Az agyi aneurizma tünetei

A kis aneurizmák gyakran nem okoznak tüneteket. Néha azonban egy kis agyi aneurizma a közeli erek vagy más agyi struktúrák ellen nyomulhat, amikor növekszik, és enyhe tünetekhez vezethet, például fejfájáshoz vagy a szem körüli fájdalomhoz.

Forduljon orvoshoz, ha a szövetet vagy az idegeket nyomó növekvő aneurysma alábbi tüneteit tapasztalja:

• Homályos vagy kettős látás
• Lebukó szemhéj
• Tágult pupilla
• Fájdalom az egyik szem felett és mögött
• Gyengeség és / vagy zsibbadás
• Bénulás az arc egyik oldalán

Gyakran ezek a tünetek figyelmeztetésként szolgálnak, ami felkéri a diagnózist. Ezután a hatékony kezelés megkezdhető, mielőtt bármilyen komolyabb tünet jelentkezne.

A szakadás jelei

Ha az agyi aneurizma felszakad, a leggyakoribb tünet az úgynevezett mennydörgéses fejfájás, amelyet sokan „életük legsúlyosabb fejfájásaként” jellemeznek.

Sürgősen forduljon orvoshoz, ha a megrepedt aneurysma vagy annak szövődményeinek bármelyikét észleli:

• Hirtelen jelentkező súlyos fejfájás
• Kettős látás
• Hányinger
• Hányás
• Zsibbadás vagy bizsergés
• Nyakfájás
• Fényérzékenység
• Rohamok
• Eszméletvesztés (ez lehet rövid vagy elhúzódó)
• Hirtelen összeomlik
• Lélegzetet kap

Vérzés és stroke

Ha az agy aneurizma felszakad, vérzést (vérzést) okoz, amely vérzéses stroke-hoz vezethet.

Az intracerebrális vérzésnek három típusa van:

• Subarachnoidális vérzés: Vérzés az agyhártya arachnoid rétege alatt.
• Intraparenchymás (vérzés az agyszövetekben)
• Intraventrikuláris (a kamrába vérzik)

Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy az agy azon része, amely normálisan vérellátást kap a vérző artériából, nem kap elegendő véráramlást, ami ischaemiás stroke-hoz is vezethet.

Okoz

Bárkinek bármelyik életkorban előfordulhat agyi aneurizma, de a leggyakrabban a 30–60 éves felnőtteknél fordulnak elő. A nőknél is gyakoribbak, mint a férfiak.

Az érrendszeri változások vagy gyulladás hozzájárulhat az agy aneurizmájához, és vannak olyan tényezők, amelyek növelhetik ezek kialakulásának kockázatát. Tartalmazzák:

• Kezeletlen magas vérnyomás (magas vérnyomás)
• Az agy artériáinak érelmeszesedése
• Dohányzás
• Kábítószerrel való visszaélés, például kokain, amfetaminok vagy iv
• Erős alkoholfogyasztás
• Fejsérülés
• Agytumor
• Alacsony ösztrogénszint

Bizonyos esetekben az agyi aneurizma veleszületett (ott születéskor) az artéria falainak rendellenessége miatt.

Van néhány örökletes rizikótényező az agyi aneurizmákra vonatkozóan, amelyek a következők:

• Örökletes kötőszöveti rendellenességek, amelyek gyengíthetik az artéria falát
• Policisztás vesebetegség (több ciszta képződik a vesében)
• Agy arteriovenózus rendellenességek (AVM-ek, az agy erek gubancai, amelyek megzavarják a véráramlást)
• Az aneurysma családtörténete, különösen egy első osztályú családtagnál

Vérzés és repedés veszélye

A repedés és a vérzés kockázata a nagy vagy óriási aneurizmával küzdő embereknél a legnagyobb, különösen a többszörös aneurysmában szenvedőknél, akik már korábban megszakadtak.

A nőknél, különösen az 55 évesnél idősebbeknél, körülbelül 1,5-szer nagyobb a repedés valószínűsége, mint a férfiaknál. Azoknál is, akiknél a családban előfordult agyi aneurysma-törés, nagyobb a kockázata annak, hogy maguk is megtapasztalják ezt.

Az aneurizmák vérezhetnek olyan helyzetekben is, amikor a vérnyomás túlzottan megemelkedik. A markánsan magas vérnyomás epizódjait számos ok kiválthatja, beleértve tiltott drogok (kokain, amfetaminek) vagy a szív, a vese vagy a máj működésének nagy ingadozása.

Becslések szerint az Egyesült Államokban az emberek körülbelül 2% -ának (kb. 1 ember 50-ből) van legalább egy agyi aneurysma. Becslések szerint az agyi aneurysma 50–80% -a soha nem fog megszakadni.

Diagnózis

Ha bármilyen tünete van, amely lehetséges agyi aneurizmára utal, vagy ha családjában előfordult agyi aneurizma vagy örökletes állapot, amely növeli ezek kockázatát, orvosa képalkotó vizsgálatokat rendelhet az agy megtekintéséhez. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:

• Számítógépes tomográfia (CT vizsgálat): A speciális röntgensugarak háromdimenziós képeket képesek előállítani.
• CT angiográfia (CTA): Színezéket (kontrasztnak neveznek) fecskendeznek be, hogy képes legyen megfigyelni az ereket és a vér áramlását az CT-ben.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Mágneses mezőt és rádióhullámokat használnak az agy két- vagy háromdimenziós képeinek elkészítéséhez.
• MR angiográfia (MRA): Festéket injektálunk, hogy részletesebb képet kapjunk az erekről és az agy véráramlásáról az MRI során.
• Agyi angiogram: A kamerához rögzített katétert egy artérián keresztül helyezik be, és az agyhoz fűzik; festéket injektálnak, hogy részletes röntgenképeket kapjanak.

Néhány aneurizma látható lehet MRI vagy CT vizsgálattal. De sok esetben agyi angiográfiára (CTA vagy MRA) van szükség az aneurizma megtalálásához, vagy annak megállapításához, hogy van-e repedés vagy vérzés. Az agyi angiográfia részletesebb információt kínál, mint a képalkotás más típusai, de invazívabb és komoly kockázatokkal jár, ezért általában utóvizsgálat, ha más vizsgálatok nem meggyőzőek.

Ha repedés tüneteit tapasztalja, orvosa gerinccsapást (ágyéki lyukasztást) is rendelhet. Az ágyéki gerincbe tűt helyeznek a cerebrospinalis folyadék mintájának összegyűjtésére, amelyet a subarachnoidális vérzés jelei szempontjából vizsgálnak.

Kezelés

Egyes aneurizmák műtéti úton vagy neuro-intervenciós eljárásokkal javíthatók a vérzés kockázatának csökkentése érdekében.

Az agyi aneurysma kezelésére és a vérzés megelőzésére használt eljárások a következők:

• Mikrovaszkuláris nyírás: Ez magában foglalja az aneurizma véráramának leállítását egy nyíró eszközzel, és nyílt agyi műtétet igényel.
• Platina tekercs embolizáció: A katétert egy artériába helyezik, általában az ágyékban, és a testen keresztül az agy aneurysmájába vezetik. Ezután levehető platina tekercsekkel ellátott huzalt helyeznek a katétercsőbe. A tekercsek felszabadulnak, hogy blokkolják az aneurizmát és csökkentik a belé áramló vért.
• Áramlásterelő eszközök: Ezeket nagyon nagy aneurizmák és olyanok kezelésére használják, amelyek nem kezelhetők a fenti lehetőségekkel. Ez magában foglalja egy kis stent (rugalmas hálós cső) elhelyezését az artériában az aneurysma véráramának csökkentése érdekében. A sztentet egy katéteren keresztül is keresztülvezetik a testen.

Bár ezek az eljárások hatékonyak, ezek komoly kockázatokat hordoznak, például más erek károsodását vagy agyvérzést.

Emiatt a kicsi agyi aneurizmában szenvedőknek csak monitorozásra lehet szükségük, amely időszakos képalkotó teszteket is tartalmazhat, például MRA vagy CTA, a növekedés ellenőrzésére.

Az, hogy mások lehetnek-e jelöltek az agyi aneurizma helyreállítására, az aneurysma helyétől és méretétől, valamint az egészségi állapottól és az eljárás biztonságos elviselésének képességétől függ.

Az agyi aneurizma vérzése után műtétre lehet szükség a vér eltávolításához. Ez a vér mennyiségétől és a vérzés helyétől függ az agyban. Gyakran azonban a vér lassan feloldódik önmagában, és műtétre nincs szükség.

Prognózis

A nem szakadó aneurizmák gyakran észrevétlenek maradnak, és nincsenek következményeik.

Az aneurysma repedése utáni prognózis változó, és függ a vérzés nagyságától, lokációjától és a kapott kezeléstől, de a megrepedt aneurysma emberek fele nem él túl. A megrepedt aneurysmában szenvedők kb. 25% -a az első 24 órán belül, további 25% -a hat hónapon belül meghal komplikációkban.

A szubarachnoidális vérzés agykárosodáshoz vezethet, és azoknak, akik ilyen típusú agyi vérzést tapasztalnak, gyakran fizikai, beszéd- és foglalkozási terápiára van szükségük az elveszett funkció helyreállításához és a maradandó fogyatékosság kezeléséhez.

Egy szó Verywellből

Ha Önnek vagy kedvesének agyi aneurizmát diagnosztizáltak, kezelje az állapotot a megérdemelt figyelemmel. De ne feledje, hogy az esetek többsége nem eredményez vérzést az agyban, és vannak hatékony módszerek ennek megakadályozására.

Még az agyi aneurizma megrepedése után is sokan felépülnek, és idővel tovább javulnak szoros orvosi ellátással és rehabilitációval, amely nagyon hasonlít a stroke rehabilitációjára.