.jpg)
Gravitációs képek / Getty IMages
A katatonia egy pszichomotoros szindróma, amelyet szokatlan mozgászavarok jellemeznek. A katatóniás viselkedés lassú vagy mozgáshiányként jelentkezhet (retardált vagy akinetikus típusú), túlzott és izgatott mozgásként (gerjesztett típus) vagy veszélyes fiziológiai változásokként (rosszindulatú típus).
Becslések szerint az akut pszichiátriai fekvőbetegek 10% -ánál katatonia fordul elő. Ez az állapot életveszélyes lehet, de erősen kezelhető is.
Gravitációs képek / Getty Images
A katatonikus viselkedés típusai
Az évek során a pszichiáterek három fő csoportba sorolták a katatonikus viselkedést. Ezek a típusok nem hivatalosak, abban az értelemben, hogy azokat a "Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve" (DSM-5) kodifikálja.
A típusok azonban mind a klinikusok, mind a betegek számára hasznosak ahhoz, hogy megértsék a katatóniás viselkedés különböző módjait. A katatóniás viselkedés típusai a következők:
- Retardált vagy akinetikus catatonia
- Izgatott katatónia
- Rosszindulatú vagy halálos katatonia
Retardált vagy akinetikus catatonia viselkedés
A retardált vagy akinetikus catatonia típusát a lassulás vagy a mozgáshiány jellemzi. A retardált katatonia-ban szenvedő személy fagyosnak tűnhet. Valószínűleg nem válaszolnak rád, ha kérdéseket teszel fel nekik, és még hangos zajokra vagy vizuális ingerekre sem reagálnak. Ha mégis kölcsönhatásba lépnek veled, az valószínűleg másolja a szavaidat vagy a mozgásmintáidat.
Az erre a típusra jellemző viselkedés a következők lehetnek:
- Mozdulatlanság
- Hallgatás
- Bámulni
- Merevség
- Görcs
- Echolalia és echopraxia
Izgatott Catatonia viselkedés
A gerjesztett katatonia a késõbbi vagy az akinetikus katatóniától eltérõen a spektrum végén helyezkedik el, és ritkábban fordul elõ. Ezt a típust gyors vagy túlzott mozgások jellemzik. Valaki, akinek a katatonia izgatott típusa van, sokkal nagyobb mozgást fog gyakorolni, de ezek a mozgások értelmetlenek, impulzívak és izgatottak lesznek.
Az erre a típusra jellemző viselkedés a következők lehetnek:
- Súlyos pszichomotoros izgatottság
- Delírium
- Utánzás
- Impulzivitás
Rosszindulatú vagy halálos catatonia viselkedés
Rosszindulatú vagy halálos katatonia gyakran társul az izgatott típushoz. Ha a katatóniát nem kezelik, az autonóm diszregulációhoz vezethet (beleértve a vérnyomás, a pulzus, a hőmérséklet és a légzés gyakoriságának drasztikus változásait) és megváltozott tudatszintet.
Ez a fajta katatonia halálos lehet és azonnali orvosi ellátást igényel. Viselkedése és tünetei a következők:
- Hipertermia
- Változik a vérnyomás
- A pulzus megváltozik
- A légzésszám változása
- Delírium
- Izzadó
Tünetek
A katatonia tünetei tágak, és a tapasztalt katatonia típusától függően eltérőek lehetnek. A DSM-5 azonban nem kategorizálja a katatóniát három viselkedési típusába. Ehelyett a DSM-5 előírja, hogy a katatónia diagnosztizálásához az alábbi tünetek közül legalább hármat tapasztaljon:
- Stupor vagy katalepszia
- Hallgatás
- Viaszos rugalmasság
- Negativizmus
- Postázás
- Manírok
- Sztereotípiák
- Izgatás vagy fintorlás
- Echolalia
- Echopraxia
A katatóniában szenvedők visszavonást és étkezés megtagadását is tapasztalhatják, ami alultápláltsághoz és kiszáradáshoz, valamint inkontinenciához vezethet. Ezek nem feltétlenül a katatonia tünetei, sokkal inkább a katatóniás viselkedés következményei.
A katatóniában szenvedők úgy viselkedhetnek vagy úgy tűnhetnek, mintha nem ismernék a környezetüket. A katatóniából felépült emberek közül azonban sokan arról számolnak be, hogy felidézik és teljesen tudatában vannak katatóniás állapotuknak.
Okoz
A katatonia kórélettana nem egyértelmű. Van néhány elmélet. Egyes tudósok bizonyos neurotranszmitter-rendszerek szabálytalanságait gyanítják, hogy hozzájárulnak a katatóniához. Ide tartoznak a gamma-aminovajsav (GABA) és a glutamát rendszerek.
Az agyi képalkotó vizsgálatok a katatonia biológiájára is utalnak. Egyes jelentések szerint csökkent a nyugalmi állapot aktivitása, és csökkent a feladat aktiválása a frontális és parietális kéreg motoros területein.
Más jelentések megnövekedett aktivitást találtak a premotoros területeken, különösen az akinetikus típusú katatóniában. Végül további kutatásokra van szükség az agytevékenységre és a katatóniára vonatkozóan.
Valószínűleg nehéz azonosítani a katatonia egyetlen biológiai okát, mert ennek a szindrómának számos lehetséges oka van.
A katatonia több mint 100 egészségi állapothoz társul. Ezek a feltételek a következők:
- Anyagcsere
- Autoimmun
- Gyulladásos
- Fertőző
- Neoplasztikus
- Anyaghasználat (antipszichotikumok, immunszuppresszánsok, antibiotikumok, tiltott gyógyszerek)
Az egyik 2020-as tanulmány még a catatonia esetét is megvizsgálta egy COVID-19-ben szenvedő férfiban. A tanulmány azt állítja, hogy a SARS-coV-2 neuroinvazív tulajdonságai és egyéb orvosi magyarázat hiányában katatóniát okozott ebben a betegben. Ez az első olyan tanulmány, amely a katatóniát a koronavírussal társítja.
Diagnózis
A katatónia történelmileg kizárólag a skizofrénia egyik altípusának minősült. 1994-ben "az orvosi állapot másodlagos katatóniája" került a DSM-be, mivel világossá vált, hogy a sok betegségben szenvedő emberek katatóniában szenvedhetnek.
2013-ban az új DSM-5 tovább változtatta a katatonia besorolását, immár független szindrómaként, valamint 10 elsődleges diagnózis specifikációjaként.
A DSM-5 katatonia kategóriája a következő diagnózisokat tartalmazza:
- Egy másik mentális rendellenességgel járó katatonia (catatonia specifikátor)
- Katatonikus rendellenesség egy másik egészségi állapot miatt
- Pontatlan katatonia
Nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely diagnosztizálhatná a katatóniát. Ha azonban katatonia gyanúja merül fel, az orvos elrendelheti a teljes vérképet, az anyagcsere-panelt, a szérumvasat, az agy-gerincvelői folyadék elemzését és a gyógyszervizsgálatokat, többek között a mögöttes állapotok vagy lehetséges okok kizárása érdekében.
Ha katatonia gyanúja merül fel, orvosa alapos neuropszichiátriai értékelést végez. Ez magában foglalja a katatónia szűrőeszközök használatát, például a Bush-Francis Catatonia minősítési skálát, a Northoff Catatonia minősítési skálát és a Braunig Catatonia minősítési skálát.
A katatónia diagnosztizálásához egy személynek meg kell felelnie a DSM-5-ben meghatározott kritériumoknak, beleértve a korábban felsorolt tizenkét tünet közül hármat.
A téves diagnózis lehetősége
Jelentős lehetőség van arra, hogy a katatóniát félreértik vagy rosszul diagnosztizálják egy másik rendellenesség miatt. Sok pszichiátriai betegség klinikai tünete átfedésben van a katatóniával.A katatonia diagnosztizálásakor orvosának figyelembe kell vennie más lehetséges állapotokat. Ezek a következők:
- Nem katatonikus kábulat
- Enkefalopátia
- Stroke
- Merev személy szindróma
- Parkinson kór
- Bezárt szindróma
- Rosszindulatú hipertermia
- Status epilepticus
- Autizmus
- Súlyos kényszerbetegség
- Választható mutizmus
- Extrapiramidális mellékhatások
- Nem görcsös epileptikus állapot
- Abulia vagy akinetikus mutizmus
- Vegetatív állapot
Kezelés
Nagyon fontos a katatonia kezelésére törekedni. Ez a feltétel nemcsak hihetetlenül korlátozza az életet, de életveszélyes szövődményekhez is vezethet. Szerencsére a katatonia nagyon kezelhető, és jó prognózisa van a kezelésre.
A klinikai bizonyítékok a katatonia két fő kezelési útját támasztják alá: a benzodiazepinek alkalmazását és az elektrokonvulzív terápiát.
Gyógyszer
Egy 2018-as szisztematikus áttekintés szerint a benzodiazepinek a katatonia leggyakrabban vizsgált kezelései. Ezek közül a vizsgálatok közül a lorazepam volt a legszélesebb körben kutatott gyógyszer, napi 2 mg-tól 16 mg-ig terjedő adagokkal.
A katatonia remissziója ezekben a vizsgálatokban 66-100% között mozgott. Előfordulhat, hogy a hosszabb távú katatonia tüneteiben szenvedő betegek nem reagálnak annyira a kezelésre.
A klozapin egy másik vényköteles gyógyszer, amelyet a katatonia kezelésére használnak, általában másodlagos kezelésként, ha a benzodiazepinek nem hatékonyak vagy tolerálhatók.
Egy 2012-es tanulmány megállapította, hogy a klozapin hatékonyan képes a katatonia remissziójába, de lassú titrálást igényel, szoros orvosi felügyeletet igényel, és körülbelül hét hétbe telik a katatonia tüneteinek feloldása.
Fontos megjegyezni, hogy a klotapinon kívül az antipszichotikus gyógyszereket kerülni kell a katatóniában szenvedők körében. Az antipszichotikumok valójában súlyosbíthatják a katatonia tüneteit, ami egy másik oka annak, hogy a pontos diagnózis olyan fontos.
Elektrokonvulzív terápia
Az elektrokonvulzív terápia (ECT) hatékony a katatonia kezelésében, de jellemzően másodlagos kezelésként alkalmazzák a gyógyszeres kezelés után. Az ECT-t általában kétoldalúan vagy az agy mindkét oldalán végezzük, átlagosan heti háromszor. A remitáló katatonia sikere 59-100% között mozog a meglévő kutatások során.
Ritkább esetekben az ECT elsődleges kezelésként alkalmazható malignus katatonia és életveszélyes tünetek esetén. Ezt általában naponta három-öt napig adják be.
Az egyik oka annak, hogy az ECT nem előnyben részesíti a gyógyszeres kezelést, az, hogy kognitív mellékhatások lehetnek. Sok ECT-vel kezelt ember memóriavesztéssel vagy károsodással jár a kezelés után. Orvosa megvitatja az ECT előnyeit és hátrányait az Ön egyedi helyzetével kapcsolatban, mielőtt ajánlja.
.jpg)
