A kokainfüggőség az Egyesült Államokban az összes drogrehabilitációs befogadás nagyjából 6% -át teszi ki. Ezt a függőséget nehéz lehet kezelni, és a kokainfüggőség kezelésére törekvők többsége drogfogyasztó (egynél több kábítószert használ rekreációs céllal).
A kokainfüggőség nem tekinthető viselkedési problémának - olyan szerhasználati rendellenességnek minősül, amelyben a biológiai, pszichológiai, környezeti és genetikai tényezők vélhetően hajlamosítják a felhasználót a függőségre. függőségben szenvedők azonosíthatják a problémát, szakszerű kezelést kérhetnek, és tartósan gyógyulhatnak.
SDI Productions / Getty Images
Miért olyan addiktív a kokain?
A kokain, más néven koksz, a kokanövényből származó erős stimuláns. Ez egy nagyon addiktív drog. Számos módszerrel visszaélnek vele, beleértve az orron keresztüli horkolást, a dohányzást és az intravénás injekciót. Globálisan ez a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer.
A kokain az agy jutalomközpontjaira hat, fokozva a természetben előforduló neurotranszmitterek (például szerotonin és dopamin) hatását, amely az embert jól érzi. A gyógyszer blokkolja ezen neurotranszmitterek újrafelvételét.
Az újrafelvétel olyan folyamat, amely normálisan modulálja a neurotranszmitterek hatását azáltal, hogy csökkenti az agyban lévő koncentrációjukat. Amikor a kokain túlzottan növeli az agyban a „jól érzi magát” neurotranszmitterek koncentrációját, a gyógyszer meghosszabbítja és felerősíti ezen vegyi anyagok hatásait.
Horkoláskor, dohányzáskor vagy injekciózáskor a kokain intenzív eufóriát vált ki. Idővel azonban a test megváltoztatja saját természetes mintáit a neurotranszmitterek termelése és újrafelvétele szempontjából. A gyógyszer toleranciája kialakul, és egyre több kokainra van szükség a kívánt hatás eléréséhez.
Amint az egyénben kialakul a tolerancia a kokainra, fizikailag is függővé válik tőle. A gyógyszer abbahagyása esetén megvonási tünetek jelentkezhetnek, fizikai hatásokkal. Az erős vágy a kokain iránt az elvonás legkiemelkedőbb hatása, de általában más tünetek is jelentkeznek.
A kokain megvonási tünetei a következők:
- Depresszió és apátia
- Szorongás
- Koncentrációs probléma
- Fizikailag és mentálisan kimerültnek érzi magát
- Nyugtalanság vagy izgatottság
- Fizikai kellemetlenség, beleértve a fájdalmakat vagy a hideg vagy hideg érzést
- Az étvágy megváltozik
- Élénk álmok
A kokainfüggőség gyorsan kialakulhat, gyakran egy hónapon belül. Amikor egy személy kokainfüggő, elkezdheti azt intenzívebb hatást kiváltó módszerekkel használni - például dohányozni vagy beadni a kábítószert, ahelyett, hogy felhorkantana. Néha intenzív hatást érnek el a kábítószer erősebb formáinak, például a crack használatának, vagy a kokain mellett más drogok használatának.
Crack kokain
Az Országos Kábítószer-visszaélési Intézet szerint a kokainkezelésben részesülők mintegy 68% -a rendszeresen használ crack kokaint.
Jelek és tünetek
A kokainfogyasztás eufórikus hatásait fizikai hatások kísérik, beleértve a gyors pulzusszámot, az izzadást és a pupilla kitágulását (a pupillák kiszélesedése). A kokain egyéb káros hatásokat is okozhat, például szorongást, a bőr mászó érzéseit, hallucinációkat és paranoiát. Ezen érzések némelyike fennmaradhat, vagy akár fokozódhat is a comedown (“összeomlás”) során, amikor az eufória elhasználódik.
A kokainfüggőség jelei túlmutatnak a fizikai tüneteken, emellett érzelmi és viselkedési változásokat is magukban foglalnak.
A kokainfüggőség jelei lehetnek
- Fogcsikorgatás
- Száraz száj
- Kitágult pupillák
- Tartós orrfolyás vagy orrvérzés (olyan ok nélkül, mint allergia vagy orrmelléküreg-fertőzés)
- Hiperaktivitás, túlzott vagy szokatlanul gyors beszéd
- Túlzott önbizalom
- Vakmerő viselkedés
- Hangulati vagy viselkedési változások
- A szájon, az orron vagy a kézen látható fehér por vagy égési nyomok vannak
- Az étvágy megváltozása és a fogyás
- Új, rendszertelen vagy szokatlan alvási szokások
- Mások elkerülése, titkolózás vagy a kábítószer-használat elrejtése
- A korábban élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés és részvétel csökkenése - például társasági élet, munka vagy szabadidős tevékenységek
- Megmagyarázhatatlan kiadási vagy pénzügyi problémák
- A személyes megjelenés vagy higiénia elhanyagolása
A kábítószer-kellékek vagy más kokainfogyasztási cikkek otthoni vagy lakásbeli használata szintén a függőség jele lehet.
A repedés használatának tünetei
A dohányzási repedés következtében kialakuló mellékhatások közé tartozik a vér köhögése, rekedtség, tartós torokfájás és légszomj.
Bonyodalmak
A kokainfüggőségnek számos szövődménye van, és a kábítószer-használat módjától függően eltérőek lehetnek.
Előfordulhat, hogy elvékonyodik vagy romlik a septum nasi (az orrban levő septum porcja), ha felhúzza a gyógyszert. A gyógyszer beadása növelheti súlyos bőrfertőzés, például bakteriális staphylococcus fertőzés kockázatát. Cellulitis (súlyos típusú bőrfertőzés) és nekrotizáló fasciitis (a fertőzött szövet pusztulása), valamint szisztémás fertőzés is kialakulhat. A tűk megosztása növelheti a HIV és a hepatitis B kockázatát.
A kokainfogyasztás hozzájárulhat a vesekárosodáshoz is, és bizonyos reumatológiai állapotokban szerepet játszik.
A kokainfüggőség fő szövődménye a túladagolás, ami kokain-toxicitást eredményez. Bár a kokain káros hatással lehet a test minden szervére, legveszélyesebb és életveszélyesebb hatása a
szív-és érrendszer.
A tachycardia (gyors pulzus), aritmia (szabálytalan pulzus vagy ritmus) és a rosszindulatú magas vérnyomás (súlyosan magas vérnyomás) szívrohamhoz, szélütéshez vagy halálhoz vezethet. Az akut veseelégtelenség (a lassan romló vesefunkció helyett) életveszélyes vészhelyzet, amely a kokain túladagolásakor is gyakori.
Mikor kell felhívni a 911-et
A kokain túladagolásának jelei a következők:
- Remegés
- Hányinger, hányás
- Tachycardia
- Mellkasi fájdalom
- Hipertermia (magas testhőmérséklet)
Forduljon sürgősségi ellátáshoz, ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja. A kokain-toxicitás néhány órán belül halálhoz vezethet.
Okoz
Néhány ember kiszolgáltatottabb a kokainfüggőségnek, mint mások. Nincs mód arra, hogy megjósolják, kinek alakul ki a kokainfüggőség. Ennek ellenére a tanulmányok azt sugallják, hogy egyes csoportok vannak a legnagyobb kockázatban. Ide tartoznak az alkohollal és a kannabiszszal is visszaélők, valamint a depresszióban szenvedők.
Míg a kokainfüggőség kialakulásának okai összetettek és nem teljesen tisztázottak, a kokainfüggőség a DeltaFosB-hez kapcsolódik, amely fehérje szabályozza az agy jutalomközpontját. A krónikus kokainfogyasztás befolyásolja az anyag expressziójáért felelős géneket.
Amint a DeltaFosB szintje folyamatosan növekszik, az agyban bekövetkező állandó változások a következő struktúrákat érintik:
- Nucleus accumbens: Az agy olyan régiója, amely jutalomközpontként szolgál, ahol a viselkedés megerősödik.
- A prefrontális kéreg: Az agy olyan területe, ahol a döntések és az impulzusszabályozás szabályozott.
Ezeknek a kognitív központoknak a károsodása a kokain kényszeres használatához vezethet - a következményeket alig, egyáltalán nem veszik figyelembe. Az ítélőképesség romlása és az impulzuskontroll elvesztése tovább elősegíti a magas kockázatú magatartást, néha növelve a balesetek kockázatát vagy olyan fertőzéseknek való kitettséget, mint a HIV és a hepatitis C.
Statisztika
Az Országos Kábítószer-fogyasztási és Egészségügyi Felmérés jelentése szerint az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül 1,5 millió kokainhasználó van.
Diagnózis
A kokainfüggőség a stimuláns-használat különböző rendellenességeinek egyike. A stimuláló fogyasztási rendellenességek a szerhasználati rendellenességek alkategóriái. A kritériumokat aMentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5. kiadás(DSM-5), útmutató, amelyet pszichiáterek és más mentálhigiénés szakemberek használnak a mentális egészségi állapotok diagnosztizálására és kezelésére.
Anyaghasználati rendellenesség
Az anyaghasználati rendellenesség akkor fordul elő, amikor az egyén a klinikailag jelentős károsodások, beleértve az egészségügyi problémákat, a fogyatékosságot és a munkahelyi, iskolai vagy otthoni főbb kötelezettségek teljesítésének elmulasztása ellenére is folytatja az anyaghasználatot.
Ahhoz, hogy egy személynél stimuláns-használati rendellenességet diagnosztizáljanak, nem csak felhasználónak kell lennie. Ehhez a diagnózishoz egy személynek meg kell felelnie a DSM-5-ben leírt 11 kritérium közül legalább az előző 12 hónapban.
A kábítószer-visszaéléssel kapcsolatos DSM-5 kritériumok a következők:
- Több anyagot használ, vagy hosszabb ideig veszi be, mint amennyit előírt vagy tervezett
- Képtelen csökkenteni vagy abbahagyni az anyag szedését, annak ellenére, hogy akarna vagy megpróbálna
- Túlzott idő, pénz vagy erőforrások fordítása a használat megszerzésére, felhasználására vagy helyreállítására
- Vágyakozik az anyag után
- A munkahelyi, iskolai vagy otthoni feladatok elhanyagolása vagy nehézségei a szerhasználat miatt
- Az anyag használatának kitartása a kapcsolatokra gyakorolt hatása ellenére
- Hiányzik a tevékenység (szociális, szabadidős, iskolai, munkahelyi) a szerhasználat miatt
- Az anyag veszélyes vagy káros módon történő használata
- Az anyag használata a káros érzelmi vagy fizikai hatások ellenére
- Az anyaggal szembeni tolerancia kialakítása
- Az elvonási tünetek tapasztalása az anyag csökkentésekor vagy leállításakor
A rendellenesség súlyossága „enyhe” kategóriába sorolható, ha két-három kritérium teljesül, „közepes”, ha négy-öt teljesül, és „súlyos”, ha hat vagy több teljesül. Ezek a besorolások segíthetik a legmegfelelőbb kezelést.
Méregtelenítés és kezelés
A herointól és az opioid drogoktól eltérően a kokainfüggőség kezelésére nincsenek gyógyszerek. A kezelés a méregtelenítésre (más néven méregtelenítésre) és a viselkedési terápiákra összpontosít. Gyógyszeres gyógyszerekkel kezelhetik, ha társfüggősége van, amely farmakológiailag kezelhető, például függ az alkoholtól vagy az opioidoktól.
A kezelés járóbeteg alapon is elvégezhető, de a kokainfüggőség kezelése gyakran megköveteli a fekvőbeteg-ellátást egy kezelési központban, különösen azért, mert az elvonási tünetek depresszióhoz és különféle súlyos pszichiátriai tünetekhez vezethetnek.
Méregtelenítés
A kokain elhagyása olyan folyamat, amely több hétig is eltarthat. Néhány ember, aki megpróbálja abbahagyni a kokain használatát, jobb eredményeket érezhet a fekvőbeteg rehabilitációban, különösen azért, mert a kokain utáni vágyakozás intenzív lehet a megvonás során, és gyakori a visszaesés.
Ha fekvőbeteg programot keres, akkor felügyelet alatt áll, ahol nem tudja megszerezni vagy használni a gyógyszert. Amikor abbahagyja a kokain szedését, súlyos elvonási tüneteket tapasztalhat, amelyeket kezelni kell.
Például gyógyszerre lehet szüksége a vérnyomás hirtelen vagy súlyos változásainak kezelésére. Szüksége lehet tanácsadásra, felügyeletre és gyógyszeres kezelésre, ha depressziója és öngyilkossági gondolatai támadnak.
Viselkedési beavatkozások
A magatartási kezelés magában foglalja a pszichoterápiát és más pszichoszociális beavatkozásokat. Ezek a megközelítések segítenek fenntartani a kokaintól való tartózkodást a méregtelenítés után. Gyakran a viselkedésterápiát közvetlenül a méregtelenítés megkezdésével kezdik meg, vagy akár a gyógyszer használatának abbahagyása előtt. Előfordulhat, hogy a kokainhasználat abbahagyása után hónapokig vagy akár évekig folytatnia kell a viselkedési kezelését.
A viselkedésterápia célja, hogy a jövőben elkerülje a visszaesést, a visszaélést vagy egy másik gyógyszer függőségét, és megtanulja, hogyan kell egészséges és józan életet élni. A kokainfüggőség kezelésében alkalmazható különféle viselkedési beavatkozások a következők:
- Kognitív viselkedésterápia (CBT): Ez a fajta terápia arra összpontosítana, hogy megtanulja, hogyan irányítsa gondolatait és viselkedését az egészségtelen gondolkodási folyamatok megváltoztatásával.
- Készenléti menedzsment (CM): Ez egy olyan folyamat, amelyben Ön és terapeutája ösztönzőket hozna létre a kábítószer-használat elkerülése érdekében.
- Dialektikus viselkedésterápia (DBT): Ez egy olyan folyamat, amelyben különböző érzelmi menedzsment stratégiákat tanulhat meg.
- Racionális érzelmi viselkedésterápia (REBT): Ez a fajta tanácsadás magában foglalja az irracionális vagy valótlan hiedelmek (például a hibás meggyőződés) helyettesítését pontos és racionális gondolatokkal.
A kezdeti kezelést követően néhány ember hat-18 hónapra átkerül egy gyógyszermentes terápiás közösségbe (TC), hogy megerősítse a megküzdési készségeket a közösségi légkörben. Ezt követően sokan 12 lépéses programokra támaszkodnak a józanság fenntartása érdekében. .
Jövő terápiák
A vizsgált új kezelések ígéretesnek bizonyulhatnak a kokainfüggőség kezelésében:
- Dopamin D3 receptor antagonisták: Ezek az anyagok képesek csökkenteni a kábítószer-használattal járó függőséget okozó magatartást.
- Antabuse (diszulfiram): Jelenleg alkoholellenes gyógyszereket alkalmaznak, ez a kezelés kellemetlen hatást vált ki az alkohol hatására. Van néhány bizonyíték arra, hogy ez segíthet a kokainfüggőség kezelésében is.
- Kokain-vakcina: Kutatások folynak annak megvizsgálására, hogy egy esetleges kokain-vakcina semlegesítheti-e a kokain egyes hatásait.
Hogyan találhat segítséget
Ha Ön vagy valaki, akit ismer, kábítószerrel való visszaéléssel vagy függőséggel küzd, vegye fel a kapcsolatot az Anyaghasználat és Mentálhigiénés Szolgáltatások Igazgatóságának (SAMHSA) nemzeti segélyvonalával az 1-800-662-4357 telefonszámon. A SAMHSA online kezelési központot is biztosít.
Ha Önnek vagy valakinek öngyilkossági gondolatai vannak, vegye fel a kapcsolatot az Országos Öngyilkosság-megelőzési Hotline-val a 800-273-8255 (800-273-TALK) telefonszámon.