Hogyan működik az izometrikus izomösszehúzódás?

Meg lehet erősíteni egy izmot anélkül, hogy mozogna is? Az izometrikus izomösszehúzódás vagy statikus gyakorlat pontosan ezt teszi.

Áttekintés

Izometrikus izomösszehúzódás esetén az izom tüzel (vagy erővel és feszültséggel aktiválódik), de az ízületnél nincs mozgás.

Más szavakkal, az ízület statikus; az izomrostok nem hosszabbodnak meg és nem rövidülnek meg, és a végtagok nem mozognak.

Ebben a fajta izomösszehúzódásban nincs változás az izomrostok hosszában, és az ízületeknél sincs mozgás, de az izomrostok mégis tüzet okoznak.

Az izometrikus gyakorlat jó példája az, hogy erősen nyomja a falat, vagy falra ülő gyakorlatot végez (háttal a falnak ülve térdek hajlanak meg, mintha láthatatlan székben ülne). Míg az izmok még mindig aktiválódnak, erőteljesen lőnek és potenciálisan megterhelődnek, ellentétben a koncentrikus vagy excentrikus izomösszehúzódással, az ízületeknél nincs mozgás.

Az izomösszehúzódások egyéb típusai

Az izometrikus izomösszehúzódás a három különböző típusú izomösszehúzódás egyike, melyeket izomrost-aktivációkként is szokás nevezni.

Ezek akkor fordulnak elő, amikor egy izomrostot vagy rostcsoportot az agy idegeken keresztül jelez, hogy aktiválja és növelje az izomban a feszültséget, például edzés közben, például súlyzós edzés közben. Az emberi test izmait izomrostok kötegei alkotják, amelyek több ezer kisebb struktúrát tartalmaznak, az úgynevezett myofibrillákat, ahol a tényleges összehúzódás bekövetkezik.

A másik két izom-összehúzódás a következő:

1. Koncentrikus izomösszehúzódás: A tipikus súlyzós edzéseknél ez az adott gyakorlat tényleges emelési fázisa. A koncentrikus izomösszehúzódások során az izomrostok megrövidülnek, és erőnlét fejlődik.
2. Excentrikus izomösszehúzódás: A tipikus súlyzós edzés során az excentrikus összehúzódás olyan fázis, amikor az izom visszatér a gyakorlat eredeti kiinduló helyzetébe. Az ilyen típusú összehúzódás során az izomrostok inkább megnyúlnak, mint megrövidülnek.

Az ízületi mozgás a hagyományos koncentrikus súlyzós edzések többségében előfordul, például bicepszgöndörítés, guggolás vagy felhúzás. Az ízületi mozgások még excentrikus összehúzódásokban is előfordulnak, például a lépcsőn járáskor, ahol a négyfejűség meghosszabbodik, amikor leengedi önmagát.

Mindkét ilyen gyakorlatban az izomrostok tüzelnekésaz ízületeknél is van mozgás. Az izometrikus gyakorlatok ezzel szemben úgy tűnnek, mintha valójában semmi sem történne.

Előnyök

Ha nincs mozgás az ízületekben, van-e előnye az izometriának? Mint kiderült, számos jó ok van az izometriák elvégzésére. Az izometrikus gyakorlatok legfőbb előnye, hogy rehabilitációra, valamint általános erősítésre is felhasználhatók, anélkül, hogy stresszt jelentenének az ízületeken. Ez az izometrikus gyakorlatok fontos szempontja, mert az ízületi mozgást igénylő gyakorlatok sok stresszt okozhatnak ízületek, különösen idővel, ismételt használat esetén.

Az izometrikus gyakorlatok sokkal könnyebbek az ízületeken mind rövid, mind hosszú távon. Ezek még mindig az izomrostok tüzet okoznak, anélkül, hogy az ízületek további stresszt jelentenének. Emiatt izometrikus gyakorlatokat gyakran alkalmaznak a rehabilitációs rutinokban olyan személyek számára, akiknek ízületi problémái vagy problémái voltak.

Az izometriák másik előnye, hogy bárhol, felszerelés nélkül elvégezhetők. Dugóba? Meghúzhatja és ellazíthatja az izmait, vagy fel és le nyomhatja a kormánykereket, hogy az izmait lője. Ezeket néha olyan sportolóknak is ajánlják, akik gipszben vagy csizmában vannak, annak érdekében, hogy az izmok aktívak maradjanak, míg a csontok gyógyulnak.

Egyes sportok magas szintű statikus izomerőt igényelnek. A tornának, a jógának, a sziklamászásnak és a lesiklásnak például statikus erőigénye van. Ezek a gyakorlatok sok erőt igényelnek, ha nem is sok közös mozgást.

Fontos megjegyezni, hogy ha bármilyen ízületi fájdalmat érez edzés közben, konzultáljon orvosával.