A stroke után a gyógyulás és a gyógyulás elsődleges megközelítése aktív rehabilitációs tervet foglal magában a fizikai képességek és a kognitív funkciók javítása érdekében. A stroke utáni rehabilitációnak számos különböző típusa létezik, és ha felépül a stroke-ból, valószínűleg részt kell vennie ezekben egy vagy több.
A hatékony stroke utáni rehabilitációs programok megkövetelik a csapatmunkát
Az American Heart and Association és az American Stroke Association által kiadott stroke helyreállítási iránymutatások határozottan javasolják, hogy a betegek szervezett, összehangolt, szakmaközi ellátásban részesüljenek a stroke helyreállításának részeként. A stroke utáni betegek ellátási csoportjainak ideális esetben ideggyógyászati, rehabilitációs ápolói, foglalkozási terápiás, fizikai, beszéd- és nyelvterápiás képzéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatókat kell tartalmazniuk. A folyamatban alapvető szerepet játszó egyéb egészségügyi szakemberek között szociális munkások, pszichológusok, pszichiáterek és tanácsadók találhatók.
kali9 / Getty Images
Fizikoterápia
A fizikoterápia változatos izommanővereket és gyakorlatokat tartalmaz. A stroke utáni fizikoterápiás tevékenységek célja az agy és az izmok együttmûködésének képzése az izomerõt növelõ és egészséges izomtónust fenntartó megközelítés alkalmazásával. Egy nemrégiben készült tanulmány az Egyesült Királyságból a Cochrane adatbázisból, az egyik legnagyobb stroke-túlélő adatbankból származó adatokat használta a stroke utáni fizikoterápia hatékonyságának értékelésére. Az Egyesült Királyság tanulmányának eredményei arra a következtetésre jutottak, hogy fizikoterápiás technikák és módszerek széles skáláját alkalmazzák világszerte a stroke-ban túlélők gyógyulására.
Noha a kutatók nem találták, hogy az egyik fajta fizikoterápia jobb lenne, mint a többi, mégis arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikoterápia hatékonyan segíti a stroke-ot túlélők mozgásképességének javítását (a kijutás képességét), gyorsabb járást, önállóbb működést és jobb egyensúlya van. A kutatók a fizikoterápia ideális adagját körülbelül 30-60 percre becsülték heti 5-7 napon keresztül. A fizikoterápiát akkor is hatékonyabbnak találták, amikor a foglalkozásokat röviddel a stroke után kezdték meg.
Foglalkozásterápia
A fizikoterápiával ellentétben a foglalkozási terápia a feladatokra koncentrálóbb edzéstípus. A foglalkozási terapeuták a stroke-ban túlélőkkel olyan gyakorlati, valós napi feladatokon dolgoznak, mint a lépcsőzés, az ágyba való be- és kiszállás, az öltözködés. Természetesen átfedés van a fizikoterápia és a foglalkozási terápia között, és mindkettő a stroke helyreállításának kulcsfontosságú eleme, de a fizikoterápia inkább a célizomcsoportok hangnemének erősítésére és fenntartására összpontosít, míg a foglalkozási terápia inkább a koordinációra és az izmok felhasználása bizonyos irányított célokhoz.
Beszéd és fecske terápia
A beszéd és a nyelés olyan képességek, amelyek megkövetelik a cselekvés gondolkodását az izmok koordinálása közben. Mindkét képesség az arc, a száj, a nyelv és a torok izmait használja. Beszédproblémák gyakran várhatóak agyvérzés után, míg a nyelési problémák általában inkább kellemetlen meglepetést jelentenek a stroke-ot túlélők és szeretteik számára.
A beszéd és a fecske kiértékelését általában a kórházban végzik, a stroke után néhány napon belül. Amint felépül agyvérzéséből, beszéd- és nyelési képességei önmagukban kezdhetnek javulni.
A beszéd fontos a kommunikáció szempontjából. A beszédhez nyelvhasználat szükséges, hogy megértsük, mit mondanak az emberek. A beszédhez nyelvhasználat is szükséges a másokkal való kommunikációhoz. A beszédterápia a szavak megértésére, valamint a mások által egyértelműen érthető szavak előállítására összpontosít. Néha a logopédia magában foglalja a kártyákat, képeket, és természetesen gyakorlást és ismétlést a beszéddel.
A lenyelés számos okból fontos. A táplálkozás az élet létfontosságú része, és ez a stroke után sem változik. A jó táplálkozás fenntartásához a nyelési képesség szükséges. A megfelelően összehangolt nyelés azonban fontos a táplálkozás mellett más egészségügyi kérdésekben is. Amikor az izmok nyelése nem úgy mozog, ahogy kellene, az étel fojtása az egyik veszélyes következmény.
A fulladás az aspirációs tüdőgyulladás nevű fertőzést okozhatja, ami nagyobb probléma a stroke-ot túlélők körében, mint azt a legtöbb ember észreveszi. Az ételek fojtása veszélyes oxigénhiányt is eredményezhet, ami agykárosodást és akár agyhalált is okozhat. A nyelési fogyatékosság következményeit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szerencsére a fecskefoterápia egész rendszere működik, amely segít a stroke-ban túlélőknek elkerülni a stroke ezen súlyos és félelmetes szövődményeit.
Vizuális terápia
A vizuális terápiát és az egyensúlyi terápiát gyakran kombinált rehabilitációs foglalkozásokon ütemezik a stroke-ot túlélők számára. Ennek oka, hogy a látás részben a jó egyensúlyra, az egyensúly pedig a jó látásra támaszkodik. Az agy ezen területei, amelyek ezt a két funkciót vezérlik, különállóak, de kölcsönhatásuk során függnek egymástól. Ezért van értelme, hogy a stroke utáni egyensúlyi gyakorlatok vizuális készségeket tartalmaznak.
Egy nemrégiben végzett orvosi kutatás, amely a memphisi, tennesseei és dániai kutatók együttműködését vonta maga után, arra a következtetésre jutott, hogy a kombinált látásterápiában és az egyensúlyterápiában részt vevő stroke-túlélők 60 százalékát alkalmazták, míg a stroke-ot túlélők csak 23 százaléka vett részt a terápiában. A
Kognitív terápia
A kognitív terápia még mindig meglehetősen új fogalom a stroke rehabilitációjában. A kognitív terápia olyan beavatkozásokat tartalmaz, amelyek célja a gondolkodási készség és a problémamegoldó képesség fejlesztése. A stroke után a kognitív fogyatékosság tartománya van. A nagy agykérgi stroke-ból felépülő stroke-on túlélőknek gyakran több kognitív problémája van, mint a kis ér alatti subcorticalis stroke-ból felépülő stroke-túlélőknek. A bal oldali agykérgi stroke valamivel más kognitív deficitet okoz, mint a jobb oldali kérgi stroke, és ez hatással lehet a felépüléshez vezető stroke-túlélőként.
A kognitív terápiás megközelítéseket, például a videojátékok, a virtuális valóság technikák és a számítógéppel generált rehabilitációs terápia tanulmányozását jelenleg a stroke utáni kognitív funkció javításának módjaként tanulmányozzák. A stroke utáni kognitív deficit különböző beavatkozásai közül a legjobb típusú kognitív terápiát még nem sikerült megállapítani. Eddig azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a kognitív terápiában részt vevő stroke-túlélők jobban gyógyulnak, mint azok a stroke-túlélők, akik nem vesznek részt a kognitív terápiában.
Innovatív fizikoterápia
Az új típusú terápiák közé tartozik a tükörterápia, az elektroterápia és a zeneterápia. Azok a stroke-túlélők, akik új és innovatív rehabilitációs terápiákat alkalmazó kutatási tanulmányokban vesznek részt, általában jobban tesztelik a stroke kimenetelének mértékét, és általában nem tapasztalják a kísérleti rehabilitáció okozta negatív hatásokat. A stroke utáni gyógyulás előzetes adatai ígéretesek, de a kutatók mindig figyelembe veszik a „placebo hatás” lehetőségét. A placebo hatás annak a valószínűsége, hogy a beavatkozást végző személy javulni fog az előzetes vélekedés miatt, hogy a beavatkozás segíteni fog. A placebo-hatás akkor eredményezheti a beavatkozást, ha a beavatkozás haszontalan. Valószínűleg van egy bizonyos mértékű placebo-hatás és bizonyos mértékű hasznosság, amikor a jelenleg kutatott innovatív rehabilitációs technikák többségéről van szó.
.jpg)
.jpg)
