Az endothel diszfunkció fogalma az utóbbi években fontossá vált számos kardiovaszkuláris betegség megértése szempontjából, ideértve a koszorúér-betegséget (CAD), a magas vérnyomást, a mikrovaszkuláris anginát (kardiális szindróma x), a diasztolés diszfunkciót és másokat.
Endothel diszfunkció
Az endothel diszfunkció olyan állapot, amelyben a kis artériák endotheliális rétege (belső bélése) nem teljesíti minden fontos funkcióját normálisan. Ennek eredményeként számos rossz dolog történhet az artériák által szállított szövetekkel.
Az endoteliális réteg funkciója
A test arterioláiban (a szövetekben a vér áramlását pontosan szabályozó kis artériákban) az endoteliális réteg (vagy endothelium) a sejtek belső bélése, amelynek számos kritikus funkciója van.
Az endothelium fenntartja az erek megfelelő dilatációját és összehúzódását. Ez a funkció pillanatról pillanatra meghatározza, hogy mennyi vért kap a test különböző szövetei.
Az endoteliális "tónus" (a dilatáció és a szűkület egyensúlya) szintén nagyban meghatározza az ember vérnyomását, és azt, hogy a szívnek mennyi munkát kell végeznie a vér kiszivattyúzásáért a testbe.
Ezenkívül az endothelium megvédi a szöveteket a különféle mérgező anyagoktól, szabályozza a véralvadási mechanizmust, szabályozza a folyadékot, az elektrolitokat és számos más anyagot, amelyek oda-vissza haladnak a vér és a szövetek között, és szabályozzák a szövetek gyulladását.
Mindez azt jelenti, hogy az endothelium megfelelő működése kritikus a test szöveteinek és szerveinek normális működéséhez.
Amikor az endoteliális réteg nem képes mindezen funkciókat megfelelően ellátni - más szóval, amikor endotheliális diszfunkció van jelen -, akkor az állapotok elősegítik az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és más típusú szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Az endothel diszfunkciójának okai
Mivel az endothelium nagyon fontos olyan sok létfontosságú funkció szempontjából, rengeteg kutatást végeznek az endotheliális diszfunkció összes okának megértése érdekében. Ezen a ponton nyilvánvaló, hogy az endotheliális diszfunkció összefügg a nitrogén-monoxid (NO) szintjének csökkenésével az érfalakban.
Az NO olyan gáz, amely az L-arginin aminosav metabolizmusával keletkezik. Az NO, amelynek felezési ideje nagyon rövid, lokálisan hat az erekben, hogy segítse az érrendszeri tónus és az egyéb fontos endotheliális feladatok modulálását.
A NO-termelés hiánya az erek túlzott összehúzódásához vezet (ami magas vérnyomást okozhat), hozzájárul a vérlemezkék aktiválódásához (ami véralvadáshoz vezet), növeli az érfalak gyulladásának stimulációját (ami hozzájárul az érelmeszesedéshez) és fokozza az érfal átjárhatósága a káros lipoproteinek és különféle toxinok szempontjából.
Összefoglalva, az endothel diszfunkciót a csökkent vaszkuláris NO-szint jellemzi, ami viszont több rendellenességhez vezet az erek működésében. Ezek a funkcionális rendellenességek elősegítik a szív- és érrendszeri betegségeket.
Ezenkívül az endotheliális diszfunkció közvetlenül okozhatja a kis artériák rendellenes összehúzódását, és úgy gondolják, hogy ez egy fő tényező a kardiális szindróma x és potenciálisan a diasztolés diszfunkció kialakulásában.
Társuló rendellenességek és szokások
A pontos utakat, amelyek révén az ember endothel diszfunkciót fejleszt ki, még kidolgozzák. Világosnak tűnik azonban, hogy számos orvosi rendellenesség, szokás és elkerülhetetlen életesemény hozzájárulhat ehhez, többek között:
- Magas vérnyomás
- Cukorbetegség
- Emelkedett LDL-koleszterin- és trigliceridszint
- Dohányzó
- Mozgásszegény életmód
- Érzelmi stressz: A stressz-kardiomiopátia, más néven „megtört szív-szindróma” ma már feltételezhetően az endothel diszfunkciójának akut és súlyos formájával jár.
- Fertőzések
- Szív elégtelenség
- Pajzsmirigy alulműködés
- Csontritkulás
- Öregedés
- Kemoterápia és sugárterápia
- Genetikai hatások
Diagnózis
Az endothel diszfunkció hivatalos diagnózisának felállítása általában nem szükséges. Bizonyos fokú endothel-diszfunkció biztonságosan feltételezhető mindenkiben, aki CAD-ben szenved, magas vérnyomásban szenved, vagy a szívbetegség fő kockázati tényezői vannak (különösen a fent felsoroltak). Tehát a páciens endoteliális funkciójának tényleges mérését nem az orvosok szokták elvégezni.
De ha egy személynél endotheliális diszfunkció gyanúja merül fel egyértelmű okok nélkül (például olyan személy, akiről úgy gondolják, hogy szívszindrómája van x), a diagnózist olyan vizsgálatokkal lehet megerősíteni, amelyek mérik az erek tágulási képességét (katéterezéskor vagy ultrahanggal) ) az acetilkolin beadására adott válaszként.
Kezelések
Az endoteliális funkció javítható mindazon életmódbeli intézkedésekkel, amelyeket általában arra késztetünk, hogy csökkentsék a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ideértve a fogyást, a testmozgást, a dohányzásról való leszokást, a magas vérnyomás szabályozását és a cukorbetegség kezelését.
Ezen kockázatkezelési intézkedések egy részét jól dokumentálták az endothel diszfunkciójának csökkentése érdekében. Ezek tartalmazzák:
- Statin gyógyszerek
- mediterrán diéta
- Egyéb diétás intézkedések, beleértve a diót, az olívaolajat, az étcsokoládét, a zöld teát, a növényi ételeket.
- Aerob edzés
- Fogyás
Ezenkívül számos gyógyszert vizsgálnak kifejezetten annak megállapítására, hogy klinikailag értelmesen javíthatják-e az endothel diszfunkcióját. Néhány olyan gyógyszer, amely ígéretesnek tűnik, a nifedipin, az ösztrogén, a ranolazin, az aszpirin, az L-arginin és a szildenafil.
Egy szó Verywellből
Az elmúlt években az orvosi kutatók az endothel diszfunkciót azonosították a szív- és érrendszeri problémák sokféle hátterében. Míg aktív kutatás folyik az endoteliális működés javításának és ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésének módjainak felfedezésére, már nagyon sokat tehetünk ellene.
Különösen meg kell győződnünk arról, hogy rengeteget mozogunk-e, abbahagyjuk a dohányzást, és arról, hogy együtt dolgozunk-e orvosainkkal a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kezelésében, ha ilyen állapotunk van.
