Mi a nehézlégzés?

A nehézlégzés egy olyan általános kifejezés, amelyet a normális légzésképtelenség fiziológiai hatásainak leírására használnak. Úgy érezheti, mintha a levegőért küzdene, és aggódást és fáradtságot okozhat. Ez ideiglenesen testmozgással vagy szorongással, vagy egy komolyabb orvosi probléma következtében jelentkezhet.

Noha a nehézlégzést gyakran fel lehet váltani a nehézlégzéssel (légszomj), ez utóbbi a légszomj vagy a fulladás érzését írja le: Egyszerre lehet nehéz munkája vagy nehézlégzése, vagy egyénileg is megtapasztalhatja őket.

A nehézlégzést fizikai jellemzői jellemzik, mint például a morgás és a kiegészítő izmok használata a légzéshez. Néha hallhatja a fáradtságos légzést, amelyet fokozott légzési munkának vagy nehéz légzésnek neveznek.

Tünetek

A nehézlégzés nem hivatalos orvosi kifejezés, de számos tünettel jellemezhető:

• Hyperpnea: Egy másik szó a nehéz, rendellenes légzésről, a hyperpnea légszomjjal vagy anélkül jelentkezhet.
• Tachypnea: Ez gyors, sekély légzés, magas légzési gyakorisággal.
• Stridor: Ezt a nagyon jellegzetes, magas hangot a felső légutak elzáródása okozza.
• Bordaközi visszahúzódások: Ez a légzési zavar tünete. Vizuálisan láthatja, hogy a bőr minden egyes lélegzetvételkor behúzódik-e a bordák közé - minél hangsúlyosabb, annál súlyosabb a légzési zavar.
• Orr fellángolása: Ez a légzési nehézségek másik jele, ahol az orrlyukak minden lélegzetvételkor kiszélesednek és szétterjednek. Ez a gyermekek légzési distresszének jele lehet.
• Morgás: kilégzéskor (kifújva) hallható, amikor az ember keményen dolgozik a lélegzésért. A

Egyéb nehéz légzési tünetek lehetnek zihálás, cianózis (kék bőr a száj körül, az orr vagy az ujjhegyek körül), zihálás vagy a lapos fekvés nehézségei.

Kiegészítő izmok

A kiegészítő izmok használata a légzéshez a fáradtságos légzés jele.A kiegészítő izmok segítik a légzést, de nem az elsődleges légzőizmok. A rekeszizomtól és a bordaközi izmoktól eltérő izmok, mint például a sternocleidomastoid, a gerinc és a nyak izmai, a légzés kiegészítő izmai.

Okoz

A nehézlégzés számos okból előfordulhat, a szorongástól az orvosi vészhelyzetig. Ez egyszerűen azért történhet meg, mert az edzés alatt túlterhelte magát addig a pontig, ahol levegő után kapkod. Ez lehet egyetlen, rövid epizód, vagy megmaradhat.

A nehézlégzés akut vagy krónikus légzési állapot vagy nem légzőszervi állapot következménye is lehet. A szorongásos rendellenességek, különösen a pánikbetegség és a poszttraumás stressz-rendellenesség (PTSD) szintén ugyanúgy jelentkező fáradt légzési tüneteket okozhatnak.

Példák akut és krónikus állapotokra, amelyek nehézlégzést okozhatnak:

• Anafilaxia

• Szén-monoxid-mérgezés

• Fulladás vagy fulladás

• Mellkasi vagy nyaki sérülés

• Croup

• Endokarditisz

• Szívroham

• Nagy magasságban

• Fulladásközeli

• Pericardialis effúzió

• Mellkasi folyadékgyülem

• Tüdőgyulladás

• Pneumothorax

• Tüdő trombózis

• Vérmérgezés

• Súlyos vérszegénység

• Szamárköhögés

• Amiotróf laterális szklerózis (ALS)

• Asztma

• Pangásos szívelégtelenség

• COPD

• A koszorúér-betegség

• Cisztás fibrózis

• Guillain-Barré szindróma

• Tüdőrák

• Myasthenia gravis

• Tüdőödéma

• Tüdő szarkoidózis

• Stabil angina

• Tuberkulózis

• Kamrai elégtelenség

Mikor kell felhívni a 911-et

Hívja a 911-et sürgősségi orvosi segítségért, ha olyan testmozgással nem összefüggő nehéz munkákat tapasztal, amelyek néhány percen belül nem csillapodnak.

További jelek arról, hogy a nehéz légzés orvosi vészhelyzet:

• Képtelenség beszélni
• A levegő megragadása
• Zihálás
• Döcögő
• Szédülés vagy ájulás
• Bőséges izzadás
• Nyirkos bőr
• Kékre váltás (cianózis)

Diagnózis

Az orvosi szakember számos diagnosztikai teszt segítségével megpróbálja megállapítani a nehézlégzés okát. Ezek a következők lehetnek:

• Fizikai vizsga: A fizikai vizsga során az orvosi szakember meghallgatja a tüdejét, percenként megszámolja a lélegzetét, figyelemmel kíséri a pulzusát, és látható fizikai tüneteket keres, például visszahúzódást vagy cianózist.
• Vérvizsgálatok: A vérvizsgálatok, például az artériás vérgáz, megmérhetik, hogy mennyi oxigén van a vérben, és a teljes vérkép (CBC) ellenőrizheti a vérszegénységet.
• Képalkotó vizsgálatok: Mellkas röntgen, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) végezhető. Orvosi szakember megvizsgálja a képeket, hogy megvizsgálja a nehéz légzési okokat, például tüdőgyulladást, folyadékot a tüdőben, szívproblémát vagy elzáródást.
• Tüdőfunkciós tesztek: Ezek a tesztek a tüdejének működését mérik a tüdő áramlásának, a tüdő méretének, a tüdő térfogatának és a vérben lévő gázok, például oxigén és nitrogén-oxid értékelésével. A tüdőfunkciós tesztek például a spirometria, a tüdő diffúziós képessége vagy a frakcionált kilégzett nitrogén-oxid tesztek.
• Elektrokardiogram: Más néven EKG vagy EKG, ez egy nem invazív teszt, amely felméri a szívbetegségeket és problémákat.

Azok a típusú vizsgálatok, amelyeket orvosa el fog dönteni, az előzetes eredményeiktől és attól függnek, hogy mi a gyanúja a nehézlégzésnek. Például elektrokardiogramot, echokardiogramot és szív stressz tesztet lehet kérni, ha szívelégtelenség vagy szívzavar gyanúja merül fel.

Összehasonlításképpen, az orvos rendelhet tüdőfunkciós vizsgálatokat, hat perces sétatesztet és artériás vérgázokat, ha gyanítható a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnózisa. Ezért a nehéz légzés okának diagnosztizálására elvégzett vizsgálatok típusai minden egyes beteg esetében eltérőek lesznek.

Kezelés

A nehézlégzés számos okból előfordulhat, amelynek kezelése a kiváltó októl függően változhat. A nehézlégzés azonnali orvosi beavatkozást is igényelhet, még akkor is, ha a kiváltó ok még nem ismert. Az elsődleges orvosi kezelések például:

• Rövid hatású béta-agonisták (pl. Albuterol): Ezek a légszomj és a zihálás gyors enyhítését biztosítják a tüdő simaizmainak ellazításával. Általában inhalátoron vagy porlasztón keresztül juttatják őket.
• Epinefrin injekció: Ezt vészhelyzet esetén az anafilaxia (súlyos allergiás reakció) kezelésére alkalmazzák. Csökkenti a légutak duzzadását, miközben stimulálja a szívet és növeli a vérnyomást.
• Nagy dózisú kortikoszteroidok: Ezek a gyógyszerek gyorsan csökkentik a gyulladást, amely olyan állapotoknál fordulhat elő, mint az asztma vagy a COPD, ami a légutak duzzadását okozhatja. Segíthetnek a nyálka szekréciójának csökkentésében is.
• Oxigénterápia: Arcmaszkon vagy orrkanülön keresztül adható be, hogy segítsen növelni a vér oxigénszintjét.
• Intubáció mechanikus szellőzéssel: Ez egy olyan eljárás, amikor egy csövet helyeznek a légutakba, és egy lélegeztetőgép segíti a légzést. Akkor történik, amikor a beteg nem tud önmagától lélegezni, vagy nem tudja nyitva tartani a légutakat.
• Anksiolitikus gyógyszerek: A szorongás elleni gyógyszereket a szorongással kapcsolatos rendellenességek és a kapcsolódó tünetek kezelésére használják.

Ez csak néhány példa a nehézlégzés kezelésére. A nehéz légzést kiváltó állapotok széles skálája miatt a kezelés egyénenként eltérő lesz.

Egy szó Verywellből

A nehézlégzést ritkán tekintik "normálisnak". Elengedhetetlen orvoshoz fordulni, ha nehézlégzés látható ok nélkül jelentkezik. Ha meglévő egészségi állapotnak tulajdoníthatja, akkor egy epizódot továbbra is jelenteni kell az orvosi csapatának, hogy szükség esetén a kezelések kiigazíthatók legyenek.

Míg a nehéz légzés extrém fizikai aktivitás esetén is előfordulhat, meg kell vizsgálni, hogy enyhe vagy közepes fizikai aktivitással történik-e. Ha a fáradtságos légzés nem oldódik meg, miután a fizikai aktivitás megszűnt, és megpihent, akkor azt is meg kell vizsgálni.

Elengedhetetlen a sürgősségi ellátás igénylése, ha a nehézlégzés spontán, fizikai ok nélkül alakul ki, és néhány percen belül nem oldódik meg.