Mi a szezonális affektív rendellenesség?

A szezonális affektív rendellenesség (SAD) a súlyos depressziós rendellenesség (MDD) egyik formája, amelyet a szezonális változások befolyásolnak. Az SAD-ban szenvedő emberek többsége télen tapasztalja a tüneteket, amikor kevesebb a napfény, de néhány ember nyáron jelentkezik.

Az SAD fő tünetei hasonlóak az MDD tüneteihez, beleértve a túlzott szomorúságot, a koncentrációs nehézséget és a tevékenységek iránti érdeklődés elvesztését. Az SAD-ban szenvedőknél nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak atipikus depressziós tüneteket is, beleértve a túlzott álmosságot, letargiát és súlygyarapodást.

Az SAD-t ugyanúgy diagnosztizálják, mint az MDD-t, bár további tüneteknek is jelen kell lenniük. Az SAD-ban szenvedő embereket fényterápiával, pszichoterápiával és szükség esetén gyógyszerekkel kezelik.

Becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának 2–5% -át érinti az SAD, a tünetek az év 40% -ánál jelentkeznek.

Mi a szezonális affektív rendellenesség?

A SAD-t az MDD-től különálló egyedi hangulati rendellenességnek tekintették. 2013-ban azonban aMentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5. kiadás(DSM 5), amelyet az egészségügyi szakemberek használnak a mentális egészségügyi rendellenességek diagnosztizálására.

Ma az SAD-t az MDD specifikátorának tekintik, vagyis az SAD-ban szenvedő személynek a klinikai depresszió klasszikus jelei és tünetei vannak, de ezek szezonálisan fordulnak elő. Az SAD-ban szenvedő betegeknél a tünetek ugyanazokat az éves szezonális szokásokat követik. Általában ősszel és télen kezdődnek, amikor a nappali idő rövidebb, és tavasszal és nyáron oldódnak meg.

A SAD nem azonos a téli kékekkel. A klinikailag szubszindrómás szezonális affektív rendellenességként (SSAD vagy sub-SAD) ismert téli blues az SAD enyhébb formája. Az SAD funkcionális alkalmatlanságot okoz, amely megzavarhatja a mindennapi életet, míg az SSAD elsősorban a hangulatot befolyásolja. Az SAD-tól eltérően az enyhébb állapotú embereket a DSM nem tartja MDD-vel.



Mint az MDD minden formájához, az SAD-nál is több, mint kék. Ez egy tartós állapot, amely befolyásolja az ember normál működésének képességét, megzavarva az alvást, a munkát, a kapcsolatokat, az önképet, és a képességét, hogy élvezze azokat a dolgokat, amelyek mindig is tetszettek.

Tünetek

Az SAD kiemelkedik a többi depressziós betegség közül, mivel szezonális. Az SAD diagnosztizálásához egy személynek évente tapasztalnia kell a tüneteket, és azoknak meg kell felelniük a szezonális szokásoknak.

Az MDD gyakori jelei és tünetei, amelyeket az SAD-ban szenvedők is tapasztalnak, a következők:

• A szomorúság, szorongás vagy üresség tartós érzése
• Reménytelenség, pesszimizmus vagy öngyilkossági gondolatok
• Irritmus, bűntudat, értéktelenség vagy tehetetlenség
• A hobbik és tevékenységek iránti érdeklődés vagy öröm elvesztése
• Nehézség koncentrálni, emlékezni vagy döntéseket hozni
• Álmatlanság, korai ébredés vagy túlalvás
• Megmagyarázhatatlan fáradtság, fájdalom, fejfájás, görcsök vagy emésztési problémák

Vannak olyan tünetek is, amelyek atipikusak az MDD-re, de gyakoriak az SAD-ban szenvedőknél, beleértve:

• Hangulati reaktivitás (a hangulat felderül az eseményekre reagálva)
• Hipersomnia (túlzott álmosság)
• Fokozott étvágy, szénhidrát utáni vágy és súlygyarapodás
• Ólomérzések a karokban és a lábakban
• Elutasítási érzékenység

Az SAD súlyos esetei kórházi kezelést igényelhetnek.

SAD és öngyilkossági kockázat

Az MDD bármely formájához hasonlóan az SAD is növelheti az alkoholizmus, a szerekkel való visszaélés és az öngyilkossági gondolatok kockázatát. Noha a konkrét okok ismeretlenek, a szezonális öngyilkosságok tavasszal és kora nyáron fordulnak elő inkább, mint az őszi és téli hónapokban.

Diagnózis

Az MDD diagnózisa számos vizsgálatot és skálát tartalmazhat, amelyeket a depressziós tünetek értékelésére használnak. A klinikai depresszió formális diagnosztizálásához a személynek bizonyítania kell a szomorúságot, az alacsony hangulatot és a szokásos tevékenységek iránti érdeklődés elvesztését, számos más tünettel együtt. Ezeknek az érzéseknek jelezniük kell az ember normális állapotához való változást, és a tüneteknek is legalább két hétig fenn kell maradniuk.

Az SAD megkülönböztetéséhez az MDD-től a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

• A depresszió csak egy adott évszakban van jelen (pl. Tél)
• A teljes remisszió az év jellegzetes időszakában (pl. Tavasszal) következik be
• Legalább két egymást követő szezonális depresszió volt
• A depresszió szezonális epizódjainak lényegesen meghaladniuk kell a nem szezonális epizódokat

Okoz

A tudósok nem teljesen értik, mi okozza az SAD-ot, és úgy vélik, hogy ez egy multifaktoriális rendellenesség, amelyet egymást keresztező biológiai, neurokémiai, környezeti és pszichológiai tényezők váltanak ki.

• A kutatások szerint a szezonális hangulatváltozásokat a nappali fény befolyásolja. Az évszakok során tapasztalt szélsőséges nappali változások megzavarhatják a cirkadián ritmust, amely a belső óra szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust. Ezt több tanulmány is bizonyította, ahol az északi szélességi fokon élő embereknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő SAD télen a csökkent nappali idő miatt.
• Más tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy bizonyos személyiségjegyek hajlamosíthatják az embert az SAD kialakulására. Konkrétan az SAD-hoz kapcsolódó fő személyiségjegy az elkerülésorientált megküzdési stílus volt, amelyben egy személy küzd, hogy elkerülhetetlen nehézségekkel szembesüljön és kezelje őket. . Azok, akik az elkerüléssel megbirkóznak, tagadják, minimalizálják vagy elkerülik a problémákat, ami a problémák fennmaradását okozhatja, és hozzájárulhat a szorongás és a depresszió érzéséhez.
• Az SAD és a bipoláris rendellenesség közötti összefüggést is igazolták, és a bipoláris rendellenességben szenvedők 15% -22% -ának szezonális depressziója van bipoláris rendellenesség.

Kezelés

Az SAD kezelését a depresszió más típusainak kezeléséhez hasonlóan közelítik meg, de egyetlen kulcsfontosságú különbség van: a fényes fényterápia.

Fényes fényterápia

Az erős fényterápia olyan kezelés, amely teljes spektrumú fehér fénynek van kitéve a depressziós tünetek csökkentése érdekében. A teljes spektrumú fehér fény abban különbözik a szokásos beltéri fénytől, hogy a teljes elektromágneses spektrumot magában foglalja, és megismétli a napsütést.

A kutatások azt mutatják, hogy a fényes fényterápiás kezelés reggelente csökkentheti az SAD tüneteit.A fényes fényterápia segíthet az SAD tüneteinek enyhítésében, mivel a melatonin, egy fontos hormon szabályozásával szabályozza a cirkadián ritmus működését. hogy éjszaka álmos legyen, amikor minimális a fény.

Nyáron a napfény napközben természetesen elnyomja a melatonint, hogy elősegítse a reggeli ébredést, és egész nap ébernek érezze magát. A ragyogó fényterápia szintén kimutatta, hogy növeli a hangulatot szabályozó szerotonin, egy neurotranszmitter termelését.

SAD vs. bipoláris zavar

A bipoláris rendellenesség és az SAD közötti összefüggés ellenére ezeket a betegségeket nem ugyanúgy kezelik. A fényterápiát körültekintően kell alkalmazni azoknál az embereknél, akiknek bipoláris zavara is van, mert a jelentések szerint mániás epizódot válthat ki.

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

Egy másik kezelés, amely bizonyítottan hatékony az SAD esetében, a kognitív-viselkedési terápia (CBT). Ez egyfajta beszélgetésterápia, amely segít az embereknek megérteni, kezelni és megváltoztatni a negatív gondolkodási mintákat és meggyőződéseket.

A CBT párhuzamosan alkalmazható erős fényterápiával. Egy hathetes tanulmány kimutatta, hogy a CBT-t és az erős fényterápiát ötvöző kezelési rend csökkentette a depressziós tünetek intenzitását.

A CBT hatékony lehet az SAD tüneteinek csökkentésében is, ha önmagában kezelik. Egy tanulmány szerint két 90 perces CBT ülés ugyanolyan hatékony lehet, mint 30 perc 10 000 lux fényterápia.

Gyógyszerek

A depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek megkönnyebbülést jelenthetnek az SAD-ban szenvedők számára. Ezek közé tartoznak a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), például:

• Zoloft (szertralin)
• Prozac (fluoxetin)
• Paxil (paroxetin)

A monoamin-oxidáz inhibitorokat (MAOI), valamint a szerotonin és norepinefrin újrafelvétel gátlókat (SNRI) szintén írják fel depresszió esetén.

A kutatások azt mutatják, hogy ezek a gyógyszerek különösen hatékonyak, ha más kezelésekkel, például fényterápiával kombinálva alkalmazzák őket.

Megbirkózni

Bizonyos életmódbeli változások hasznosnak bizonyultak azok számára is, akik SAD-t tapasztalnak.

Ezek tartalmazzák:

• Gyakorlat: A testmozgás segíthet a test stresszhormonjainak termelésének csökkentésében, amelyről úgy gondolják, hogy javítja az ellenálló képességet. Az SAD-ban szenvedők számára különösen előnyös a szabadban gyakorolni, amikor csak lehetséges, mivel ez növeli a természetes fény hatását.
• Menetrendváltozások: A fontos feladatokat a csúcsidőszakban ütemezze be, amikor valószínűleg a legtöbb energiája van.
• Alvási higiénia: Ha a nappali idő rövidebb a szokásosnál, fontos, hogy fenntartsa a rendszeres alvási ütemtervet. Sötétítő árnyalatok és szemmaszkok használhatók az éjszakai alváshoz. És ha a technológiát a hálószobán kívül tartja, minimalizálhatja az alvászavarokat, hogy felfrissüljön.
• Alkohol és kábítószer-fogyasztás: Sokan fordulnak alkoholhoz és szabadidős szerekhez, amikor depressziót tapasztalnak. Ezeknek az anyagoknak a hatása azonban súlyosbíthatja a depressziót és befolyásolhatja az alvást, ami tovább megzavarhatja a cirkadián ritmust.Az alkohol- és kábítószer-fogyasztási rendellenességek kezelése magában foglalja a gyógyszereket, a támogató csoportokat, a folyamatos tanácsadást és a CBT-t.
• Támogató csoportok: Ha más emberekkel beszélgetünk, akik SAD-t tapasztalnak, akkor kevésbé érezhetjük magunkat egyedül. Az SAD támogató csoportok megtalálhatók személyesen, vagy a Facebookon, a Reddit-en vagy más online fórumon.

Hol lehet segítséget kérni

A kezelési és támogató csoportos ajánlások megtalálhatók a SAMHSA National Hotline telefonszámon is az 1-800-662-HELP telefonszámon.