Mi az a lipidológus?

A lipidológusok orvosok, akik diagnosztizálják, kezelik és kezelik a lipideket érintő rendellenességeket, amelyek magukban foglalják a koleszterint és a triglicerideket. Ez egy viszonylag új szakma, amelynek szervező testülete, az American Board of Clinical Lipidology (ABCL) csak 2009-ben kezdte meg tanúsítását. 2015-től az Egyesült Államokban csak 625 lipidológust tanúsítottak.

Viszonylagos újszerűsége ellenére a lipidológiát növekvő releváns specialitásnak tekintik. Ma a 20 évnél idősebb amerikaiak közel egyharmadának magas a koleszterinszintje, ami mind a szívroham, mind a stroke kockázati tényezője.

Mivel az American Heart Association szerint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének költségei 2030-ra megduplázódnak, nagyobb lendületet adhat a kizárólag diszlipidémia (lipid rendellenességek) diagnosztizálásának és kezelésének szentelt gyakorlatok kialakítása.

Koncentrációk

A lipidológus fő feladata a diszlipidémia kezelésében vagy megelőzésében, olyan állapotban, amelyet a "rossz" kis sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin és trigliceridek magas szintje, valamint a "jó" nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin alacsony szintje jellemez. A vizsgálatok hosszú ideje kimutatták, hogy közvetlen összefüggés van a diszlipidémia és az érelmeszesedés (az artériák megkeményedése), a koszorúér-betegség, a perifériás artéria-betegség, a szívroham és a stroke között.

Ennek ellenére a szív- és érrendszer nem kizárólag a lipidológus gondja. A diszlipidémia más szervrendszereket is érinthet, hozzájárulva a krónikus vesebetegségek, a cukorbetegség és a májcirrhosis kialakulásához vagy súlyosságához (vagy fordítva).

Eljárási szakértelem

Mivel a legtöbb embert lipidológushoz irányítják, miután a diszlipidémiát diagnosztizálták, a szakember munkája főként a kiváltó ok azonosítására összpontosul. Miután ezt meghatározták, segít egy olyan kezelési terv kidolgozásában, amely általában életmódváltozásokat foglal magában (beleértve a testmozgást, a fogyást és a csökkent telített zsírtartalmat), és ha szükséges, különféle lipidszint-csökkentő gyógyszereket.

Diagnózis

A lipidológus általában azzal kezdi, hogy meggyőződik a diszlipidémia típusáról, amelyet nagyjából a következőképpen írnak le:

• Az elsődleges diszlipidémiát genetikai mutációk jellemzik, amelyek miatt a szervezet túl sok LDL-t vagy trigliceridet, vagy nem elegendő HDL-t termel. Ilyen például a családi hiperkoleszterinémia (magas összkoleszterinszint), a családi hipertrigliceridémia (magas trigliceridszint) és a hypoalphalipoproteinemia (alacsony HDL).
• A másodlagos dislipidémiát életmódbeli tényezők (például elhízás, alkoholizmus vagy magas telített zsírtartalmú étrend) vagy egyidejűleg előforduló állapotok (például cukorbetegség, hipotireózis, metabolikus szindróma, krónikus vesebetegség vagy cirrhosis) okozzák.

Bizonyos esetekben az elsődleges diszlipidémia szekunder diszlipidémiával járhat.

Tesztelés

A lipidológus jártas a fejlett koleszterinszint-tesztelésben. A szokásos koleszterinvizsgálatok csak az összkoleszterint, a HDL-t, az LDL-t és a triglicerideket azonosítják. A fejlett tesztek több koleszterin alosztályt képesek kimutatni, és 13 kvalitatív mérést nyújtanak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatáról.

Ez magában foglalja a koleszterin és a trigliceridek méretét és mennyiségét, valamint a családi hiperkoleszterinémiához kapcsolódó apolipoprotein B100 nevű LDL altípus azonosítását. A diszlipidémia mögöttes mechanizmusának azonosításával a lipidológus személyre szabottabb választ tud adni a kezelésre.

A vérvizsgálat mellett a lipidológus mágneses rezonancia képalkotást (MRI) javasolhat az izomszövetek zsírmennyiségének értékelésére. A kutatások szerint a magas intramuszkuláris zsír függetlenül társul a magas összkoleszterinszinthez, valamint a csökkent glükóz toleranciához (a 2-es típusú cukorbetegség előrejelzője).

A koleszterin kezelését régóta az alapellátás egyik aspektusának tekintik. De mivel egyre többen tapasztalják, hogy képtelenek kontrollálni a koleszterinszintjüket, a lipidológusok egyre inkább arra törekszenek, hogy új megoldásokat találjanak erre a nehezen kezelhető populációra. Ez magában foglalja azokat az embereket, akik rezisztenssé váltak a sztatin-gyógyszerekkel szemben, vagy nem képesek elviselni a mellékhatásokat.

Kezelés

Az állapot diagnosztizálása után a kezelési terv általában életmódváltozásokat foglal magában (beleértve a testmozgást, a fogyást és a csökkent telített zsírokat) és szükség esetén különféle lipidcsökkentő gyógyszereket.

Néhány ember, köztük a súlyos családi koleszterinémiában szenvedők sem képesek sztatin-gyógyszerekkel kellőképpen csökkenteni az LDL-értéküket. Mások nem tudják tolerálni a mellékhatásokat. Mások még kezelhetők primer diszlipidémia miatt, annak ellenére, hogy genetikai oka lehet.

Mivel a lipidológusok megértik a diszlipidémia dinamikáját, jobban fel tudnak készülni az előírt kezelésekre, amelyek képesek leküzdeni ezeket az akadályokat. A jelenleg elérhető speciálisabb kezelések közül néhány:

• A PCSK9 inhibitorok egy olyan gyógyszercsoport, amely blokkolja azokat a fehérjéket, amelyek megakadályozzák az LDL májban történő kiürülését. A Praluent (alirokumab) és a Repatha (evolokumab) két PCSK9 inhibitor, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) hagyott jóvá.
• Az LDL-aferézis a hemodialízishez hasonló nem műtéti eljárás, amely eltávolítja az LDL-t a vérből.
• A Juxtapid (lomitapid) kifejezetten a családi hiperkoleszterinémia kezelésére jóváhagyott gyógyszer.
• A Mipomersen-nátrium olyan vizsgálati gyógyszer, amely gátolja az apoprotein B100 képződését.

Ritka esetekben sebészeti beavatkozások, például részleges ileal bypass műtét, májtranszplantáció vagy máj portocaval tolatás alkalmazhatók a dyslipidaemiaval összefüggő állapotok kezelésére.

A gyógyszereken kívül a lipidológusok felügyelik az étrendi és testmozgási beavatkozásokat, különösen azok számára, akiknek magas a szív- és érrendszeri betegségük kockázata. Ez általában ellenőrzött étrendet foglal magában, amelynek az összes napi kalória 7–10 százaléka lenne zsír.

Az aerob testmozgás, a stresszkezelő tréning, a dohányzásról való leszokás és a pszichoszociális támogatás szintén része lehet az intenzív kezelési programnak.

Képzés és képesítés

A klinikai lipidológiában kétféle tanúsítási program létezik. Az egyiket az ABCL-n keresztül kínálják, és csak orvosoknak szól. A másik mindkét szövetséges egészségügyi szakember számára elérhető a Klinikai Lipidológiai Akkreditációs Tanácson (ACCL) keresztül.

Az ABCL igazgatósági vizsgát sikeresen teljesítő orvosok tanúsítványt kapnak 10 évre. Nincsenek levelek az ABCL akkreditáció kijelölésére. Ehelyett a szakemberek felvehetik a "Diplomate, American Board of Clinical Lipidology (ABCL)" címet szakmai megnevezésükbe.

Csak azok nevezhetik magukat lipidológusoknak, akik megfelelnek az ABCL jogosultságának és leteszik az igazgatósági vizsgát. Azokat, akik leteszik az ACCL vizsgát, "klinikai lipid szakembereknek" nevezik, és nevük után felvehetik a CLS betűket.

Kinevezési tippek

Az embereket általában lipidológushoz utalják, amikor az LDL-szintet csökkentő gyógyszerek sikertelenek. Az American Heart Association és az American College of Cardiology útmutatása szerint lipidológust lehet kérni, ha az alapellátás orvosának kezelése 12 hét után nem javítja a koleszterinszintet.

Ha lipidológussal találkozik, kérje meg az alapellátást kezelő orvost, hogy a kinevezés előtt továbbítsa az összes vonatkozó egészségügyi nyilvántartást. Össze kell állítania a szedett gyógyszerek listáját, mind a gyógyszerészeti, mind a nem gyógyszerészeti szempontból, valamint az összes olyan kórképet, amely miatt kezelést kapott.

Kinevezése előtt ellenőrizze, hogy a látogatást, valamint az azt követő vizsgálatokat és kezeléseket az Ön egészségbiztosítása fedezi-e. Ritka, hogy csak egyszer látogat el lipidológust. Ha az iroda nem fogadja el az Ön biztosítását, kérdezze meg, hogy ütemezett fizetési tervet vagy csökkentett előre fizetett készpénzes fizetést kínálnak-e.

A lipidológus tudni akarja, van-e családjában dyslipidaemia, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegség vagy pajzsmirigy-betegség. Amikor az ivásról vagy a dohányzásról kérdeznek, legyen őszinte, és ne mondja, hogy kevesebbet iszik vagy dohányzik, mint valójában. Ugyanez vonatkozik az étrendre, a testmozgásra és a krónikus kábítószer-betartásra.

Ha lipidológussal találkozik, tegyen fel annyi kérdést, amennyi ahhoz szükséges, hogy teljes mértékben megértse:

• Milyen tesztekről van szó
• A vizsgálatok végrehajtása
• Mit jelentenek és nem jelentenek a teszt eredményei?
• Milyen életmódbeli tényezők veszélyeztethetik Önt
• Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre
• Mely kiegészítő terápiák biztonságosak
• Mennyibe kerülnek a különféle vizsgálatok és kezelések

Feltétlenül kérje meg, hogy ossza meg eredményeit az elsődleges orvosával és más releváns szakemberekkel.

Ha igazolt lipidológust szeretne találni a közelben (vagy ellenőrizni kell igazolását), hívja az Amerikai Klinikai Lipidológus Tanácsot a 674-0752 telefonszámon.

Egy szó Verywellből

Nem mindenkinek van szüksége lipidológusra. Valójában a diszlipidémiában szenvedő emberek többsége tökéletesen képes kezelni az alapellátás orvosának gondozásában mindaddig, amíg nincs kitéve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának. Ha a kockázat különösen magas, akkor a kardiológus lehet a legmegfelelőbb szakember.

A lipidológusok azok számára a leghasznosabbak, akik nem reagálnak a szokásos gyógyszerekre, és minden más lépést megtettek állapotuk ellenőrzésében. A lipidológus nincs ott, hogy "erősebb" gyógyszereket írjon fel, hogy elkerülje a diétát vagy a testmozgást. Ha van ilyen, a lipidológus aktívan foglalkozik az életmóddal kapcsolatos döntésekkel, amelyek veszélyeztetik az egészségét.