Hüvelykujj vagy hüvelykujj okai

A zsibbadás és a bizsergés gyakori probléma, a hüvelykujj és a kéz idegellátása bonyolult. Ha zsibbadást érez a hüvelykujjában vagy a kézben, az idegtömörítés valószínűleg oka.

Bár kevésbé gyakori, fontos tudni, hogy az ok valami veszélyes-e. A kéz zsibbadása súlyos problémákat jelezhet, például szélütést, vagy akár szívrohamot vagy aorta disszekciót. A zsibbadás azonban ezekben az esetekben gyakran más tünetekkel jár.

Tünetek

Két kérdés játszik szerepet: a zsibbadás kifejezés jelentése és a kéz azon részei, amelyek szokatlan érzéssel bírnak. Zsibbadás alatt "tűk és tűk" érzést ért, paresztézia néven, vagy az érzés teljes hiányát érted

A hüvelykujjra gondolva, a hüvelykujj minden területe ugyanúgy érintett, vagy csak a hüvelykujj eleje, oldala vagy háta van? Ez utóbbi kérdés nagyon fontos lehet a zsibbadás okának megkülönböztetésében.

Mikor kell orvoshoz fordulni

A zsibbadást a lehető leghamarabb értékelni kell, ha hirtelen jelentkezik, egyéb problémákkal, például gyengeséggel jár, nincs nyilvánvaló oka (például a karon elalszik), vagy nyaki vagy mellkasi kényelmetlenséggel jár.

Perifériás idegek okai

A kéz perifériás idegellátását a nyak csontjai között elágazó zsinóroktól kapja. Ezek az ágak egy bonyolult plexusban megcsavarodnak és összekapcsolódnak, majd jól körülhatárolható idegekké válnak, az úgynevezett medián, radiális és ulnáris idegek. Míg mindhárom ideg részt vesz a hüvelykujj mozgatásában, csak a radiális és a medián ideg vesz részt a hüvelykujj szenzációjában.

Medián ideg

A középső ideg érzékelteti a hüvelykujj úgynevezett "tenyéres" részét - az ujjlenyomatot tartalmazó részt és az ököllel elrejtett részt. Az ideg a mutató és a középső ujjak tenyérfelületét is ellátja.

A középső ideg gyakran megcsípődik, aminek következtében csökken az elektromos jelek visszavezetési képessége a bőrből a gerincvelőbe és az agyba. Ennek eredménye zsibbadás. Néha gyengeség is kialakulhat, különösen azokban az izmokban, amelyek a hüvelykujját a kisujj töve felé hajlítják.

A középső ideg megszorulása a leggyakoribb a carpalis alagútban, egy keskeny járatban a csuklóban, ahol a középső ideg több ín mentén halad az ujjakig. Ha az inak gyulladnak, a keskeny alagút duzzanata vezethet becsípett idegre. Ez néha fájdalmas, de nem mindig.

A középső ideg a kar egyik részén is megszorulhat, de ez általában zsibbadást vagy gyengeséget okoz a karban vagy a csuklóban, valamint a kézben és a hüvelykujjban.

Radiális ideg

A radiális ideg felszínes ága felelős azért, hogy az érzékelés a kéz, a hüvelykujj és az első két ujj hátsó részéből az agyba kerüljön. Ha a radiális ideg megszakad, a kéz hátsó részének zsibbadása következhet be.

A radiális ideg károsodása kevésbé gyakori, mint a mediális ideg. A trauma is nyilvánvalóbb. Az ideg csípése helyett az oka lehet például a csont törése a kézben.

Ezen túlmenően, hacsak a károsodás nem csak a felszíni ágat érinti, valószínűleg bizonyos mértékű izomgyengeség jelentkezik. A hüvelykujjban ez leginkább abban az izomban figyelhető meg, amely a hüvelykujját az első ujjától húzza el, mintha a bekapott fegyverkalapács.

Ulnar Nerve

Az ulnáris ideg sérülése, amikor a nyakától az ujjaihoz halad, zsibbadást és bizsergést okozhat a kéz oldalán, különösen a gyűrűsujján és a kisujján. Az egyik példa erre, amikor megüt egy „vicces csontot”, és kényelmetlen bizsergést érez az ujjain.

A középső ideghez hasonlóan a ulnáris ideg is megszorulhat, különösen, ha a könyök alatt halad át. Amikor ez bekövetkezik, egy személynél cubital alagút szindróma alakul ki, amely zsibbadást és bizsergést okozhat a gyűrűben és a kisujjban, valamint izomgyengeséget okozhat a kézben.

A gerincvelő és a brachialis plexus okai

Az idegek a kéztől a karig, majd a gerincvelőig futnak. A nagyvároshoz közeledő utakhoz hasonlóan egyre több forgalom (ebben az esetben elektromos információ) fonódik össze, minél közelebb kerül a cselekvés középpontjához - az agyhoz.

Az egykor teljesen különálló idegek egymás mellett futnak, végül az agytörzsbe konvergálnak, egy olyan területen, amely nem nagyobb, mint a hüvelykujjad, és amelyen keresztül minden információ átfolyik a test és az agy között.

Ezért minél közelebb van az agy problémája, annál valószínűbb, hogy több információáramlás is megszakad, mint például az autópályán halmozódó autók.

Mielőtt belépne a gerincvelő allegorikus autópályájára, az elektromos információk lényegében egy nagyon bonyolult rámpán haladnak, amelyet brachialis plexusnak hívnak.

Bár lehetséges, hogy itt egy nagyon kicsi elváltozás csak egy hüvelykujj zsibbadását okozhatja, valószínűtlen, és általában még kevésbé valószínű, amikor az információ bejut a gerincvelőbe. Nemcsak a test többi része zsibbadna, de valószínűleg gyengeséget is eredményezne.

Érdemes megemlíteni néhány kivételt a szabály alól. Az érzékszervi és a motoros információk elválnak egymástól a gerincvelőben, attól kezdve, ahonnan az ideggyökér belép. A motorinformációk a gerincvelő elülső részébe, az érzékszervi információk pedig a gerincvelőbe kerülnek.

Emiatt lehetséges, hogy csak zsibbadás következik be a zsinór elváltozásából. Ennek ellenére ez a zsibbadás valószínűleg a test nagy területét érinti.

Diagnosztikai tesztek

Az elrendelt tesztek gyakran a zsibbadás és a bizsergés pontos okának felderítésére irányulnak, a legjobb kezelési terv meghatározása céljából. Nem szabad elvárnia, hogy elvégezze ezeket a teszteket, hanem csak néhányat válasszon ki, amelyek nagy valószínűséggel hasznosak lehetnek az egyéni helyzetben.

Az elektromiográfia (EMG) vagy az idegvezetési vizsgálat (NCS) tesztek a karok és lábak idegeinek működésének értékelésére. Az EMG egy olyan vizsgálat, amely magában foglalja a tűk használatát az érintett izmokban, míg az NCS elektródák bőrre történő felvitelét és egy kis sokkhatás alkalmazásával.

Mindkét teszt enyhén kényelmetlen néhány másodpercig, de a legtöbb ember nehezen tolerálja a vizsgálatokat, és a tesztek befejezése után nem maradhat fájdalom vagy kellemetlenség.

Előfordulhat, hogy agyi CT-vizsgálatra vagy agyi MRI-vizsgálatra van szükség, ha fennáll annak a lehetősége, hogy a zsibbadást vagy bizsergést stroke, multiplex sclerosis multiplex, fej trauma, agydaganat vagy más agyi állapot okozza.

Lumbális defektusra van szükség ritka esetekben, például ha orvosa aggódik a Guillain-Barre-szindróma (GBS) nevű, gyorsan súlyosbodó betegség miatt.

A Guillain-Barre szindrómát a lábak súlyos gyengesége, majd kézgyengeség és a test izmainak gyengesége követi, beleértve a légzést kontrolláló izmokat is. A GBS gyakran a láb vagy a kéz enyhe zsibbadásával vagy bizsergésével kezdődik.

Mivel a toxinok, táplálkozási hiányosságok és egyes fertőzések károsíthatják a perifériás idegeket, orvosa vérvizsgálatokat rendelhet el. Ezek a körülmények azonban általában egyszerre érintik az egész testet, ezért kissé szokatlan lenne a test egyik oldala számára hogy jobban érintett legyen, mint egy másik.

Ilyen például az ólom toxicitás és a B12-vitamin hiány. A cukorbetegség és a pajzsmirigybetegség szintén perifériás neuropathiát okozhat.

Egy szó Verywellből

A hüvelykujj zsibbadása legtöbbször csak a perifériás ideg összenyomódásából származik. Bár bosszantó, nem veszélyes, feltéve, hogy nincs más figyelmeztető jel. Mindaddig, amíg a zsibbadás az egyetlen probléma, általában nem szükséges igazán agresszív kezelés.

Még akkor is, ha agyvérzés következtében az orvosok csak akkor adhatnak gyógyszert, ha már komolyabb tünetek jelentkeznek. Agyvérzéshez erős vérhígító adható, de ez növeli az agy vérzésének kockázatát, ezért megfontoltan használják.

Ha a hüvelykujj vagy más ujjak zsibbadása továbbra is fennáll, érdemes felkeresni orvosát, hogy értékelje, de hacsak nincsenek egyéb gyengeségi vagy hirtelen megjelenési tünetek, nem valószínű, hogy vészhelyzet lenne.