Míg egyes vakcinakészítők új megközelítéseket alkalmaznak a 2019-es koronavírus betegség (COVID-19) leküzdésére, mások a világjárvány megszüntetésére már bevett módszerek felé fordulnak.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem egy adenovírus alapú vakcinán, a ChAdOx1 nCoV-19 (AZD1222) munkáján dolgozik. A vakcina egy vírus-vektor vakcina, amely módosított adenovírust - a közönséges náthát okozó vírust - használ, amely a SARS-CoV-2 vírus genetikai anyagát tartalmazza. Az oltást gyorsan fejlesztették, mivel ez az oltástechnológia évtizedek óta létezik.
Oxford számos más betegség adenovírus alapú vakcináit tanulmányozta, például a Zika vírust, amikor a COVID-19 megjelent. A kutatók a legyengült csimpánz adenovírust adaptálták az oltóanyag kifejlesztésére, és az első fázisú vizsgálat 2020 áprilisában kezdődött, több mint 1000 oltással az Egyesült Királyságban.
A kezdeti, 3. fázisú vizsgálati eredményeket december elején tették közzé, és megvizsgálták, hogy az oltás mennyire működik jól az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában négy kísérleti csoportba beiratkozott, közel 24 000 18 éven felüli ember közül több mint 11 000-nél.
A vakcina körül vita alakult ki, egyes vizsgálati csoportokban az adagolási eltérések voltak, és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) arra tett lépést, hogy megmagyarázhatatlan betegség miatt szüneteltesse az amerikai vizsgálatot. Az FDA a biztonsági adatok áttekintése után újraindította a vizsgálatot.
Az FDA sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyét még nem tervezték meghallgatni, és az amerikai klinikai vizsgálat a tervek szerint 2021 szeptemberéig tart.
zoranm / Getty ImagesHogyan működik
Az AstraZeneca-Oxford vakcina rekombináns adenovirális vektor vakcina. A rekombináns vakcinák egy kis darab genetikai anyagot használnak egy kórokozótól, például a SARS-CoV-2-től, az immunválasz kiváltásához. A vírus egy meghatározott darabja megcélozható, és a rekombináns vakcinák használata általában biztonságos az emberek nagy populációjában - még azokban is, akik krónikus egészségi problémákkal küzdenek vagy akik immunhiányosak.
Az AstraZeneca-Oxford vakcina egy rekombináns adenovírus vakcina, amely gyengített élő kórokozót használ. A rekombináns adenovirális vektor vakcinák egyik hátránya, hogy idővel emlékeztető felvételekre lehet szükség. A hasonló típusú rekombináns vakcinákra (amelyek nem használnak élő kórokozókat) példák a pneumococcus vakcinák és a meningococcus betegség elleni oltások. Míg a rekombináns vakcinák gyakoriak, az egyetlen kereskedelemben kapható ilyen típusú adenovírus alapú vakcina állatok veszettség elleni vakcinája.
Az adenovírus elleni vakcinák bizonyos problémákat vethetnek fel, mivel az adenovírus olyan gyakori, hogy az oltás nem biztos, hogy olyan hatékony, ha az emlékeztető oltást beadják, vagy hogy egyesek már immunitással bírhatnak a vakcinában használt vírus iránt.
Az AstraZeneca-Oxford vakcinát két dózissal teszteltük, körülbelül egy hónapos különbséggel. A vizsgálatokban alkalmazott adagolás nem világos - az adagolási változtatások különböző beszámolóival először a Reuters hírszolgálata tárt fel. A hírügynökség újságíróinak két különböző választ adott AstraZeneca és Oxford arról, hogy a vizsgálat brit alcsoportja a vakcina felét kapta-e szándékosan vagy véletlenül. Az eltérést az előzetes eredmények közzététele után fedezték fel.
Mennyire hatékony?
Akár véletlenül, akár szándékosan, az adagolás megváltoztatása szerencsésnek tűnik. A vizsgálati jelentés szerint az AstraZeneca-Oxford vakcina átlagosan körülbelül 70% -ban hatékony. Ezt az átlagot azonban azt követően számolták ki, hogy a teljes oltási dózist kapó betegeknél 62% -os effektív arányt figyeltek meg, szemben a fele adagot kapók 90% -ával. További felülvizsgálatok folynak, és egyelőre nem világos, hogy miért egy fél adag vakcina jobban működhetett, mint egy teljes második adag.
Mikor lesz elérhető?
Hogy és mikor lesz elérhető az oltás, nagy kérdés. Az AstraZeneca az előzetes eredmények közzétételekor elkészítette a terjesztésre vonatkozó információkat, de az érvek arról, hogy a vakcina fél adagolása szándékos volt-e, és a biztonsági aggályok miatt a vizsgálat szüneteltetése lelassíthatta-e a vakcina előrehaladását. A vállalat szerint a vizsgálatok még mindig folynak az egész világon, de - a hatósági jóváhagyásig - 2021-ben akár 3 milliárd adag is rendelkezésre állhat. Számos ország már megrendelte a vakcina adagját és engedélyezte sürgősségi felhasználásra.
Ha rendelkezésre áll, az oltóanyag könnyebben elosztható, mint néhány más lehetőség. A rendkívül hideg hőmérsékletek helyett, mint néhány más oltási lehetőség, az AstraZeneca-Oxford vakcina csak szokásos hűtést igényel, és becslések szerint körülbelül 3-4 dollárba kerül adagonként.
A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC) vezetik az oltási erőfeszítéseket, és a COVID-19 vakcina minden megrendelése, a gyártótól függetlenül, az ügynökségen keresztül történik. A CDC felügyeli az oltások terjesztését is. A CDC immunizálási gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottsága (ACIP) ajánlásokat fogalmazott meg az oltóanyag-ellátás fontossági sorrendjének meghatározására. Az egészségügyi dolgozók és a tartós gondozási intézményekben élő emberek voltak az elsődleges prioritású csoportok, akik kapták az engedélyezett COVID-19 oltásokat.
A CDC adatai szerint az Egyesült Államokban több mint 18 millió egészségügyi dolgozó és körülbelül 1,3 millió amerikai él hosszú távú gondozási intézményben. Ezeknek az embereknek két adagot kell kapniuk az eddig engedélyezett vakcinákból . A CDC becslései szerint néhány hónapba telik, mire az oltóanyag-kínálat felzárkózik a kereslethez. Útmutatás arról, hogy ki kapja meg az oltást, és mikor dől el, amikor a készlet rendelkezésre áll. Csak az Egyesült Államok lakossága körülbelül 330 millió - vagyis csaknem 700 millió oltási adagra lesz szükség egész Amerika beoltásához, ha más oltások követik a két oltás dózisát.
Az állami és a helyi egészségügyi osztályok összehangolják az oltások adagjának kiosztására irányuló erőfeszítéseket, amint azok elérhetővé válnak. A vakcinának mind az orvosi rendelőkben, mind a kiskereskedelmi helyeken elérhetőnek kell lennie, például más vakcinákat beadó gyógyszertárakban.
COVID-19 vakcinák: Legyen naprakész arról, hogy mely vakcinák állnak rendelkezésre, kik kaphatják és mennyire biztonságosak.
Ki kaphatja meg az AstraZeneca oltást?
Az AstraZeneca-Oxford vakcina kezdeti klinikai vizsgálata 18 és 55 év közötti emberekre összpontosított, és új vizsgálatok kezdődtek 55 évesnél idősebb emberekkel augusztusban. Gyerekekkel is foglalkoztak, de ezt a csoportot december közepén eltávolították a vizsgálati adatokból. Az AstraZeneca és az Oxford nem tett nyilatkozatot a változásról.
Mellékhatások és nemkívánatos események
Általában a COVID-19 vakcinák mellékhatásai közé tartozott a karfájdalom, duzzanat és bőrpír, ahol az oltást beadták. Néhány egyéb mellékhatásról számoltak be, köztük olyanról, amely szünetet eredményezett a klinikai vizsgálatban.
A mellékhatásokat a vakcina által közvetlenül okozott gyógyszeres reakcióknak tekintik, míg a mellékhatás a gyógyszer fizikai reakciója. Az oltóanyagról szóló előzetes jelentés, amely 2006 - ban jelent megA Lancetáltalában jó eredményeket tárt fel a mellékhatások tekintetében, de a mellékhatások kapcsán volt néhány.
Három esetben fordított myelitis volt - olyan állapot, amikor a gerincvelő gyulladása van - azoknál az embereknél, akik oltást kaptak.A vizsgálati jelentés szerint megállapították, hogy ezeket a betegségeket valószínűleg nem az oltás okozta. A tanulmányban számos halálesetről is beszámoltak (a legtöbb a kontrollcsoportban), de ezek a halálesetek nem voltak összefüggésben az oltással, és olyan események következményei voltak, mint a közlekedési balesetek és az emberölések.
Finanszírozás és fejlesztés
A vakcinát az Oxford és az AstraZeneca együttműködésével fejlesztették ki. A tanulmány finanszírozási támogatást nyújtott az Egyesült Királyság Kutatási és Innovációs, a Bill & Melinda Gates Alapítvány, az NIHR Oxfordi Orvosbiológiai Kutatóközpont, valamint a Temze-völgy és Dél-Midland NIHR Klinikai Kutatási Hálózata is.
.jpg)
