Key Takeaways
- Jelenleg nem ismert, hogy a COVID-19-vel fertőzött személy mennyi ideig védett a jövőbeli fertőzéssel szemben.
- A tüneteknél nagyobb az immunitás a tünetmenteseknél (tünetmentesek).
- A mai napig nem sikerült véglegesen megerősíteni a COVID-19 reinfekciójának eseteit.
Olyan nagy hangsúlyt fektettek a COVID-19 esetek számának növekedésére világszerte, hogy könnyen figyelmen kívül lehet hagyni azt a tényt, hogy a fertőzött emberek többsége felépül. Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy ezek közül az egyének közül hányan vannak immunisak az újrafertőzéssel szemben, és ez a védelem meddig tart. A téma jelentős vitát folytat.
A legtöbb vírussal a szervezet immunrendszere védekező fehérjéket hoz létre, úgynevezett antitesteket, amelyek egy része a fertőzés ellen küzd, mások pedig felismerik a vírust, ha visszatér. Ez utóbbi válasz biztosítja az emberek immunitását, miután a fertőzés megszűnt.
A COVID-19 alkalmazásával bizonyíték van arra, hogy az immunitás számos okból változhat, ideértve a kezdeti fertőzés súlyosságát és a személy immunválaszának minden mögöttes rendellenességét.
StefaNikolic / Getty ImagesStefaNikolicHogyan működik az immunrendszer
Az immunrendszer két fronton védi a testet az idegen betolakodóktól, mint a vírusok.
A test első vonalbeli védekezését veleszületett immunitásnak nevezik, egy nem specifikus mechanizmusnak, amely akkor aktiválódik, amikor egy idegen betolakodó belép a testbe. A veleszületett immunitás olyan dolog, amellyel született, és fehérvérsejtekből, természetes gyilkos (NK) sejtekből és fagocitákból (phago-jelentése enni és-cytejelentése sejt). Ezek a sejtek nem "tudják", mi az a betolakodó, csak azt, hogy nem szabad ott lennie.
Ha a veleszületett válasz nem elégséges, beindul a test második vonalbeli védelme, az úgynevezett adaptív immunitás. Az adaptív immunitás, más néven szerzett immunitás, speciális fehérvérsejtekből, B-sejtekből áll, amelyek semlegesítő antitesteket választanak ki a fertőzés és a T -sejtek, amelyek citokineknek nevezett vegyi anyagokat választanak ki, amelyek megmondják az immunrendszernek, hogyan reagáljon. A veleszületett immunitással ellentétben az adaptív immunitást úgy alakítják ki, hogy megvédje az adott betolakodót.
Az aktiválás után a B-sejtek és a T-sejtek maguk mögött hagyják a memória cellákat, hogy figyeljék a betolakodó visszatérését, általában gyorsabb és robusztusabb támadást indítva. Ezt az immunológiai memóriát nevezik az emberek "immunitásnak".
Koronavírus és immunitás
A betolakodótól függően az immunitás lehet tartós vagy rövid ideig tartó. A koronavírusok, a COVID-19-et tartalmazó víruscsalád esetében az immunitás időtartama változó.
Úgy tűnik, hogy a náthához kapcsolódó koronavírusok közül négy (HCoV-229E, HCoV-HKU1, HCoV-OC43 és HCoV-NL63) viszonylag tartós immunvédelmet nyújt, az átlagos újrafertőzés ideje körülbelül 30 hónap. Ennek ellenére a védelem szintje változhat, és nem ritka, hogy az újrafertőzés hat-kilenc hónap alatt is megtörténik.
Hasonló minták láthatók a koronavírus halálosabb formáinál is. A SARS-CoV-1, a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírussal legszorosabban összefüggő vírust vizsgáló tanulmányok a fertőzöttek többségénél két évig tartós antitestszintet mutattak, évente 56% -ra csökkent három.
A közel-keleti légúti szindrómával (MERS vírus), amely vitathatatlanul a koronavírus leghalálosabb formája, a fertőzöttek antitestszintjét 13 hónapig védőnek tekintették, 34 hónapon keresztül csökkent, de még mindig életképes antitest-válasszal.
A legújabb kutatások szerint ugyanez nem fordul elő a COVID-19 esetében.
Több tanulmány kimutatta, hogy a COVID-19-vel fertőzött emberekben az antitest-válasz csak három hónapig tarthat, beleértve egy 2020 júniusi kínai tanulmányt, amelyben 3832 egészségügyi szolgáltató, 19 555 általános munkavállaló és 1616 beteg vett részt.
Bármennyire is aggasztóak ezek a jelentések, nem festik át a teljes képet arról, hogy a COVID-19-vel fertőzött emberek immunitása mennyi ideig fog fennmaradni, és miért válhat olyan drámai módon a válasz egyik embertől a másikig.
Mit jelent ez az Ön számára
Amíg nem állnak rendelkezésre meggyőzőbb bizonyítékok az újrafertőzésről, a legjobb az óvatosság mellett tévedni, ha korábban már diagnosztizálták a COVID-19-et. A társadalmi távolságtartás, az arcmaszkok és a higiénés gyakorlatok (beleértve a gyakori kézmosást) nemcsak megvédhetik Önt és családját a COVID-19-től, hanem gyorsabban véget vethetnek a globális járványnak.
Változások a COVID-19 immunitásban
A jelenlegi bizonyítékok azt sugallják, hogy a COVID-19-nek kitett emberek immunvédelme a betegség súlyosságától függően változik. Egyszerűen fogalmazva: azoknál az embereknél, akik súlyos betegségben szenvednek, hosszabb ideig tartó és tartósabb antitestválasz alakulhat ki, mint azoknál, akik enyhe betegségben szenvednek vagy nincsenek tüneteik.
Úgy gondolják, hogy mérsékelt vagy súlyos COVID-19 tünetekkel küzdő emberek mögött immunhiány áll, ami fogékonyabbá teszi őket a fertőzésekre, beleértve a kimerült T-sejtek számát is.
A súlyos COVID-19 betegségben szenvedőktől eltérően az enyhe vagy semmilyen tünet nélküli embereknél minimális az immunaktiváció és ennek eredményeként rövidebb ideig tartó immunmemória.
2020 júniusában megjelent tanulmányTermészetgyógyászatszámoltak be arról, hogy olyan tünetmentes emberek, akiknél a COVID-19 pozitív volt, gyorsan, általában 15-26 napon belül eltávolították a vírust a testükből. Ezek közül nem kevesebb, mint 40% -nak nem voltak semlegesítő antitestek jelei a korai helyreállítási fázis után, míg 81% -uknál meredeken csökkent a semlegesítő antitest (valószínűleg a memória alacsony T-sejtes válaszának eredménye).
Ezen eredmények ellenére a tudósoknak még mindig sokat kell tanulniuk a COVID-19 immunitásról. A SAR-CoV-1 és a MERS tapasztalatai azt mutatták, hogy a memória T-sejtjeinek válaszai nem mindig korrelálnak egy erős antitest-válasszal. Ezenkívül az antitestek megnövekedett koncentrációja nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindegyik semlegesítené, további kutatásokra van szükség.
A COVID-19 és az immunhiány
A COVID-19-ben szenvedők súlyos betegségeket tapasztalhatnak az elsődleges antitesthiány (PAD) miatt, olyan állapotban, amikor a szervezet nem termel elég semlegesítő antitestet a fertőzés elleni védekezéshez.
A genetikának ebben központi szerepe van a B-sejtek és a T-sejtek receptorainak megváltoztatásával - az úgynevezett fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) receptorokkal -, amelyek segítik a sejteket felismerni az idegen betolakodókat. A rokon vírusokkal, például a HIV-vel és a hepatitis B vírussal tapasztalt genetikai rendellenességről van szó, amelyben az MHC-receptor megváltozása a betegség gyors vagy lassú előrehaladásához vezethet (vagy egyes esetekben nincs progresszióhoz).
Az elsődleges immunhiány nemcsak növelheti a súlyos betegség kockázatát a COVID-19 miatt, de elméletileg befolyásolhatja az immunmemória tartósságát is.
Koronavírus és B-sejtek
Az antitestek termeléséért felelős B-sejtekre maga a COVID-19 is hatással lehet. A memóriasejtek akkor termelődnek, amikor egy dendritikus sejtnek nevezett frontvonalú fagocita elkapja a vírust és bemutatja azt egy B-sejtnek. A befogott vírus receptorához kapcsolódva a B-sejt minden információt megszerezhet, amelyre szükség van az adott vírusra specifikus antitestek létrehozásához.
A laboratóriumi vizsgálatok azt sugallják, hogy a koronavírusok alááshatják ezt a folyamatot a dendritikus sejtek közvetlen megfertőzésével vagy az éretlen dendritikus sejtek megtámadásával a szövetekben, ahol termelődnek. Ezeknek a sejteknek a kimerülése potenciálisan ronthatja az immunmemóriát azáltal, hogy csökkenti a B-sejtekbe juttatott vírus mennyiségét. Ez a SARS és MERS vírusoknál tapasztalt jelenség, amely hozzájárulhat az immunitás változásához a COVID-19-ben szenvedők körében.
Az életkor is szerepet játszhat, mivel a B-sejtek reakciója csökkenni szokott az ember öregedésével. Ez megmagyarázhatja, hogy a robusztus B-sejtes válaszokkal rendelkező gyermekek miért hajlamosak enyhébb COVID-19 tünetekre, mint a felnőttek.
Az újrafertőzés veszélye
Azok a jelentések, amelyek szerint a COVID-19 immunitása rövid életű, azt sugallják, hogy a reinfekció kockázata magasabb lehet, mint amilyen valójában. Az ezt a kérdést vizsgáló tanulmányok még nem hoztak végleges választ, de néhány kutató úgy véli, hogy az aggodalmak már túl vannak.
A mai napig nem erősítették meg a COVID-19 humán újbóli fertőzését, részben azért, mert nem világos, hogy a jelentett esetek valódi reinfekciók-e, vagy egyszerűen egy nem fertőzött fertőzés újbóli megjelenésének (újrakezdő) tünetei.
A COVID-19 diagnosztizálásához használt jelenlegi tesztek kis segítséget nyújtanak. A COVID-19 antitestvizsgálatok annak megállapítására, hogy fertőzés történt-e, nem képes megkülönböztetni az új vagy újból kialakuló fertőzéseket, vagy még akkor sem, amikor fertőzés történt.
Hasonlóképpen, az aktív fertőzés diagnosztizálására használt COVID-19 molekuláris tesztek hamis pozitív eredményeket adhatnak, ha az elhalt vírus töredékei megmaradnak. 2020 áprilisában Dél-Koreában 260 jelentett COVID-19 reinfekció esete bizonyult hamisnak erről a tesztelési hibáról.
Jelenleg a tudósok nem tudják, milyen szintű immunválasz szükséges a jövő fertőzés elleni védelemhez. Csak hosszú távú vizsgálatok képesek megválaszolni ezt a kérdést.
COVID-19 vakcinák: Legyen naprakész arról, hogy mely vakcinák állnak rendelkezésre, kik kaphatják és mennyire biztonságosak.
.jpg)
