A levodopát a dopamin-helyettesítő terápia arany standardjának tekintik a Parkinson-kórban. A gyógyszert az 1960-as években fejlesztették ki, sok évvel azután, hogy James Parkinson 1817-ben olyan tünetekről írt, amelyeket ma Parkinson-kórnak ismerünk. Évtizedekkel később ennek a krónikus betegségnek a levodopa a leggyakrabban használt kezelése.
Szájon át szedve a levodopa a vékonybélből felszívódik a vérbe. Ezután az agyban lévő enzimek dopaminná alakítják, ami segít pótolni azt a neurotranszmittert, amely elveszett, mivel az agy saját dopamintermelő neuronjai meghalnak.
Százszorszép Százszorszép / Getty ImagesHogyan működik a Levodopa
A levodopát szinte mindig a karbidopával kombinálják (mint például a Sinemet márkanévben), amely elősegíti a levodopa hatékonyságának meghosszabbítását, és megakadályozza, hogy a gyógyszer lebomlik a véráramban, mielőtt az eljutna az agyig. Az eredetileg szükséges nagy dózisok helyett a karbidopa hozzáadása lehetővé teszi a levodopa adását kisebb dózisokban. Ez csökkenti az émelygést és a hányást, gyakran gyengíti a mellékhatásokat. Európában a levodopát egy másik, a Madopar márkanévben hasonló hatású benserazid nevű vegyülettel kombinálják.
A dopaminpótló kezelés kivételesen jól működik a motoros tünetek kezelésében, és javítja a Parkinson-kórban szenvedők mindennapi működését. Ugyanakkor jelentős mellékhatásokat is okozhat, például diszkinéziákat (zavaró akaratlan mozgások), amelyek korlátozhatják az alkalmazható gyógyszerek mennyiségét. Ez azt eredményezi, hogy a legtöbb ember aluladagolva van, amennyire elviseli a dopaminpótló mennyiségét. Időnként a mellékhatások rosszabbak, mint a kezelt eredeti tünetek. Ezenkívül nem foglalkozik a Parkinson-kór nem motoros tüneteivel, amelyekről ismert, hogy a betegek fogyatékosságának többségét okozzák.
Levodopa mellékhatások
A dopamin-helyettesítő kezelés mellékhatásai közé tartozik, de nem kizárólag, az émelygés, hányás, alacsony vérnyomás, szédülés és szájszárazság. Egyes személyeknél zavart és hallucinációkat okozhat. Hosszú távon a dopaminpótlás alkalmazása dyskinesiákhoz és motoros ingadozásokhoz is vezethet (vagyis több „kikapcsolt” periódus, amikor a gyógyszeres kezelés nem működik jól).
A dopamin-helyettesítő terápiák típusai
A dopaminpótló terápia különféle készítményekben és kombinációkban kapható. A leggyakoribb készítmények a következők:
Levodopa / karbidopa: Ez a kombináció rövid hatású (Sinemet), valamint hosszú hatású (Sinemet CR) formájában jön létre, amely csak napi kétszeri adagolást igényel. A levodopa / karbidopa orálisan széteső tablettában (Parcopa) is kapható, amelynek bevétele nem igényel vizet, és hasznos a nyelési nehézségekkel küzdők számára.
Levodopa / Carbidopa / Entacapone: A Stalevo egy másik márkanevű, hosszú hatású dopamin-helyettesítő készítmény, amely a levodopa és a karbidopa mellett kiegészíti az entakapont, ami tovább hosszabbítja a készítmény hatékonyságát, lehetővé téve a hosszabb adagolási időszakokat.
Jelenleg csak Kanadában és Európában kapható, a levodopa / karbidopa gél (Duodopa) a dopaminpótlás egyik formája, amelyet műtéti úton elhelyezett csövön keresztül juttatnak közvetlenül a vékonybélbe. Legjobb azok számára, akik előrehaladott betegségben szenvednek, és akik más elérhető gyógyszerekkel nem képesek kontrollt szerezni mozgáskorlátozó motoros tüneteik felett. A cukorbetegségben az inzulinpumpa-hoz hasonló szivattyúrendszer alkalmazásával a Duodopa a nap folyamán folyamatosan képes leadni a gyógyszert.
A népszerű „régi az arany” mondás minden bizonnyal igaznak tűnik, amikor a levodopáról van szó. A Parkinson-kór kutatásának előrehaladása ellenére egyetlen új gyógyszer sem bizonyult olyan hatékonynak, mint a levodopa e betegség motoros tüneteinek enyhítése szempontjából. A mellékhatások, különösen a motoros ingadozásokkal és diszkinéziákkal járó hosszú távú mellékhatások, azonban ideális kezelésként korlátozzák annak valódi hatékonyságát.
.jpg)
