A parietalis lebeny stroke egy olyan típusú stroke, amely az agy hátsó részében fordul elő, amelyet parietalis lebenynek neveznek. A parietalis stroke tüneteinek típusa és súlyossága nagyrészt a sérülés helyén és méretén alapul, de magában foglalhatja a beszéd, a gondolkodás, a koordináció és a mozgás károsodását.
Mint minden stroke, a parietális lebeny stroke vagy az agy erének felszakadásával vagy elzáródásával jár. A parietalis lebeny állandó véráramlásának ebből adódó hiánya megfosztja ezt a területet a megfelelő oxigéntől és sejtpusztulást okoz, amely károsítja számos érzékszervi, vizuális és / vagy nyelvi funkciót - néha véglegesen.
Verywell / Laura Porter
A parietális lebeny az agykéreg négy lebenyének egyike, amelynek szerepe az érzékszervek feldolgozása, hogy tájékozódhasson az űrben, feldolgozhassa a nyelvet és a matematikát, koordinálhassa a mozgásokat és megkülönböztethesse az objektumokat.
Gyakori tünetek
Ahol agyvérzés bekövetkezik - és hogyan hat az agy más részeire -, az végül meghatározza a tapasztalt tünetek típusát és mértékét.
A legtöbb ember számára a parietális lebeny bal agyféltekéje az agy nyelvi központja, míg a jobb félteke felelős a megismerésért, a számításért és a térbeli tájékozódásért. Tágabb értelemben a parietális lebeny stroke tüneteit melyik félteke érintett.
Jobb oldali parietális lebeny stroke esetén a következők lehetnek:
- Baloldali gyengeség
- Rendellenes érzések (paresztézia) a test bal oldalán
- Képtelenség látni az egyes szemek bal alsó negyedéből (alsó quadrantanopia)
- Térbeli dezorientáció, beleértve a mélység érzékelésével és az elöl és hátul, illetve felfelé és lefelé történő navigálással kapcsolatos problémákat
- Képtelenség felismerni a tér bal oldalán lévő tárgyakat (hemiagnosia)
- Képtelenség felismerni saját testének bal oldalát (egyesek "idegen kéz szindrómának" nevezik)
- A propriocepció elvesztése (az a képesség, hogy megtudja, hol helyezkedik el a teste a környezetében), ami rossz megítélést okoz a mozgásban és az egyensúlyban
- A bal oldali károsodás iránti tudatosság hiánya vagy aggodalom (féltéri elhanyagolás)
- Impulzív, mániás vagy nem megfelelő viselkedés
Bal oldali parietális lebeny stroke esetén a következők lehetnek:
- Jobboldali gyengeség
- Paresthesia a test jobb oldalán
- Képtelenség látni az egyes szemek jobb alsó negyedéből
- A beszéd vagy a nyelv megértésének nehézségei (afázia)
- Problémák az egyszerű matematikával
- Az olvasási, írási és új információk megtanulásának zavara
- A tudatosság hiánya arról, hogy agyvérzés még előfordult (anosognosia)
- Óvatos vagy tétova magatartás
Mind a jobb, mind a bal oldali parietális lebeny stroke a következőket is eredményezheti:
- Depresszió
- Memória problémák
- Krónikus fáradtság
- Aszterognózis, olyan érzékszervi rendellenesség, amelyben nem lehet érintéssel azonosítani egy tárgyat. Tipikusan akkor fordul elő, ha a parietális lebeny hátsó vége megsérül.
Ritka tünetek
Nem ritka, hogy a parietális lebenyben előforduló stroke-sérülés kiterjed az agy olyan részeire, mint például a frontális lebeny, a temporális lebeny (a parietális lebeny alatt helyezkedik el) vagy az occipitalis lebeny (az agykéreg hátsó része felé helyezkedik el). Ez magában foglalhatja az agytörzset és a kisagyat is.
Ilyen esetekben a parietális stroke tüneteit "klasszikus" stroke-tünetek kísérhetik, mint például az arc megereszkedése vagy a kar vagy a láb bénulása.
Ha azonban a stroke sérülést elkülönítik a parietalis lebenyben, akkor az arc megereszkedése és bénulása sokkal ritkább. Bár lehet kar- vagy lábgyengeség, a parietális stroke-ban szenvedő emberek általában nem tapasztalják a végtagfunkciók teljes elvesztését.
Gerstmann-szindróma
Vannak nem gyakori állapotok, amikor a szenzoros rendellenességek klaszterekben alakulnak ki. Ilyen például a Gerstmann-szindróma, egy ritka rendellenesség, amelyet négy specifikus neurológiai funkció károsodása jellemez:
- Képtelenség írni (agráfia)
- A matematika képességének elvesztése (acalculia)
- Az ujjak azonosításának képtelensége (ujj agnosia)
- Képtelenség megkülönböztetni a test jobb és bal oldalát (jobb-bal dezorientáció)
A Gerstmann-szindrómát a parietalis lebeny felső oldalainak károsodása vagy károsodása okozza, de lehet sclerosis multiplex vagy agydaganat eredménye is.
Apraxia
Bizonyos esetekben a parietális lebeny stroke megzavarhatja a végrehajtó funkciót (az elvont gondolkodás képességét és az elemzésen és a tanult viselkedésen alapuló döntések meghozatalát). Bár úgy vélik, hogy a végrehajtó funkciót a frontális lebeny prefrontális területei látják el, a parietális lebeny táplálja az érzékszervi információkat az agy ezen részére.
Amikor e jelek továbbítását gátlási sérülés blokkolja, ez megzavarhatja az agy "mozgás" tervezését, ami motoros apraxia néven ismert állapotot eredményez (képtelen végrehajtani a parancsokat).
További variációk: ideomotoros apraxia (képtelenség utánozni egy végrehajtott gesztust), konstrukciós apraxia (képtelen másolni a rajzot) és szemet nyitó apraxia (képtelenség parancsra nyitni a szemét).
Bonyodalmak
A parietalis lebeny stroke hatása gyakran jelentős lehet az időseknél, akik már kognitív, érzékszervi és mozgási problémákkal küzdenek.
A parietális lebeny stroke-ban szenvedő idősebb egyéneknél előforduló egyik gyakori szövődmény a delírium (az agyban bekövetkező hirtelen változás, amely zavaros gondolkodást és a környezet tudatosságának csökkenését okozza).
Ha a jobb féltekén parietális lebeny-stroke következik be, a világ bal oldalának felismerésének elvesztése rendkívül zavaró lehet, és hozzájárulhat a szervezett gondolkodás elvesztéséhez. Az érzékszervi károsodások kompenzálására szolgáló eszközök nélkül az ember egyre zavartabbá, figyelmetlenebbé és szétziláltabbá válik gondolkodásában.
A folyóirat 2017-es tanulmánya szerintStroke,a parietális lebenyes stroke-ban szenvedők több mint kétszer nagyobb eséllyel tapasztalnak delíriumot, mint más típusú stroke-ban szenvedők.
Eredmények és elvárások
A parietális stroke szövődményei az érintett tünetek típusától és súlyosságától függően változhatnak.
Azonban a frontális lebeny stroke-tól eltérően, ahol a végtagok bénulása gyakori, a parietális lebeny stroke-ban az érzékszervi funkciók elvesztése általában lehetővé teszi a motoros képességek gyorsabb helyreállítását gyógytornász és foglalkozási terapeuta felügyelete alatt.
A beszéd és a nyelv károsodása nehezebben leküzdhető, és általában folyamatos és intenzív beszédterápiát igényel. A tanulmányok azt sugallják, hogy legalább 90 órányi beszédterápiára lehet szükség az afázia leküzdésére, és hogy 44 óránál kevesebb idő valószínűleg nem lesz előnyös.
Vitathatatlanul a legnagyobb kihívást olyan kérdések leküzdése jelenti, mint a félgépről való elhanyagolás vagy az anosognosia, amelyekben a stroke-ot túlélő nem is tud a károsodásukról.
Ilyen esetekben az emberek kevésbé vesznek részt a rehabilitációban, vagy öntudatlanul is ártanak maguknak. Ha nincs partner, szeretett személy vagy törvényes gyám összehangolt beavatkozása, a gyógyulás nehéz lehet.
Mikor kell orvoshoz fordulni
A stroke tüneteinek felismerése megmentheti az Ön vagy valaki más életét. Az American Stroke Association könnyen megjegyezhető emlékeztetőt (FAST) kínál, hogy segítsen Önnek tudni, mikor van itt az ideje, hogy segítséget kérjen.
A FAST jelentése:
- Arc megereszkedett
- Kargyengeség (különösen, ha az egyik oldalon fordul elő)
- Beszédzavarok (beleértve a rágalmat)
- Ideje felhívni a segélyszolgálatokat
Ha az első három történne, akkor tudja, hogy itt az ideje a negyediknek, és hívja a 911-et. Ha kétségei vannak, ne kockáztasson, és hívjon segélyszolgálatot.
A parietalis lebeny stroke jelei néha kevésbé nyilvánvalóak lehetnek. Ezért fontos más visszajelző jeleket keresni, mint például a látás elmosódása, a perifériás látás elvesztése, vagy az egyensúly vagy a koordináció hirtelen elvesztése.
.jpg)
