Hogyan kapcsolódik a magas vérnyomás és az ateroszklerózis?

Az érelmeszesedés (más néven érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegség) az arterioszklerózis meghatározott típusa; a két kifejezést gyakran felváltva használják. Számos kockázati tényező jöhet szóba, amikor egy személy ateroszklerózisban szenved; az egyik ilyen jelentős befolyásoló tényező a magas vérnyomás (magas vérnyomás), amely károsíthatja az artériákat, és korlátozhatja a vér áramlását a szívben, valamint a test egyéb szerveiben és szöveteiben.

A hipertóniás ateroszklerózis elzáródást vagy szívrohamot eredményezhet elzáródás vagy repedés miatt. Jó hír, hogy léteznek olyan hatékony kezelések, amelyek csökkenthetik és fenntarthatják a normális vérnyomásszintet, valamint olyan gyógyszerek, amelyek elősegíthetik az érelmeszesedés gyorsulásának lassítását.

PeopleImages / Getty Images

Mi az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés - más néven érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegség - olyan állapot, amely plakkok felgyülemlésével jár, amelyek lerakódásokat képeznek az artéria falában. Ez a felhalmozódás végül összehúzhatja vagy elzárhatja az artériát és csökkentheti a véráramlást.

Gyakran nincsenek tünetei az érelmeszesedésnek, amíg az artéria nem lesz annyira keskeny vagy elzáródott, hogy az már nem képes elegendő vérrel ellátni a szerveket és szöveteket. Amikor ez a szívben fordul elő, a megfelelő véráramlás és oxigén későbbi hiánya szívrohamhoz vezethet.

A vérnyomás krónikus (hosszú távú) emelkedése felgyorsíthatja az érelmeszesedés kialakulását.

Az érelmeszesedés hatással lehet a test más részeire is

Az érelmeszesedés nem csak a szívet érinti. Attól függően, hogy mely artériák érintettek, a kockázati tényezők változnak. Például:

• Arteris az agyban: Ez stroke-hoz vagy átmeneti ischaemiás rohamhoz (TIA) vezethet.
• Artériák az alsó végtagokban vagy a hasban: Ezt perifériás artéria betegségnek (PAD) nevezik.
• Artériák a vesében: Ez vesebetegséghez vagy veseelégtelenséghez vezethet.

Tünetek

Az érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségek általában nem mutatnak külső tüneteket, amíg a véráramlás elzáródik; miután az artéria elzáródott, a tünetek általában a következők:

• Mellkasi fájdalom (angina): A mellkasi fájdalom a szívproblémák egyik alapvető figyelmeztető jele, de nem mindig súlyos. Ha mellkasi fájdalma a váll, a nyak vagy az állkapocs fájdalmával, légszomjjal, hányingerrel és hányással, a nyak merevségével vagy zsibbadásával jár, ez a szívroham jele lehet.
• Fájdalom, görcs vagy izomgyengeség (enyhe vagy nagyon súlyos): Ez előfordulhat a lábon, a karokon vagy a test más területein, ahol az elzáródás bekövetkezett.
• Zavar és gyengeség: Ez magában foglalhatja az arc megereszkedését, beszéd- vagy látásproblémákat, fejfájást és szédülést, amelyek a stroke jelei lehetnek.

Ne feledje, hogy ha szívinfarktus vagy stroke tünetei vannak, azonnal forduljon sürgősségi orvoshoz (például hívja a 911-et).

Magas vérnyomás és érelmeszesedés

Számos kapcsolódó folyamat állítólag részt vesz az érelmeszesedés kialakulásában. Bár az érelmeszesedés elsődleges okozó tényezőjét általában a hiperlipidémia (magas lipidszintű zsírok [zsírok], például rossz koleszterinszint) tekintik, kialakulásában a magas vérnyomás (magas vérnyomás) gyakran jelentős szerepet játszik. Ezenkívül számos magas vérnyomást okozó tényező is szerepet játszik a magas koleszterinszint kialakulásában. A magas vérnyomás szintén fő tényező a következőkben:

• Szívbetegség
• Hirtelen halál
• Stroke
• Pangásos szívelégtelenség
• Vese (vese) elégtelenség

A magas vérnyomás szív- és érrendszerre gyakorolt ​​káros hatása az artériák falainak feszültségének növekedését eredményezi, amelyet az endothelium (az artéria legbelső rétege) megvastagodása jellemez, valamint az artéria izomrétegének hatása és szűkülete a kisebb artériák közül. Ez a fizikai stressz súlyosbítja és felgyorsítja az érelmeszesedést (különösen a szívben és az agyban).

Amint az artériák szűkülnek, a zsír, a koleszterin és más anyagok (plakknak nevezett) elkezdnek felhalmozódni. Ezt az idővel bekövetkező folyamatot ateroszklerózisnak nevezik.

Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy az érelmeszesedést elsősorban gyulladásos betegségként azonosítják. Úgy gondolják, hogy a magas vér koleszterinszint aktiválja a gyulladásos választ.

Bár a magas vérnyomást az ateroszklerózis kialakulásának kockázati tényezőként tartják számon, nem nagyon érthető annak pontos mechanizmusa, hogy a magas vérnyomás miként alkalmazhatja az érelmeszesedés kialakulását.

Ma a tudósok olyan információkat tárnak fel, amelyek rámutatnak arra a tényre, hogy ennek a két betegség entitásnak (magas vérnyomás és érelmeszesedés) közös mechanizmusai vannak. Például mindkét betegség az endotheliumot (az artériás erek bélését) érinti, amely elsődleges anatómiai terület a betegség folyamata.

További kutatásokra van szükség a hipertónia és az érelmeszesedés közötti kapcsolat további feltárásához.

A hipertónia és az érelmeszesedés spirális hatása

Az érelmeszesedés a hipertónia következménye lehet, de ha az érelmeszesedés bekövetkezik, a hipertónia szinte mindig súlyosbodni fog. Ennek az ok-okozati összefüggésnek általában spirális hatása van.

Diagnózis

A magas vérnyomás diagnózisának felállítása nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy személy ateroszklerózisban szenved. Ha azonban a magas vérnyomást hosszú ideig nem diagnosztizálták, vagy nem kezelték, ez hajlamosíthatja az embert az érelmeszesedésre.

Magas vérnyomás diagnózis

Ha a vérnyomásérték kevesebb, mint 120/80 Hgmm, ez azt jelzi, hogy az embernek nincs magas vérnyomása.

Az embernél magas vérnyomást diagnosztizálnak, amikor a vérnyomás meghaladja a 129 Hgmm szisztolés (felső szám) és a 80 Hgmm diasztolés (az alsó szám) értéket.

A magas vérnyomás-leolvasási eredményeknek konzisztenseknek kell lenniük, mivel a vérnyomás normálisan felfelé és lefelé ingadozik az aktivitás és egyéb tényezők függvényében. Ezért vannak specifikus, előre beállított paraméterek, amelyek jelzik, hogy a magas vérnyomás értékének hányszor kell magasnak lennie ahhoz, hogy a magas vérnyomás diagnózisához igazolni lehessen.

A hipertónia két kategóriája van, beleértve:

• 1. szakasz: szisztolés nyomás 130 Hg 139 Hgmm vagy diasztolés nyomás 80 Hg 89 Hgmm.
• 2. szakasz: Szisztolés nyomás 140 Hgmm felett vagy diasztolés nyomás 90 Hgmm felett.

Ha a kezeletlen magas vérnyomás 140/90, az kétszer-háromszorosára növeli az érelmeszesedés kockázatát.

Diagnosztikai tesztek

Az ateroszklerózis diagnosztikai tesztjei a következők:

Fizikai vizsga: A fizikai vizsga során az egészségügyi szolgáltató a rossz keringés jeleit keresi, például:

• Gyenge (vagy hiányzó) pulzus, az artéria elzárt vagy szűkült területe alatt helyezkedik el
• Hűvös, sápadt vagy kékes bőr az alsó végtagokban
• Csökkent vérnyomás a karban vagy más olyan területen, amelyet a véráramlás elvesztése befolyásol
• Hallható hangok, úgynevezett „bruits”, az érintett artéria felett. Ez általában a nyak, a has vagy az ágyék elzáródott artériáiban van.

Vérvizsgálatok: Egyes laboratóriumi vizsgálatok akkor is jelezhetik az érelmeszesedés kockázatát, ha az embernek nincsenek tünetei. Ide tartozhatnak olyan mutatók, mint a magas koleszterinszint vagy az emelkedett HbA1c szint (olyan teszt, amely azt jelzi, hogy egy személy prediabetesben vagy cukorbetegségben szenved). Ellenőrizhető a vércukorszint (cukor) szintje, valamint egyéb laboratóriumi vizsgálatok, amelyek az érelmeszesedés lehetőségére utalhatnak.

Elektrokardiogram (EKG vagy EKG): A szív ritmusát, sebességét és aktivitását mérő teszt a karokhoz, lábakhoz és mellkashoz rögzített elektródák segítségével. Ez a teszt azt jelzi, hogy valakinek volt-e korábban szívrohama, vagy jelenleg szívrohama van-e. Ez a teszt nem használható a szívroham jövőbeni kockázatának előrejelzésére.

CT vagy MRI angiográfia: Ezek olyan képalkotó tesztek, amelyek képsorok készítését foglalják magukban a test belsejében, különböző szögekben. A képek nagyon részletes információkat mutatnak a test különböző részeiről. Az érelmeszesedés diagnosztizálásához CT-vizsgálatot végeznek a szívből, hogy értékeljék a kalcium-lerakódások jelenlétét. Az eljárás előtt festéket nyelnek le, hogy a szervek vagy szövetek jól áttekinthetőek legyenek.

MRI: Képalkotó teszt, amely erős mágneses mezőket és rádióhullámokat tartalmaz a részletes képek előállításához; az érelmeszesedés diagnosztizálásakor MRI-t használnak az ateroszklerotikus plakk fő összetevőinek megkülönböztetésére. MRI segítségével az artéria falának átmérője is mérhető.

Szívkatéterezés (szívkatéter vagy szívkatéter): Vékony, üreges csövet (katétert) alkalmazó eljárás, amelyet egy nagy véredénybe vezetnek, amely a szív felé vezet. Ez lehetővé teszi a diagnosztikus számára a blokkolt artériák azonosítását röntgenfelvételek készítésével a katéteren injektált kontrasztfesték segítségével (angiográfiának nevezett eljárás).

Doppler ultrahang: Különleges eszközt használnak a vérnyomás mérésére a karok és a lábak különböző részein, hogy felmérjék az esetleges elzáródások súlyosságát és értékeljék, hogy a vér hogyan áramlik át az artériákon.

Szív stressz teszt: teszt a szívkoszorúerek vérellátásának mérésére, amikor a szív dolgozik (futópadon járás eredményeként). Ezt a tesztet néha gyakorlati vagy futópad tesztnek is nevezik. Szívstressz-tesztet lehet használni a diagnózis felállításához, vagy el lehet rendelni akkor is, amikor az egészségügyi szolgáltató azt akarja ajánlani, hogy a testmozgás milyen szintű lenne az Ön számára.

Echokardiogram vagy nukleáris felvételek: Ez lehetővé teszi a szívbetegségek jobb felismerését. Az artéria elzáródása esetén az EKG, az echokardiogram és / vagy a magvizsgálat megmutatja a jellegzetes rendellenességeket, lehetővé téve orvosának, hogy megállapítsa a szívkoszorúér betegség diagnózisát.

Kezelés

Bár az érelmeszesedés ellen nem lehet gyógyítani, sok mindent meg lehet tenni a betegség előrehaladásának lelassításában. Az általános megelőző cél az artériák súlyos szűkületének megakadályozása, majd a létfontosságú szervek károsodásának megakadályozása.

A vérnyomás és az alacsonyabb koleszterinszint szabályozására szolgáló gyógyszerek fontos szerepet játszanak az érelmeszesedés kezelésében.

Koleszterinszint csökkentő gyógyszerek

A koleszterinszint csökkentésére szolgáló gyógyszerek leggyakoribb típusát „sztatin-gyógyszereknek” nevezik. Úgy működnek, hogy szabályozzák a máj koleszterintermelését. Úgy gondolják, hogy a sztatinok gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek hozzájárulhatnak az artériák gyulladásának csökkentéséhez. A sztatin gyógyszerek például:

• Lovastatin (Mevacor)
• Szimvasztatin (Zocor)
• Pravasztatin (Pravachol)
• Fluvasztatin (Lescol)
• Atorvasztatin (lipitor)
• Rosuvastatin (Crestor)

Vérnyomáscsökkentő terápia

A hipertónia kezelésére számos különböző típusú gyógyszer létezik. Minden típust a saját kategóriája szerint különböztetünk meg. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek néhány általános típusa a következő:

• Diuretikumok: Ezek segítik a vesét a víz és a nátrium eltávolításában a szervezetből. Ezáltal csökken a vérmennyiség, ami kevesebb folyadékot eredményez a szív számára a test körüli keringéshez; ez viszont csökkenti a vérnyomást.
• ACE-gátlók: Ezek megakadályozzák a vesékben a nátrium és a víz visszatartását olyan módszerrel, amely deaktiválja az „angiotenzin-konvertáló enzim” nevű enzimet. Ennek eredményeként az angiotenzin II nevű hormon dezaktiválódik. Az angiotenzin II ismert módon emeli a vérnyomást azáltal, hogy kiváltja a víz- és nátrium-visszatartást, miközben összehúzza az artériákat.
• Angiotenzin-receptor blokkolók (ARB-k): Ezek blokkolják az angiotenzin II hormont, és megakadályozzák a hormont a só- és vízvisszatartás elősegítésében, valamint az artériák összehúzódásában.
• Kalciumcsatorna-blokkolók: Ezek lassítják a kalcium mozgását a szív simaizomsejtjeibe és a koszorúerekbe; ez az artériák dilatációját eredményezi, ezáltal csökken a vérnyomás.
• Adrenerg-receptor blokkolók: Ezek a gyógyszerek úgy működnek, hogy megakadályozzák a neurotranszmitterek sejtekhez való kötődését, valamint stimulálják a szívet és az ereket. A perifériás adrenerg receptor blokkolók két fő csoportra oszthatók: béta blokkolókra és alfa blokkolókra.

Egyéb beavatkozások

Bár az érelmeszesedés ellen még nem lehet gyógyítani, van néhány dolog - a gyógyszerek szedése mellett -, amelyek segítségével lassíthatja az állapot előrehaladását. Az életmódbeli változások, amelyek segítenek lassítani az érelmeszesedés progresszióját, a következők:

• A dohányzásról való leszokás: Ez az egyik leghatásosabb életmódbeli változás, amelyet megtehet.
• Egészséges testsúly fenntartása: A testzsír, különösen a has körül, összefügg a magas koleszterin- és trigliceridszinttel.
• Egészséges táplálkozás: Az élénk színű gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, valamint a telített és transz-zsírok elkerülése általános ökölszabály. Az egészségtelen zsírokat helyettesítse egyszeresen telítetlen zsírokkal (például olívaolaj) és más egészséges zsírokkal, például zsírral az avokádóban, a diófélékben és még sok másban. A fehérjeforrásoknak sovány húsból (például bőr nélküli csirke) és halból kell származniuk, különös tekintettel a hal és a növényi fehérjeforrások (például hüvelyesek) fogyasztására.
• Rendszeres testmozgás: Feltétlenül konzultáljon egészségügyi szolgáltatójával, mielőtt bármilyen típusú edzésprogramot elkezdene.

Egy szó Verywellből

Az elvitel annak a szem előtt tartása, hogy az érelmeszesedés legjobb módja a megelőző intézkedések, mint például:

• Rendszeres látogatások az egészségügyi szolgáltatóval (beleértve a vérnyomás, a koleszterinszint rendszeres ellenőrzését és egyéb megfigyeléseket)
• Az előírt gyógyszerek szedése pontosan az egészségügyi szolgáltató utasítása szerint
• A normális vérnyomás fenntartása (120/80 alatt)
• Orvosa utasításainak betartása a szokásos testmozgásról
• Egészséges táplálkozás
• A dohányzásról való leszokás
• Kerülje az alkoholfogyasztást

Ne feledje, hogy ha magas a vérnyomása - különösen a magas koleszterinszint mellett -, fontos, hogy rendszeresen keresse fel orvosát, a tanácsok szerint. Feltétlenül azonnal jelezze az egészségi állapot tüneteit vagy változását.