Mi az Atelectasis?

Az atelectasis egy olyan orvosi kifejezés, amelyet a tüdő teljes vagy részleges összeomlásának leírására használnak. Néha "összeesett tüdőnek" nevezik, bár a kifejezés alkalmazható a pneumothorax nevű állapotra is.

Amikor atelektázis lép fel, a friss levegő nem képes elérni a tüdő apró struktúráit, az úgynevezett alveolusokat, ahol oxigént és szén-dioxidot cserélnek. Ennek eredményeként csökken az oxigén szintje a test szerveibe és szöveteibe (hipoxia).

Az atelectasis lehet akut, percek alatt hirtelen jelentkező, vagy krónikus, napoktól hetekig terjedő időszakban. Az atelectasisnak négy fő oka van, amelyeket viszont számos különböző betegség okozhat, a tüdőráktól a megnagyobbodott szívig.

Joshua Seong illusztrációja. © Verywell, 2018.

Atelectasis tünetek

Az atelectasisnak gyakran kevés tünete van, ha lassan alakul ki, vagy a tüdő csak egy kis részét veszi igénybe. Ezzel szemben, ha az állapot gyorsan kialakul, vagy a sokk nagyobb részét érinti, a tünetek drámaiak lehetnek, sőt sokkhoz vezethetnek. Az atelectasis általában egyoldalúan fordul elő, vagyis az egyik vagy a másik tüdőben.

A gyakori tünetek a következők:

• Légszomj (nehézlégzés)
• Zihálás
• Gyors sekély légzés
• Tartós, szaggató köhögés
• Éles mellkasi fájdalom, amely súlyos lélegzéssel súlyosbodik, jellemzően a mellkas egyik oldalán

Az állapot előrehaladtával a tünetek mélyebbé válhatnak, mivel a vér oxigéntelítettségi szintje csökkenni kezd. Ez hirtelen, súlyos vérnyomáseséshez, gyors pulzusszámhoz (tachycardia) és sokkhoz vezethet.

Mikor kell sürgősségi ellátást kérni

Hívja a 911 telefonszámot, vagy forduljon sürgősségi ellátáshoz, ha a légzési nehézségeket súlyos mellkasi fájdalom, gyors pulzus, gyors légzés, kóros bőr, könnyedség vagy cianózis (a bőr kékes színe, különösen az ajkak, a mellkas és a nyelv) kíséri.

Okoz

Az atelectasisnak négy elsődleges oka van: hipoventiláció, légutak elzáródása, légutak összenyomódása és tapadásai. Ezeknek a mechanizmusoknak a megértése kissé megkönnyíti néhány olyan általános betegség megértését, amelyek ezt az állapotot eredményezhetik.

Hipoventiláció

A hipoventiláció vagy a rendellenesen lassú légzés gyakoriak a műtét során, különösen általános érzéstelenítés esetén, vagy amikor egy személyt légzőkészülékre helyeznek. A sekély légzés már önmagában megakadályozza a levegő bejutását az alveolusokba, ami a légzsákok leeresztését és összeomlását okozza. A hipoventiláció az atelectasis leggyakoribb oka, különösen a mellkas műtétje után.

Légúti akadály

A légutak elzáródása akkor keletkezhet, ha valami elzárja a folyosót akár a tüdő belsejében (mint egy nyákdugó vagy idegen tárgy), akár a tüdőn kívül (például egy daganat, amely a légutakat nyomja és elzáródást okoz). A bronchioloalveoláris carcinoma a rák egyik fajtája (amelyet ma a tüdő adenocarcinoma egyik altípusának neveznek el), amelyről ismert, hogy daganatokat okoz az alveolusokban és a szövetséges passzusokban.

Légúti tömörítés

A légutak összenyomódását gyakran a folyadék felhalmozódása okozza a tüdőt körülvevő térben (pleurális folyadékgyülem). Ennek oka lehet megnagyobbodott szív, aneurizma, daganat, megnagyobbodott nyirokcsomók vagy folyadékfelhalmozódás is a hasüregben (ascites).

Tapadások

Az adhéziók olyan rendellenes állapotok, amikor a szövetek összeállnak. Normális esetben a belső szöveteknek és szerveknek csúszós felülete van, így a test mozgása közben könnyen elmozdulhatnak.

Egyéb tényezők

Az atelektázishoz hozzájáruló egyéb tényezők közé tartozik az elhízás, a dohányzás, az elhúzódó ágynyugalom / mozdulatlanság, a bordatörések (amelyek sekélyebb légzést eredményezhetnek), kábítószerek vagy nyugtatók (amelyek lassíthatják a légzést), valamint az újszülöttek légzési distressz szindróma (RDS).

Diagnózis

Ha orvosának gyanúja merül fel atelektázisban, fizikai vizsgálatot végez a mellkas megérintésével (ütése), hogy figyeljen az árulkodó hangokra. Részleges vagy teljes tüdő összeomlás esetén a légzési hangok halkak lehetnek, vagy észrevehetően hiányozhatnak.

Ezt követően az orvos számos vizsgálatot rendel el, amelyek a következőket tartalmazhatják:

• Mellkas röntgen, amely kiderítheti, hogy a légcső és a szív helyzetét megváltoztatta
• Számítógépes tomográfia (CT vizsgálat) az obstrukció vizuális bizonyítékainak felkutatására
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI), mágneses hullámok felhasználásával képeket állít elő
• Bronchoszkópia, a szélcsőbe helyezett rugalmas hatókör, hogy megtekinthesse a tüdőt, amely daganatot vagy idegen testet mutathat ki a légutakban, ami összeomláshoz vezetett
• Vérgázok (oximetria) az oxigénhiány szintjének értékelésére
• Pozitronemissziós tomográfia (PET-vizsgálat), amely észlelheti a hiperaktív sejtanyagcserét, mint ami a rák esetében is előfordulhat

Kezelés

Az atelectasis kezelése a kiváltó októl függ, azzal a céllal, hogy a tüdőt normál méretűvé tágítsa. A megközelítések változatosak lehetnek. Ha egy daganat okozza az összeomlást, műtétet lehet bevonni.

Kis mértékű atelectasis esetén, amelyet egy fertőzés vagy daganat aktív kezelése közben észlelnek, az orvosok egyszerűen megfigyelhetik az atelectasis területét, hogy meggyőződjenek arról, hogy ez megoldódik-e az alapprobléma megfelelő kezelésével. Ebben az esetben légzőgyakorlatok, mellkasi ütés , vagy a testtartási vízelvezetés elősegítheti a javulást és enyhítheti a tünetek egy részét.

A pleurális folyadékgyülemhez szükség lehet a mellhártya ürítésére. Belső elzáródások esetén bronchoszkópiával lehet idegen tárgyakat eltávolítani, míg a hörgőtágító gyógyszerek segíthetnek a légutak átjáróinak megnyitásában. A legtöbb esetben terápiás megközelítések kombinációjára lesz szükség.

A tünetek kimondása esetén pozitív vég-kilégzési nyomás (PEEP) alkalmazható. Ez egy olyan kezelés, amelyben oxigén keverékét adják be endotracheális csövön keresztül, megakadályozva a tüdő teljes összeomlását a kilégzés során. Ha a tünetek súlyosak, szükség lehet intubációra és szellőzésre (egy személy légzőkészülékre helyezésére), amíg az alapbetegség teljes mértékben kontroll alatt nem marad.

Ha az atelectasis krónikus, gyakran nehéz lehet a tüdő újbóli tágulását elérni. A tüdő sérült részének eltávolítása (lobectomia vagy szegmentális reszekció útján) jelezhető.

Bonyodalmak

Komplikációk léphetnek fel, amikor a baktériumok csapdába esnek az összeomlás területén. Ez fertőzés kialakulásához vezethet, beleértve a tüdőgyulladást és a vérmérgezést. Néha előfordulhat bronchiectasis, a légutak rendellenes kiszélesedése, amely a tüdő folyadékának összegyűjtését eredményezi. Ha ezek a dolgok a tüdő nagy részét érintik, légzési elégtelenség léphet fel.

Megelőzés

A mellkas műtéte továbbra is az atelectasis legfőbb oka. Annak megakadályozása érdekében, hogy műtét után következzen be, az orvosok általában azt javasolják, hogy elsősorban a dohányzást hagyja abba.

A műtét után négy dolgot kell tennie, hogy a tüdeje teljesen felfújva maradjon:

• Használjon ösztönző spirométert, egy egyszerű orvosi eszközt a tüdeje egészségének megőrzéséhez. Ez a leggyakrabban használt eszköz, amely megakadályozza az atelectasist.
• Végezzen mély légzési gyakorlatokat, összpontosítva a hosszú belégzésekre és az ellenőrzött kilégzésekre. Fájdalomcsillapító gyógyszereket is fel lehet írni, ha a légzés különösen kellemetlen.
• Tegyen erőfeszítést a köhögésre, hogy megtisztítsa a nyálkahártyát vagy a köpetet a tüdőből.
• Változtassa meg a helyzetét, üljön fel vagy mozogjon annyit, amennyit orvosa megenged.