Évente egyre több kemoterápiás gyógyszert, tablettát vagy folyadékot fejlesztenek ki, amelyeket szájon át (szájon át) szednek. Leukaemiás vagy limfómás betegeknél ezek közül a gyógyszerek közül néhány a Gleevec (imatinib), a Cytoxan (ciklofoszfamid), a Venclexta (venetoclax) és az Imbruvica (ibrutinib) lehet.
FatCamera / Getty ImagesA legtöbb esetben az orális kemoterápia alkalmazása örvendetes változás a betegek számára. Régebbi gyógyszerek esetében gyakran olcsóbb (bár az újabb gyógyszerek meglehetősen drágábbak lehetnek), és ugyanolyan hatékonyak lehetnek. Ehhez nem szükséges, hogy bejöjjön a kórházba vagy a rákos központba a kezelésekhez. Másrészt kevésbé érezheti a kapcsolatot az egészségügyi szolgáltatókkal, és túlterhelt a saját mellékhatásainak kezelése. Az orális kemoterápia szedése nagy felelősség lehet.
Mielőtt elkezded
Mielőtt elkezdené az orális kemoterápiával végzett kezelést, számos kérdést kell feltennie egészségügyi szolgáltatójának a szedett gyógyszerekkel kapcsolatban:
- Vegyem-e ezt a gyógyszert étellel vagy éhgyomorra?
- Mi van, ha kihagyok egy adagot?
- Mi van, ha hányok egy adag bevétele után?
- A legjobb, ha ezt a gyógyszert reggel vagy éjszaka szedi?
- Milyen mellékhatásokra számítsak?
- Kihez forduljak, ha bármilyen aggályom van?
- Mi van, ha azt veszem észre, hogy maradt tablettám, vagy nincs elég tablettám?
Első a biztonság
Ha lehetséges, kerülje a kemoterápiás tabletták vagy folyadékok megérintését a kezével. Ez akkor igaz, ha saját gyógyszert ad, segít valaki másnak szedni az övét, vagy ha valaki segít Önnek.
Mint már tudják, a kemoterápiás gyógyszerek veszélyesek mind a rákos sejtekre, mind a test normális sejtjeire. Ha a gyógyszerek egy részét a kezére kapja, majd megérinti a bőrét - vagy tárgyakat, amelyekhez mások hozzáérhetnek -, akkor feleslegesen ki lehet téve önmagát vagy más embereket a benne lévő vegyi anyagoknak.
Próbálja meg használni a tartály kupakját, amelyben a gyógyszer érkezik, egy kanállal vagy egy kis pohárral, hogy a gyógyszert a palackból a szájába vigye. Az adag bevétele után mindig alaposan mossa meg a kezét, még akkor is, ha nem gondolja, hogy kapcsolatba került vele.
Ügyeljen arra is, hogy a gyógyszereket eredeti csomagolásukban tartsa biztonságos helyen, ahol más nem találja meg és nem veszi el véletlenül őket, és ahol gyermekek és háziállatok nem érhetik el őket.
Mit kell tenni
Nagyon fontos, hogy az orális kemoterápiát pontosan úgy végezze el, ahogy azt orvosa vagy gyógyszerésze előírja, még akkor is, ha mellékhatásokat tapasztal. Ha megváltoztatja az adagok közötti időt, kihagy egy adagot, vagy megváltoztatja az adagot, akkor a gyógyszeres kezelés nem biztos, hogy hatékony. A szedett dózis növelése sem segít a rák elleni küzdelemben.
Előfordulhat, hogy több gyógyszert kell szednie, vagy naponta többször kell szednie. A napi írásbeli menetrendek, naplók vagy elektronikus időzítők segítségével könnyebben nyomon követheti ezeket. Ha nagyon nehéz dolga van, beszéljen nővérével vagy gyógyszerészével: ezek segíthetnek a gyógyszeres ütemezés megszervezésében.
Célszerű naplóban vagy naplóban is nyomon követni az esetleges mellékhatásokat. Ez segít észrevenni minden trendet, és jobban megjegyezni őket, amikor legközelebb felkeresi orvosát.
Mikor kell felhívni az orvost
Azonnal forduljon egészségügyi szolgáltatójához, ha:
- Mellkasi fájdalom vagy légzési nehézség
- 100F vagy 38C-nál magasabb hőmérsékletű láz
- Influenzaszerű tünetek
- Súlyos hányinger, hányás vagy hasmenés
Bár az alábbi aggodalmak vagy tünetek kevésbé sürgősek, forduljon orvosához is, ha nehézségei vannak a megküzdéssel, ha nem biztos a kezelés bármely részében, vagy ha kialakul:
- Fokozott fájdalom
- Hirtelen bőrváltozások
- Székrekedés
- Szájfekélyek (szájnyálkahártya-gyulladás)
A lényeg
Míg az orális kemoterápia nagyon kényelmes lehet, és lehetővé teheti a rákkezelés otthonról vagy munkahelyről történő felvételét, nagy tudást igényel a szedett gyógyszerekről. Feltétlenül kövesse az orvos vagy gyógyszerész által megadott összes utasítást, és tegyen fel kérdéseket, ha nem biztos a kezelés bármely részében.