Mi az irritáló hatású asztma?

Az asztma irritáló hatásai olyan levegőben lévő anyagok, amelyek belégzéskor asztma kiváltó tényezőként működnek. Az allergénektől abban különböznek, hogy nem generálnak immunválaszt. Ehelyett irritálják a már gyulladt légutakat és kiváltják az asztma tüneteit - sípoló légzést, légszomjat, mellkasi szorítást és krónikus köhögést. Ha otthonában, munkahelyén és a környezetében máshol azonosítja az asztmás irritáló anyagokat, megtalálja a módját annak elkerülésére és a támadás kockázatának csökkentésére.

Egyszerű tippek az asztma kiváltóinak csökkentésére

Az irritáló anyagok hogyan okozhatják az asztmát

Az asztma egy obstruktív légúti betegség, amelyben a hörgők és a tüdő bronchiolái extra érzékenyek (túlérzékenyek). Ha egy asztma kiváltja, a légutak gyulladnak, összehúzódnak és felesleges nyálkát termelnek, kiváltva az asztmának elismert tüneteket.

Az asztma irritáló anyagai valamivel más módon okoznak rohamokat, mint az allergének:

• Az allergénekkel a test úgy reagál, hogy antitesteket, úgynevezett immunglobulin E-t (IgE) bocsát ki a véráramba. Ez provokálja a védekező fehérvérsejtek - elsősorban az eozinofilek - felszabadulását, amelyek gyulladást gerjesztenek a légutakban, ami asztmás rohamot vált ki.
• Irritáló szerekkel nincs IgE válasz. Ehelyett a test úgy reagál, mint bármely idegen anyagra: aktiválja a szöveteket szegélyező hámsejteket a fehérvérsejtek - elsősorban a neutrofilek - felszabadítására, amelyek a gyulladásos reakciót gerjesztik. Ha ez már túlérzékeny légutakban fordul elő, asztma alakulhat ki.

Mivel a levegőben található irritáló anyagok éppen azokba a szövetekbe kerülnek, amelyekben az asztma jelentkezik, közvetlenül kiváltják a tüneteket. Ezzel szemben az allergének kiválthatják az asztmát akár közvetlenül (például pollen, korpásodás vagy penész belégzésével), akár közvetett módon (pl. Olyan étel fogyasztásával, amelyre allergiás vagy).

Az asztma egyéb kiváltó okai közé tartoznak a vírusfertőzések, az extrém éghajlat, a testmozgás, a nem allergiás gyógyszerreakciók, a nem allergiás ételintolerancia és a stressz, amelyek mindegyike kissé más módon provokálja az asztmát.

Gyakori asztma irritáló szerek

A felső légutak - amelyek az orrlyukakból, az orrmelléküregekből, a szájból, a torokból és a gégéből állnak - kiszolgáltatottak a levegőben található irritáló hatásoknak. Ez elsődleges szűrőként működik ezeken a levegőben lévő beszivárgásokon, és a lehető legtöbbet befogja a légutakat bélelő nyálkaváladékba.

Még az asztma nélküli emberek is reagálhatnak ezekre az irritáló anyagokra. A nem allergiás nátha egy ilyen példa, amikor a nyálkahártya gyulladása kiváltja az orrdugulást, tüsszentést, könnyező szemeket és orrfolyást.

A finomabb, levegőben lebegő részecskék, beleértve a porban és a füstben lévő részecskéket is, megkerülhetik ezeket a felső légúti "szűrőket", és bejuthatnak a tüdőbe, ahol gyulladásos választ váltanak ki.

A levegőben található allergének, például a pollen és a penész mérete 1 mikron (µm) és 1000 µm között mozog. Ezzel szemben a levegőben lévő irritáló anyagok, mint a füst és a légköri por, akár 0,01 µm és 0,001 µm közöttiek is lehetnek. Ez asztmában szenvedőknek még nehezebb elkerülni.

Néhány leggyakoribb asztma irritáló anyag, amelyekkel nap mint nap találkozik otthon, munkahelyen vagy azon a területen, ahol él.

Dohányfüst

A dohányfüst, akár első kézből, akár másodlagos, az asztma tüneteinek erőteljes kiváltója. Több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek nemcsak gyulladást váltanak ki a légutakban, hanem általános gyulladást váltanak ki, amely a test szinte minden részét érinti, beleértve a szívet, az agyat, a bőrt és az ereket.

A dohányfüst következményei asztmában szenvedőknél jól dokumentáltak. A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az asztmás betegek legalább 21% -a dohányzik. A dohányzók sokkal nagyobb eséllyel szenvednek súlyos rohamokat és kórházi kezelést igényelnek, mint azok, akik nem. Az asztmás dohányosok általában kevésbé reagálnak az asztma tüneteinek kezelésére használt inhalációs kortikoszteroidokra.

Idővel a dohányfüstnek való kitettség a légutak falainak megvastagodását és megkeményedését okozhatja (ezt átalakításnak nevezik), ami növeli a túlérzékenységet, valamint az akut rohamok kockázatát.

Használt füst itt is érvényes. Nemcsak támadásokat gerjeszt az asztmás betegeknél, de növelheti az asztma kockázatát a gyermekeknél is. A folyóirat 2012-es áttekintése szerintGyermekgyógyászat,az egy vagy két dohányzó szülővel rendelkező kisgyermekek 21% és 85% között megnő az asztma kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem dohányzó szülők.

Légszennyeződés

A levegőszennyezés ugyanolyan drámai hatást gyakorolhat az asztma tüneteire, mint a dohányfüst, de természeténél fogva alattomosabb lehet, mert az emberekélőbenne. Különösen igaz ez a városi központokban, ahol a veszélyes, levegőben lévő szennyező anyagok (HAP) elterjedtek.

A HAP-k füstből és levegőben lévő részecskékből állnak, amelyek 0,001 µm méretűek. (Összehasonlításképpen: egy tű szeme 1230 µm méretű). Az 1990. évi tiszta levegőről szóló törvényben a 33 toxikusnak minősített HAP között szerepel:

• Arzén
• Benzol
• Szén-tetraklorid
• Kloroform
• Kokszkemence-kibocsátás (acél és vas gyártásához szénmelegítésre használt ipari kemencékből származik)
• Dioxin
• Formaldehid
• Vezet
• Higany
• Nikkel
• Kinolon

Ezek közül a kokszos kemence kibocsátása olyan anyagokat bocsát ki, mint a kén-dioxid és az ózon, amelyekről ismert, hogy asztmát váltanak ki gyermekeknél és felnőtteknél. Ugyanezek a szennyező anyagok kibocsátódnak az autó kipufogógázaiban is, amelyek a levegőszennyezés egyik fő tényezője.

A rossz levegőminőségű területeken élve a tüdejét tartós gyulladásos stressz éri. Ha asztmája van, ez szinte mindig növeli a légutak túlérzékenységét, sőt csökkentheti az inhalációs asztmás gyógyszerekre adott válaszát.

A szennyezés növelheti az asztma kialakulásának kockázatát is. 2012-ben megjelent tanulmányKörnyezet-egészségügyi perspektíváka levegőminőséget beszédes módon összekapcsolta az asztmával.

A kutatók szerint a kaliforniai Los Angeles megyében egy nagy úttest közelében élve megnő az asztma kockázata a kipufogógázok koncentrált expozíciója miatt. Az elemzés alapján az adott megyében az asztma diagnózisainak legalább 8% -a legalább részben a légszennyezéshez köthető.

Munkahelyi kitettség

Az üzemekben, gyártóüzemekben, javítóműhelyekben és szervizállomásokban található aeroszolos füstök és részecskék más mérgező vegyi anyagokat juttathatnak a tüdőbe, ami légzési nehézségeket okozhat. A foglalkozási asztmának vagy a munkahelyi asztmának nevezett állapot az asztmában szenvedő dolgozó emberek 21,5% -át is érintheti.

Ilyen levegőben található irritáló anyagok megtalálhatók nem ipari környezetben is, például egészségügyi létesítményekben, kiskereskedelmi üzletekben, éttermekben, fodrászatokban, vagy bárhol, ahol vegyszerek vagy égési folyamatok vannak jelen.

A foglalkozási asztmával általában társuló irritáló anyagok közül a következők:

• Latex
• Lisztpor gabonafélékből
• Izocianátok
• Perszulfátok
• Aldehidek (mint a formaldehid)
• Állati termékek
• Fa por
• Fém por

Ezen anyagok némelyike ​​(például a latex, a liszt és az állati termékek) allergiás reakciót is okozhatnak, ami asztmás rohamot idéz elő. Mások (például fa, fém és aldehidek) egyszerűen légúti irritáló hatásúak.

Bizonyos esetekben a foglalkozási részecskére adott reakció nagyon specifikus lehet, és megváltoztathatja a betegség lefolyását.

Például a textíliák szövéséből és vágásából keletkező por kiváltó szerepet játszik az asztmás betegeknél. Idővel az elhúzódó expozíció visszafordíthatatlan változásokat okozhat a tüdőben, ami byssinosisnak (más néven barna tüdőbetegségnek) nevezett állapothoz vezethet, amely nagyon hasonlít a krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD).

Illat és erős szagok

Nem ritka, hogy bizonyos embereknél illatallergia jelentkezik, amely általában akkor jelentkezik, amikor egy parfüm vagy egy illatosító anyag érintkezik a bőrrel. Más emberek reakciót tapasztalhatnak magának az illatnak az illatára, amelyben az aeroszolos molekulák irritáló hatásúak, és a rhinitistől a súlyos asztmás rohamig mindent kiváltanak.

Az illatérzékenységnek nevezett reakció az autonóm idegrendszer rendellenes aktiválódásával függ össze - ami szabályozza a test akaratlan funkcióit (például a légzést).

A szag által kiváltott asztma pontos mechanizmusa kevéssé ismert, de úgy gondolják, hogy bizonyos erős illatok láncreakciót válthatnak ki, amelynek során az orrban lévő idegreceptorok hirtelen túlreagálhatják és felszabadíthatják a légzést, a légutak összehúzódását és a nyálkahártya szekrécióját serkentő neurotranszmittereket.

Egy 2014-es tanulmány aJournal of Psychosomatic Researchmegállapította, hogy az erősebb, hígítatlan illatok, mint a parfümök és a kölnivizek, nagyobb valószínűséggel váltanak ki asztmát, mint azok, amelyeket hígítottak, és semlegesebbnek vagy "kellemesebbnek" véltek.

Az a tény, hogy a "kellemes" illatok ritkábban okoznak asztmát, arra utal, hogy a szag által kiváltott asztmának pszichológiai összetevője lehet. Elmélet szerint az erős illat hirtelen kitettsége stresszreakciót válthat ki, amelyben a gyulladásos vegyületek, az úgynevezett citokinek spontán felszabadulnak a véráramba, ami asztmás rohamot vált ki.

Az elméletet alátámasztják olyan kutatások, amelyekben egy csípős kölninek való kitettség 18–58% -os csökkenést okozott a kényszeres kilégzési térfogat (FEV1) csökkenésében az asztmás felnőttek csoportjában. Azonban minél hosszabb ideig vannak kitéve az illatnak, annál jobban normalizálódik a FEV1.

Úgy tűnik, hogy a fiziológia és a pszichológia kettős szerepet játszik az illat asztmás tüneteire gyakorolt ​​hatásában

Diagnózis

A tapasztalatok általában megmondják, hogy mely környezeti tényezők váltják ki a támadásokat. Például a munkahelyen vagy a szmogriadó idején megnövekedett szükség van egy mentő inhalátorra, elég megbízható jelzés lehet a probléma forrására. Máskor előfordulhat, hogy az okot nehezebb meghatározni.

Az orvosok gyakran javasolják, hogy vezessen asztmás naplót (hasonlóan az étkezési naplóhoz), amelyben nyomon követi a tüneteit, a tünetek előtt tett dolgokat és a csúcsáramlásmérő eredményeit. Ezeknek a részleteknek a pontos nyilvántartásával rendszerint olyan mintákat észlelhet, amelyek segíthetnek az ok kiderítésében.

Mivel sok asztma irritáló anyag nem vált ki allergiás reakciót, az allergológus látogatása és az allergiás vizsgálatok elvégzése nem biztos, hogy hasznos. Ehelyett előfordulhat, hogy pulmonológushoz kell fordulnia egy hörgőprovokációs kihívásként ismert, nem invazív vizsgálat céljából.

Bronchoprovokációs tesztelés

A bronchoprovokációs kihívás egy irodai eljárás, amely méri a tüdő működését a közös asztma kiváltóinak való kitettség után. Hasznos az asztma megerősítésére, amikor a rutinos tüdőfunkciós tesztek (PFT) nem meggyőzőek.

Bármilyen értékes is lehet a teszt, vannak korlátai. Először is, sok laboratórium csak nem specifikus kihívásokat hajt végre, amelyek megerősíthetik asztmáját, de alig kínálnak mást. Akik különleges kihívásokat teljesítenek, csak nem toxikus anyagokkal (például fa, por vagy kávé) vagy nem toxikus mennyiségű anyaggal (például nikkel, króm vagy PVC) teszik ezt. Nem minden anyag értékelhető.

Másodszor, a specifikus bronchoprovokációs tesztek magas arányban mutatnak hamis pozitív és hamis negatív eredményeket, és kevés (ha van ilyen) megerősítő teszt támogathatja a diagnózist.

Még akkor is, ha egy adott bronchoprovocation provokációs teszt erősen pozitív, az eredmény általában nem változtatja meg a kezelés menetét. Valójában csak annyit árul el, hogy milyen anyagokat kell kerülnie. Mindazonáltal a bronchoprovokációs kihívások megfelelőek lehetnek, ha a rohamok visszatérőek és súlyosak, és az allergénvizsgálat nem nyújt nyomot a támadások okaira vonatkozóan.

Kezelés

A nem allergiás asztmás irritáló szereknél csak kevés kezelés lehetséges, csak a lehető legnagyobb mértékű elkerülésük. Ezt néha könnyebb elmondani, mint megtenni, különösen, ha az expozíció munkához kapcsolódik, vagy ha dohányzik.

Például nem minden munkáltató képes egy munkavállalót "biztonságos" helyre mozgatni. Hasonlóképpen, a cigarettáról való leszokás érdemes, de kihívást jelent, és gyakran akár 30 kísérletet is igényel, mielőtt megszoknák.

Gyógyszerek

A specifikus irritáló tényezőktől való eltérésen túl az irritáló hatású asztma kezelése nem különbözik a szokásos asztmától.Ez magában foglalja a rövid hatású béta-agonisták (más néven mentő inhalátorok) megfelelő alkalmazását az akut asztma tüneteinek kezelésére.

Ha tartós asztma van, a napi kontroll gyógyszerek, mint például az inhalációs kortikoszteroidok és a hosszú hatású béta-agonisták, segíthetnek a légúti túlérzékenység csökkentésében és a gyulladás csökkentésében. A tünetek súlyossága alapján más gyógyszerek is felvehetők a kezelési tervbe.

Ha dohányzik, kérdezze meg orvosát a dohányzási segédeszközökről, hogy javítsa a leszokás esélyét. Sokakat a megfizethető ellátási törvény alapján az alapvető egészségügyi ellátások (EHB) közé sorolnak, és mint ilyenek, teljes egészében egészségbiztosítással rendelkeznek.

Megelőzés

Ha irritáló hatású asztma van, vegye be az asztma gyógyszerét az előírás szerint. A napi asztmás gyógyszereket csak kb. 35% szedi következetesen.

Az előírt gyógyszerek szedésével csökkentheti a légutak túlérzékenységét, és ezzel együtt az asztma irritáló hatásaival szembeni érzékenységét.

Ezen kívül tegyen meg mindent az expozíció kockázatának csökkentése érdekében:

• Kerülje a passzív dohányzást. Kezdje azzal, hogy tájékoztatja családját és barátait az Ön állapotáról, és mindenkit elriasztja attól, hogy a közelében vagy a házában dohányozzon. Keressen füstmentes éttermeket, szállodákat és bérelt autókat.
• Kövesse nyomon a levegő minőségét. Számos helyi tévéállomás és alkalmazás kínál levegőminőségi jelentéseket. Fontos lehet egy beltéri levegőminőség-mérő beszerzése is, ha különösen érzékeny.
• Tartsa az ablakokat és az ajtókat csukva. Ha a levegő minősége gyenge, maradjon bent, és az ablakok kinyitása helyett klímaberendezést használjon a szoba hűtésére. Ugyanez vonatkozik akkor is, ha forgalomban halad.
• Használjon légtisztítót. A legjobb légtisztítók többszűrős rendszert használnak (általában HEPA-szűrőt szénnel aktivált szűrővel kombinálva), és képesek eltávolítani a 0,3 µm-es részecskéket. A párásító is segíthet, de elősegítheti a levegőben lévő penészgomba növekedését, ha az egység és a tér nem makulátlanul tiszta.
• Beszéljen a munkáltatójával. Ha az expozíció munkához kapcsolódik, és asztmája súlyos, értesítse munkáltatóját. A súlyos asztma időnként munkával összefüggő fogyatékosságnak minősülhet, és motiválhatja munkáltatóját, hogy helyezzen át egy biztonságosabb osztályra, vagy biztosítson védőfelszerelést az expozíció megelőzése érdekében.
• Viseljen arcmaszkot. Válassza ki az Ön állapotának megfelelő maszkot. Ha ipari üzemben dolgozik, akkor a maximális szűrésű N95 részecskeszűrő lehet megfelelő. Más esetekben az ASTM 1 (alacsony), az ASTM 2 (közepes) vagy az ASTM 3 (magas) besorolású maszk alkalmas lehet.
• Kerülje az illatanyagokat. Ha különösen érzékeny a szagokra, csak illatmentesen vagy illat nélkül címkézett krémeket, szappanokat, mosószereket és kozmetikumokat vásároljon. Kérje meg az autómosókat, hogy ne adjanak illatokat az autó belsejébe. Keressen olyan szállodákat, amelyek hipoallergén szobákat kínálnak, amelyek kevésbé használják szagtalanítókat vagy illatanyagokat.