Ha krónikus fájdalomcsillapításról van szó, akkor látszólag számtalan választási lehetőség van. Honnan tudhatja, hogy milyen fájdalomcsillapító gyógyszerek megfelelőek az Ön számára? Különböző típusú fájdalomcsillapítókat írnak fel különböző diagnózisokhoz, de még mindig sok választási lehetőség áll rendelkezésre. Előfordulhat, hogy néhányféle fájdalomcsillapítót, vagy akár néhány kombinációját kell kipróbálnia a megkönnyebbülés érdekében.
Verywell / JR BeeNSAID-ok és acetaminofen
Az NSAID-k és az acetaminofen nem opioid fájdalomcsillapítók, fájdalomcsillapítók, amelyeket gyakran enyhe vagy közepesen súlyos krónikus fájdalom esetén alkalmaznak. Az NSAID-k és az acetaminofen önmagában alkalmazhatók a krónikus fájdalom kezelésére, vagy kombinálhatók más fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, például opioidokkal és adjuváns fájdalomcsillapítókkal. Az áttöréses fájdalom kezelésére is használhatók.
Az opioidokkal ellentétben sok NSAID, valamint acetaminofen (Tylenol) vény nélkül kapható. A krónikus fájdalom kezelésére azonban erősebb vényköteles változatok is rendelkezésre állnak. Néhány példa a krónikus fájdalom kezelésére alkalmazott NSAID-kre: ibuprofen, naproxen és meloxicam.
Míg az NSAID-k és az acetaminofen könnyen hozzáférhető fájdalomcsillapítók, lehetséges mellékhatásaik vannak. A hosszú távú használat növeli ezeknek a mellékhatásoknak az esélyét, azonban még a rövid távú használat is sebezhetővé teheti Önt. Ide tartozik az émelygés, a gyomorfájás, a gyomor-bélrendszeri fekélyek és a vérzés, valamint a zúzódások fokozott esélye. Nagy dózisú NSAID bevétele magas vérnyomást, veseproblémákat és folyadékretenciót eredményezhet.
Egyes típusú NSAID-ok, különösen a szelektív COX-2 inhibitorok, növelhetik a szívroham vagy a stroke kockázatát. Az egyes gyógyszerek azonban eltérőek, és beszélnie kell orvosával az egyes kockázatokról és előnyökről.
Antidepresszánsok
Az antidepresszánsok adjuváns fájdalomcsillapítók. Nem kifejezetten fájdalomcsillapítóként vannak megfogalmazva, bár hatékonyan képesek kezelni a krónikus fájdalom bizonyos típusait.Az antidepresszánsokról úgy gondolják, hogy a krónikus fájdalmat kétféleképpen képesek szabályozni. Először megváltoztathatják a fájdalom észlelését a gerincvelőtől az agyig. Másodszor csökkenthetik a szorongást és elősegíthetik az alvás szabályozását.
Az antidepresszánsok nem minden típusa hasznos krónikus fájdalomcsillapítóként. A triciklikus antidepresszánsokat (TCA), például amitriptilin és nortripilin, a szelektív szerotonin újrafelvétel gátlókat (SSRI), mint például a duloxetin, és néhányat, például a nefazodont, gyakran alkalmaznak mind a krónikus fájdalom szindrómák, mind az idegfájdalmak kezelésére. A monoamin-oxidáz inhibitorok (MAOI-k) viszont nem olyan hatékonyak a fájdalomcsillapításban.
Az antidepresszánsok mellékhatásai általában enyhék, és lehetnek émelygés, álmosság és szédülés. Bár ritka, az antidepresszánsok súlyosbíthatják a depressziót vagy öngyilkossági gondolatokat okozhatnak. Ha hangulatában vagy gondolkodásmódjában változásokat észlel, azonnal forduljon orvosához.
Görcsoldók
Bár furcsán hangozhat, a görcsrohamok kezelésére általában alkalmazott görcsoldókat fájdalomcsillapítóként is fel lehet használni. A görcsoldók adjuváns fájdalomcsillapítók is. Mivel bizonyos típusú idegátvitel gátlásával működnek, csökkenthetik a neuropátiás fájdalomérzeteket, például a trigeminus neuralgia vagy a diabéteszes neuropathia okozta fájdalmat. A fájdalomcsillapítóként általában alkalmazott görcsoldók közé tartozik a gabapentin és a pregabalin. A leggyakoribb mellékhatások a szédülés és az aluszékonyság.
Aktuális fájdalomcsillapítók
A helyi fájdalomcsillapítók fájdalomcsillapítók, amelyeket a bőrön alkalmaznak. Krémek, testápolók vagy tapaszok formájában kaphatók. Bizonyos típusú helyi fájdalomcsillapító gyógyszerek megvásárolhatók vény nélkül, míg mások orvosi előírást igényelnek.
Néhány különböző módon működnek, hatóanyaguktól függően. Néhány helyi fájdalomcsillapító fájdalomcsillapítót tartalmaz, amelyet a bőrön keresztül juttatnak be, például trolamin-szalicilátot (Aspercreme). Mások olyan bőrirritáló anyagot tartalmaznak, amely zavarhatja a fájdalom érzékelését, például kapszaicint.
Opioidok (kábítószerek)
Az opioidok olyan fájdalomcsillapítók, amelyeket mérsékelt vagy súlyos krónikus fájdalmak esetén alkalmaznak. Bár hosszú távú használata kissé ellentmondásos volt, a legtöbb szolgáltató úgy érzi, ha gondosan figyelemmel kísérik, az opioidoknak helye van a krónikus fájdalomkezelésben. Az opioidok rövid vagy hosszú hatású fájdalomcsillapítók lehetnek, azonban a krónikus fájdalomcsillapításban az utóbbit használják gyakrabban.
Különböző típusú opioidokat alkalmaznak különböző típusú krónikus fájdalmak esetén. Ezek a fájdalomcsillapítók tabletták vagy tapasz formájában egyaránt kaphatók. Intravénás opioidok is rendelkezésre állnak, bár ezeket gyakrabban alkalmazzák rákos fájdalmak esetén, vagy műtét utáni akut fájdalomcsillapítóként. Néhány példa a krónikus fájdalom kezelésére használt opioidokra: oxikodon és fentanil. Az opioidok önmagukban alkalmazhatók, vagy kombinálhatók más fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, például acetaminofennel.
Míg az opioidok gyakran hatékonyak a krónikus fájdalmak ellen, lehetséges szövődményekkel járnak. Az opioidok hányingert, álmosságot, székrekedést, szexuális diszfunkciót okozhatnak, és fizikai függőséghez vezethetnek. Ha krónikus fájdalom esetén rendszeresen szed opioidokat, kezelőorvosának szorosan figyelnie kell a fájdalomcsillapító szövődmények jeleire.
Biztonsági szempontok
Lehet, hogy egy bizonyos típusú fájdalomcsillapítót alkalmaz az Ön állapota szempontjából, vagy a fent felsoroltak közül különféleeket alkalmazhat a fájdalom kezelésére. Bármi legyen is az eset, feltétlenül csak az előírásoknak megfelelően használja gyógyszerét. Számos fájdalomcsillapító gyógyszer figyelmeztet a gyógyszer interakciójára, köztük a fentiek közül többre. Ha több fájdalomcsillapítót szed, feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, hogy figyelmeztesse Önt az esetleges szövődményekre.
