Az új koronavírus (COVID-19) által okozott súlyos betegség nagy része tüdőgyulladásból származik, amely egyes esetekben gyorsan súlyosbodhat akut respirációs distressz szindrómává (ARDS). De az orvosok mára felismerik, hogy a COVID-19 sok betegnél szisztémás betegséggé válik, és nem korlátozódik a tüdőproblémákra. A COVID-19 által érintett egyéb szervrendszerek közé tartozik az érfa, a vesék, a központi idegrendszer, a bőr és a szív.
A szívproblémák általában nem tartoznak a COVID-19 legfontosabb jellemzői közé. De elég gyakoriak és potenciálisan elég komolyak ahhoz, hogy a legtöbb COVID-19-vel kórházba felvett embert most átvizsgálják a szívizom sérülései miatt, és a kardiológusok gyakran az ellátó csapatuk részévé válnak.
Sok betegnél a COVID-19 szívbetegsége viszonylag finom állapot, míg másokban súlyos és esetleg halálos szövődményeket okoz. Noha a COVID-19-hez kapcsolódó szívizom-sérülésnek számos lehetséges oka van, az adott egyén konkrét okát gyakran nehéz azonosítani. A kezelés inkább támogató és általános, mintsem specifikus a COVID-19-re.
Verywell / Alex Dos Diaz
A szívizom sérülésének előfordulása a COVID-19-ből
Korai tanulmányok azt találták, hogy azok között az emberek között, akik elég betegek ahhoz, hogy kórházba kerüljenek a COVID-19-gyel, a szívizom sérülésének bizonyítékai 8-12% -ban találhatók. A COVID-19 enyhébb formájú embereknél nincs bizonyíték a szívizom sérülésére.
A legtöbb COVID-19-ben szenvedő embernél, akiknek kimutatható szívizom-sérülésük van, az ebből eredő szívproblémák általában enyhék.
Tünetek
COVID-19 kórházi betegeknél a szívkárosodásból eredő bármely tünet könnyen összetéveszthető a vírus által okozott tüdő tünetekkel. Ezek a tünetek a következők lehetnek:
- Jelentős nehézlégzés (légszomj)
- Köhögés
- Fáradtság
- Gyengeség
- Szívdobogás
- Szédülés
- Mellkasi nyomás vagy fájdalom és
- Syncope (eszméletvesztés).
Mivel a COVID-19-ben szenvedő betegeknél nem könnyű megkülönböztetni a szívtüneteket a súlyos tüdőbetegség okozta tünetektől, az orvosok általában nem támaszkodhatnak egyedül a tünetekre, hogy figyelmeztessék őket arra a lehetőségre, hogy a vírus is okozhat szívproblémákat.
Okok és kockázati tényezők
A COVID-19 okozta szívizomkárosodásban szenvedő emberek többségének jelentős, már korábban is fennálló egészségügyi állapota hajlamosítja őket a szívbetegségekre, beleértve a koszorúér-betegséget, a cukorbetegséget, az elhízást vagy a magas vérnyomást.
Egyetlen okot sem sikerült azonosítani. Számos olyan potenciális mechanizmus létezhet, amely ezt a szívkárosodást okozhatja, és valószínű, hogy valamennyien szerepet játszhatnak ilyen vagy olyan mértékben. Ezek tartalmazzák:
- Szívizomgyulladás: szívizomgyulladás
- Stressz-kardiomiopátia: A "megtört szív szindróma" néven is ismert, ez súlyos fizikai stressz hatására jelentkezik. A szívizom nagy része hirtelen leáll, ami akut szívelégtelenséghez vezet.
- Súlyos, generalizált hypoxia: A mindent elsöprő tüdőbetegség okozta oxigénhiány károsíthatja a szívet, különösen azokon a területeken, ahol az izom érellátása már sérült.
- Meglévő koszorúér-lepedék megrepedése: A COVID-19 által előidézett gyulladás váltja ki, amely egy szívrohamhoz vagy heveny koszorúér-szindróma egyéb formáihoz vezethet.
- A kis koszorúerek gyulladásos károsodása
- Citokin-vihar: A COVID-19-hez kapcsolódó túlzott immunválasz súlyos egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a szív közvetlen károsodását is. A citokin-vihar által okozott alacsony vérnyomás szintén megzavarhatja a szív pumpáló képességét.
A szívizom sérülésének diagnosztizálása a COVID-19-ből
Különösen azért, mert a COVID-19-ben szenvedő betegek tüdőtünetei elfedhetik az esetlegesen fellépő szívtüneteket, az orvosok most már rendszeresen megvizsgálják a szívbetegségeket azoknál a betegeknél, akiket ezzel a fertőzéssel hospitalizáltak.
A leghasznosabb szűrővizsgálat a troponin vérszintjének mérése. A troponin egy szívfehérje, amely fontos az izomösszehúzódás szempontjából. A sérült szívsejtek troponint szivárogtatnak a véráramba, így a megemelkedett troponin vérszint fontos jelzés arra, hogy a szívsejtek károsodnak.
A vér troponin szintjén kívül az elektrokardiogram (EKG) és a mellkas röntgenvizsgálata is segíthet a szívbetegségek szűrésében. Ha a szűrővizsgálatok szívproblémára utalnak, akkor az echokardiogram hasznos lehet a COVID-19-ben történő bármilyen szívbetegség jelenlétének és jellegének meghatározásában. Súlyosan beteg COVID-19 betegeknél lehetőség szerint kerülni kell az invazív szívműtéteket, például a szív katéterezését.
A COVID-19 szívizomsérülés okozta problémák
Gyakran a rendellenes troponin-teszt jelenti a szívizom károsodásának egyetlen megnyilvánulását a COVID-19-ben szenvedő embereknél. De függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb tünetei a szívproblémáknak, a COVID-19-vel kórházba kerülő betegeknél a megemelkedett troponin szint a halálozás fokozott kockázatával jár-e.
Egyes emelkedett troponinszintű betegeknél a szívizom sérülése elég kiterjedt ahhoz, hogy nyilvánvalóbb szívbetegség alakuljon ki, ami bonyolíthatja a COVID-19 gyógyulását.
Szív elégtelenség
Ha a szívizom elég súlyosan károsodik, szívelégtelenség léphet fel. A szívelégtelenség bárki számára komoly problémát jelent; a COVID-19-ben beteg személynél ez különösen veszélyes.
A kínai Wuhanból származó tanulmányokban a szívelégtelenség kiemelkedő jellemző volt sok olyan betegnél, akik kritikusan megbetegedtek a COVID-19-ben. Valójában szívelégtelenséget diagnosztizáltak a COVID-19-ben szenvedő betegek körülbelül felénél, akik kórházi kezelésük során haltak meg. A betegségük során szívelégtelenségben diagnosztizált betegek nagy többségének korábban nem volt szívelégtelensége, ami azt jelzi, hogy szívproblémáik nyilvánvalóan a COVID-19 eredményeként merültek fel.
Szívroham
A szívrohamok (miokardiális infarktusok) szintén meglehetősen gyakoriak a COVID-19-vel kórházba került embereknél. Ez nem váratlan, mert régóta ismert, hogy az influenza és más, tüdőgyulladást okozó betegségek a szívrohamok nagyobb kockázatával járnak.
Legalább kétféleképpen indíthat el szívrohamot a COVID-19:
- A súlyos tüdőbetegség okozta hipoxiához (alacsony vér oxigénszint) járó megnövekedett szívterhelés szívizomkárosodáshoz vezethet a szív azon területein, amelyek vérellátását a beteg szívkoszorúerek károsítják.
- A COVID-19 széles körű vaszkuláris gyulladást okozhat, amely kiválthatja a koszorúér-plakk felszakadását, elzárva az artériát és a szívizom halálát.
Aritmia
A COVID-19-vel kórházba került embereknél többféle aritmia fordulhat elő, de a legfontosabbak a pitvarfibrilláció és a kamrai tachycardia. Ezeknél a betegeknél különösen kialakulhat a kamrai tachycardia veszélyes formája, az úgynevezett "torsades de pointes" vagy TdP.
A Qd-intervallum meghosszabbításakor a TdP látható. (A QT-intervallumot az EKG-n mérik, és azt az időtartamot jelöli, ameddig az elektrolitok oda-vissza kereszteznek egy szívsejt-membránon, amikor a szívsejtet stimulálni kell.) Betegségük súlyossága és összetettsége miatt a QT-intervallum gyakran meghosszabbodik azoknál az embereknél, akik súlyos betegségben szenvednek a COVID-19-ben.
A COVID-19 kórházi kezelésére alkalmazható gyógyszerek egy része, például a hidroxi-klórokin és az azitromicin, szintén meghosszabbíthatja a QT-intervallumot, növelve a TdP kockázatát.
Kezelés
A COVID-19 által okozott szívizomkárosodásnak nincs specifikus kezelési módja. Azonban agresszív kezelés áll rendelkezésre a szívkárosodás legtöbb következményének, például a szívelégtelenségnek, az akut szívrohamoknak és a szívritmuszavaroknak. Ezek a kezelések ugyanazok, mint azoknál a betegeknél, akiknél nincs COVID-19.
Szívelégtelenség kezelése
Akut állapotban a szívelégtelenség kezelése kiváló folyadékkezelést igényel (hogy a felesleges folyadék ne kerüljön a tüdőbe), helyreállítsa a vér normális oxigénszintjét, és azonosítsa a kezelésre alkalmas alapbetegségeket (például a szív iszkémiáját).
Szívroham kezelés
Az akut szívrohamokat a COVID-19-ben szenvedő betegeknél általában ugyanúgy kezelik, mint bárki másnál, azzal a kivétellel, hogy a kardiológusok nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a fibrinolitikus terápiát ("alvadék-leütők") primer terápiaként a sztentek helyett. A műtétet, mint az angioplasztikát, akkor kell elvégezni, ha az artéria teljesen elzáródott. Különböző típusú gyógyszerek adhatók be, beleértve az alvadék felbomlását célzó gyógyszereket (trombolitikus terápia), thrombocyta-gátló gyógyszereket, vérhígítókat, béta-blokkolókat, ACE-gátlókat és sztatinokat.
Szívritmuszavar kezelése
A szívritmuszavarok ugyanúgy kezelhetők, mint a COVID-19 nélküli embereknél - a vényköteles gyógyszerektől a pacemakerekig és az ablációs eljárásokig. Aki súlyos betegségben szenved, szívritmuszavarra hajlamos, és nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Ez azt jelenti, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a folyadékmenedzsmentre, a vér oxigénellátására, az elektrolit-egyensúlyra, és kerülni kell (amikor csak lehetséges) azokat a gyógyszereket, amelyekről ismert, hogy az elektrokardiogramon meghosszabbítják a QT-intervallumot.
A COVID-19-ben szenvedő súlyos betegeket szívmonitorra helyezik, hogy az esetleges akut aritmiák gyorsan kezelhetők legyenek.
Egy szó Verywellből
Néhány embernél a COVID-19 szívbetegsége nem játszik fontos szerepet betegségük során. Másoknál azonban a szívkárosodást szívelégtelenség, szívroham vagy súlyos szívritmuszavar kísérheti.
Szívkárosodás szűrővizsgálatait mindenkinek el kell végezni, aki kórházba kerül a COVID-19 segítségével. Ha ilyen bizonyítékot találnak, gondos szívfigyelést kell kezdeményezni.
