Megszakadt Achilles-ín

Az Achilles-ín a test legnagyobb és legkiszolgáltatottabb ínje. A gastrocnemius (borjú) és az alsó lábszár egyetlen izmait összeköti a láb sarokcsontjával. A gastrocnemius izom keresztezi a térd és a boka ízületeit. Az Achilles-ín stressz és feszültsége sérüléshez vezethet. Az inak erősek, de nem túl hajlékonyak, ezért csak addig nyúlhatnak ki, mielőtt gyulladnak vagy elszakadnak.

PM Képek / A Képbank / Getty Images

Az Achilles-ín szakadásának okai

Az Achilles-ín szakadásának pontos okát nehéz megmondani. Ez hirtelen, figyelmeztetés nélkül vagy Achilles-íngyulladás után következhet be. Úgy tűnik, hogy a gyenge borjúizmok hozzájárulhatnak a problémákhoz.

Achilles-ín szakadása valószínűbb, ha az ínra ható erő nagyobb, mint az ín ereje. Ez akkor fordulhat elő, ha a láb dorsiflex, miközben az alsó láb előre mozog, és a borjú izmai összehúzódnak. A legtöbb repedés az ín erőteljes nyújtása során történik, miközben a borjúizmok összehúzódnak.

Ez a sérülés gyakran fordul elő "hétvégi harcosokkal", az amerikai láb- és boka sebészek főiskolája szerint azok a középkorú emberek, akik sporttevékenységüket csak a szabadnapjaikon töltik be.

A szteroidok és egyes antibiotikumok szintén összefüggenek az Achilles-ín szakadásával. Sok orvos elkerüli a kortizon felvételeket az Achilles-ínben vagy annak közelében ennek az asszociációnak köszönhetően.

Az Achilles-ín szakadásának jelei és tünetei

Az Achilles-ín szakadásának klasszikus jele az érzés, hogy a borjú területén érik. A betegek gyakran "pop" érzésről számolnak be. Lehet, hogy hirtelen fájdalom jelentkezik a környéken, de az illető nem tud felemelkedni a lábujjaira, miközben súlyt visel, és nehéz felfelé vagy az emeletre járni. Az Achilles területén a láb hátsó részén duzzanat jelenhet meg.

A sérülés után azonnal orvoshoz kell fordulni. Az orvos fizikai vizsgálatot végez és megbeszéli a történteket. Ez általában elég a diagnózis felállításához, bár néha MRI-t is rendelhetnek.

Achilles-ín szakadáskezelés

Egy teljesen megrepedt Achilles-ín általában műtéttel vagy anélkül is gyógyulhat, gyakran gipszkartonnal vagy járócipővel. Korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy a műtéti kezelés alacsonyabb mértékű újrarepedéshez vezetett, mint a nem műtéti kezelés, de az újabb vizsgálatok nem mutattak különbséget a műtéttel vagy anélkül végzett kimenetelben, ha korai rehabilitációval kezelték őket. A kezelés típusától függetlenül a rugalmasság és az erő visszanyerése érdekében a fizikoterápia fontos része a funkció helyreállításának a sérülés gyógyulása után.