A subtaláris ízület, más néven talocalcanealis ízület, a bokaízület alatt elhelyezkedő összetett ízület, amely a calcaneusból (sarokcsont) és egy oszlop alakú csontból áll, amelyet talusnak neveznek. A subtaláris ízület létfontosságú a mozgás szempontjából, mivel segíti a lábad oldalirányú (oldalról oldalra történő) beállítását, amikor egyenetlen vagy változó terepen haladsz. A subtaláris ízület nélkül képtelen lennél futni, ugrani, járni vagy mozogni bármilyen pontossággal. Gyakran a ficamok, a diszlokáció és a törések helye, és a rheumatoid arthritis vagy az osteoarthritis is közvetlenül befolyásolhatja.
Közös szerkezet
A subtaláris ízület több ízületű, vagyis több irányban is képes mozogni. A szubtaláris ízületnek három tagolt oldala van, amelyek lehetővé teszik előre (elülső artikuláció), hátra (posterior artikuláció) és oldalirányú mozgását. Az arcokat elülső subtaláris ízületként (ASTJ), medialis subtaláris ízületként (MSLJ) és hátsó subtaláris ízületként (PSTJ) ismerik.
A csontokat erős, de rugalmas kötőszövetek, úgynevezett szalagok tartják. A fő szalagot interosseous talocalcaneal szalagnak nevezzük, amely a tarsaluscsatornának nevezett csontok közötti barázdán halad. Négy másik gyengébb szalag biztosítja az ízület stabilitását.
A calcaneus és a talus között van az a szinoviális membránnak nevezett szövet, amely kenje az ízületi teret.
A szubtárcsukló működése
A séta kifinomult funkció, amelyre keveset gondolunk. A boka és a láb szempontjából ez három külön cselekvést igényel:
- Képesnek kell lennünk arra, hogy a test középvonalától (szupináció) és a test középvonala (pronáció) felé gördüljön.
- Képesnek kell lennünk a láb felfelé (hátulsó hajlítás) és lefelé hajlítására (talpi hajlítás).
- Képesnek kell lennünk arra, hogy oldalirányban elfordítsuk a lábunkat a középvonaltól (elrablás) és a középvonal felé (addukció).
Ez együttesen nemcsak a gyaloglás eszközeit biztosítja számunkra, hanem alkalmazkodni is tudunk a változó terephez és elnyelni a sokkot, mivel az ütés ereje a csontok helyzetének megfelelően oszlik újra.
A subtaláris ízületet tekintve annak csuklós szerkezete lehetővé teszi a láb inverzióját vagy kifordítását. Míg az inverzió és az eversion a pronáció és a supination komponensei, ezek kifejezetten a hátsó lábat érintik, nem pedig az egész lábat. Inverzióval a bokáját befelé forgatja. A megfordítással kifelé forgatja.
Ezzel szemben a pronáció inverzióval jár együtt a középtalp ívbe történő összeomlásával. A szupináció everzióval jár, amikor az ív felemelkedik, és a láb közepe oldalra gördül. A subtaláris ízületnek nincs szerepe sem a háti, sem a talpi hajlításban.
Szubtaláris ízületi problémák
Bármennyire is létfontosságú a subtaláris ízület a mobilitás szempontjából, sérülékeny a kopás, a trauma (különösen a nagy hatású tevékenység miatt) és más ízület-specifikus rendellenességek szempontjából. A károsodás gyakran mélyen érezhető és nehezen meghatározható képalkotó vizsgálatok, például ultrahang nélkül.
A subtaláris ízület bármilyen károsodása, beleértve az azt támogató kötőszöveteket is, fájdalmat okozhat, lábfej deformációhoz vezethet (gyakran maradandó), és befolyásolhatja járását és mozgékonyságát. A károsodás tágan leírható kapszulaként vagy nem kapszulaként.
A kapszuláris rendellenességek azok, amelyekben a szubtaláris ízület elsősorban érintett, és lényegében rontja az ízület működését. A példák között:
- A köszvény egy olyan ízületi gyulladás, amely általában az első metatarsophalangealis ízületet (a nagylábujjat) érinti, de gyulladást és fájdalmat is okozhat a subtaláris ízületben.
- A fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás olyan típusú gyermekgyulladás, amelynek ismert oka nincs, amelyben a subtaláris ízület gyakran az első érintett ízület.
- Az osteoarthritis az ízületi gyulladás elhasználódási formája, amelyet gyakran egy korábbi ízületi sérülés, például törés okoz.
- A rheumatoid arthritis az ízületi gyulladás autoimmun formája, amelyben a szervezet immunrendszere elsősorban az ízületi szöveteket támadja meg. A boka és a láb az érintettség gyakori helyszíne.
A nem kapszuláris rendellenességek azok, amelyeknél a subtaláris ízületet közvetetten vagy kollaterálisan érintik a láb vagy a boka hibái vagy sérülései. A példák között:
- A szubtaláris instabilitás oldalirányú gyengeséggel jár, amelyben a boka hirtelen "engedhet". Ez a boka elfordulásához vagy krónikus gyulladáshoz vezethet az oldalsó szalagra gyakorolt rendkívüli nyomás miatt.
- A szubtaláris elmozdulás, amelyet gyakran "kosárlabda lábnak" neveznek, általában akkor fordul elő, ha keményen landol a lábad belső vagy külső oldalán.
- A Pes planus, más néven "lapos láb", egy összeomlott boltív.Általában gyermekkorban alakul ki a túlpronáció miatt, és néha rendkívüli fájdalmat okozhat, ha a lábat szerkezetileg nem támasztják alá.
- A Pes cavus, amelyet magas lábfejnek is neveznek, a láb túlzott íve, amelyet gyakran a szerkezetét megváltoztató neurológiai rendellenesség okoz. Ez a mozgás, a fájdalom és a fogyatékosság súlyos korlátozásához vezethet.
- A polyarthropathia olyan állapot, amikor a fájdalom és a gyulladás több ízületben jelentkezik. Míg az ízületi gyulladás gyakori ok, másodlagos lehet olyan állapotoknál, mint a kollagén-vaszkuláris betegség (például lupus vagy szkleroderma), egy regionális fertőzés és a Lyme-kór.
- A tarzális koalíció a hátsó láb csontjainak összeolvadása. Korlátozott mozgástartomány, fájdalom és merev, lapos láb jellemzi. Magzati fejlődés során fordulhat elő, amikor a lábcsontok nem tudnak megkülönböztetni, de oka lehet ízületi gyulladás, fertőzés vagy a sarok súlyos sérülése is.
Diagnózis és kezelés
A boka és a láb sérüléseit vagy rendellenességeit diagnosztizálhatja és kezelheti podiatrista (láb orvos) vagy ortopéd (csont, ízület és izom szakorvos).
A diagnózis általában fizikai vizsgálatot, kórtörténetének áttekintését és képalkotó vizsgálatokat foglal magában, például röntgen-, ultrahang-, komputertomográfiai (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálatot. Bizonyos esetekben többszörös képalkotó vizsgálatokra lehet szükség a sarok területén gyakran elmaradt rejtett törések (okkult törések) felfedésére.
Vérvizsgálatok rendelhetők fertőzésre utaló gyulladásos markerek mérésére vagy a reumás ízületi gyulladással, lupusszal vagy más autoimmun rendellenességekkel kapcsolatos antitestek ellenőrzésére. Specifikus fertőzés gyanúja esetén baktériumtenyészet vagy antitestalapú vírusos vérvizsgálat végezhető.
A teszteket fel lehet használni a subtaláris ízületi rendellenességek megkülönböztetésére más olyan állapotoktól is, amelyek fájdalmat vagy gyulladást okoznak a boka és a sarok területén. Ezek tartalmazzák:
- Bursitis: az ízületek közötti párnázó zsebek gyulladása (Bursa néven), amely gyakran kapszulás rendellenességekkel jár együtt
- Ágyéki radiculopathia: a hát alsó részét idegbe szorította, amely a fenék vagy a láb fájdalmát váltja ki
- Tibialis hátsó tendinitis: az ín gyulladása a belső boka körül, amely fájdalmat okoz a belső lábban és a sarokban
- Elsődleges vagy másodlagos csontrákok: gyakran ízületi és csontfájdalommal jelentkeznek
- Tarzis alagút szindróma: a belső bokában megszorult ideg, amely kiválthatja a sarok fájdalmát
A kezelés a diagnosztizált rendellenességtől és a kiváltó októl függően változhat. A szubtaláris instabilitást gyakran korrekciós ortotikumokkal és vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőkkel kezelik. Az ízületi gyulladást orális vagy injektált gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel (beleértve a kortikoszteroidokat is) lehet kezelni, míg a reumatikus okoknak előnyös lehet az immunszuppresszív terápia.
Az immobilizációt és a jég alkalmazását gyakran használják akut sérülés kezelésére. Súlyosabb sérülések vagy rendellenességek miatt artroszkópos vagy nyílt műtétre lehet szükség.
.jpg)
