A vérvizsgálatokat általában nem használják a hátfájás okának diagnosztizálására, de bizonyos esetekben igen - különösen, ha orvosa fertőzésre vagy gyulladásos gyulladásra gyanakszik.
Andrew Brookes / Cultura / Getty ImagesAmikor megpróbálja megtalálni a hátfájásának okát, orvosa valószínűleg kórtörténetet készít, fizikai vizsgálatot végez és esetleg diagnosztikai vizsgálatokat rendel el. Míg egyesek úgy érzik, hogy társadalmunkban túlságosan támaszkodnak a diagnosztikai tesztekre; az ilyen vizsgálatok általában önmagukban nem diagnosztizálják a gerinc fájdalmát. Például az Országos Arthritis, valamint a mozgásszervi és a bőrbetegségek intézete (amely az Országos Egészségügyi Intézet vagy az NIH része) szerint az MRI-k felfedhetik a gerinc rendellenességeit, de előfordulhat, hogy egyáltalán nem éreznek fájdalmat vagy más tüneteket. Az Országos Arthritis, valamint mozgásszervi és bőrbetegségek intézete szintén azt mondja, hogy az egészséges, fájdalommentes embereknél a SED szintje megemelkedhet.
Közös tesztek
Az alábbiakban felsoroljuk a hátfájás leggyakoribb vérvizsgálatait.
- A teljes vérkép (CBC) fertőzésekre vagy gyulladásra utalhat.
- A Sed Rate vagy az eritrocita szedimentációs arány a gyulladás mértéke, amely fertőzésre utalhat. Ha a SED aránya azt jelzi, hogy gyulladás van jelen, a kiváltó ok lehetősége lehet az ízületi gyulladás egyes formái, vagy ritkábban a daganat.
- A CRP vagy a C-reaktív fehérje egy másik vérvizsgálat, amelyet olyan gyulladás mérésére használnak, amely fertőzésre vagy az ízületi gyulladás bizonyos formáira utalhat.
- A HLA-B27 egy olyan genetikai marker a vérben, amely gyakrabban fordul elő ankylopoetikus spondylitisben és reaktív ízületi gyulladásban szenvedőknél. Ennek a markernek a vizsgálata elvégezhető, ha orvosa bármelyik betegségre gyanakszik. A spondylitis ankylopoetica egy olyan típusú gyulladásos ízületi gyulladás, amely általában először a sacroiliacus ízületeket és a csípőt, később a gerincet is érinti.