Mint a legtöbb ember tudja, a depresszió gyakori mentális egészségi állapot; valójában a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet (NIMH) szerint 2017-ben az Egyesült Államokban becslések szerint 17,3 millió felnőtt szenvedett legalább egy súlyos depressziós epizódban 12 hónapos időtartam alatt. De nem minden depresszió ugyanaz.
A súlyos depressziós rendellenesség diagnózisától eltérően a DSM-5-ben (a mentális zavarok diagnosztizálásának legújabb eszköze, más néven a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve: Ötödik kiadás) nem találja a "szituációs depresszió" kifejezést.
RealPeopleGroup / Getty Images
Mi a szituációs depresszió?
A szituációs depresszió (a DSM-5-ben depressziós hangulatú alkalmazkodási rendellenesség néven ismert) gyakran az ember életében bekövetkezett súlyos, hirtelen változásra (például egy szeretett ember halálára) reagál. A szituációs depresszió sok ugyanazon tünettel járhat, mint a klinikai depresszió, de nem felel meg a súlyos depressziós rendellenesség kritériumainak, vagy normális bánatot jelent.
Azért fontos megérteni a depresszió különféle típusait, hogy mielőbb megfelelő kezelést keressen.
Tünetek
Az elsődleges különbség a szituációs depresszió és a klinikai depresszió között az, hogy a szituációs depresszió közvetlenül reagál egy eseményre. Ez egy átmeneti helyzet, amely alábbhagy, ha az ember megbékél a kiváltó eseménygel. A klinikai depresszió viszont konkrét ok nélkül fordulhat elő.
A szituációs depresszió befolyásolhatja az ember érzését és gondolkodását önmagáról és a külvilágról; hatással lehet az ember viselkedésére és a cselekedeteire is. A szituációs depresszió tünetei lehetnek:
- Rendkívül szomorú vagy reménytelen érzés
- Gyakran sír
- Koncentrációs problémák
- Az érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, amelyeket korábban élvezett
- Stresszes, aggódó, szorongó vagy elárasztott érzés
- Álmatlanság (alvászavar)
- Csökkent étvágy
- A társasági élet iránti érdeklődés hiánya
- Kerülni kell az olyan dolgokat, amelyek általában fontosak (például időben munkába állni)
- Öngyilkossági gondolatok
A szituációs depresszió egy stresszes esemény után három hónapon belül kezdődik, és legfeljebb 6 hónapig tart a stressz vagy annak következményei vége után.
Diagnózis
A depressziós hangulattal (szituációs depresszió) történő alkalmazkodási reakció diagnózisára vonatkozó DSM-5 kritériumok szerint az embernek képesnek kell lennie meghatározni a fő életstresszorokat, és a tüneteknek befolyásolniuk kell a normális működés képességét ahhoz, hogy diagnosztizálják az embert. szituációs depresszió. A diagnosztikai vizsgálat során a mentálhigiénés szakember:
- Tegyen fel mélyreható kérdéseket a tüneteiről, valamint orvosi és mentális egészségi állapotáról
- Érdeklődjön családtörténetéről
- Kérdezzen meg minden esetlegesen felmerülő társadalmi problémáról (például társadalmi elvonulásról)
- Hasonlítsa össze tüneteit a DSM-5-ben felsorolt kritériumokkal
A DSM-5 kritériumok szerint:
- Legyen érzelmi vagy viselkedési tünetei - három hónapig - a közelmúltban bekövetkezett specifikus stresszre reagálva
- Tapasztalja meg a tünetek olyan szintjét, amelyet jobban figyelembe vesznek, mint amire a stresszes eseményre általában lehet számítani
- Legyen olyan tünete, amely negatív módon közvetlenül befolyásolja a munkahelyi vagy iskolai kapcsolatokat (vagy a személyes kapcsolatokat)
- Mutassa be, hogy tünetei nem alkoholfogyasztás vagy más mentális egészségi rendellenességek következményei
- Mutassa meg, hogy a tünetei valószínűleg nem kizárólag a normális gyászfolyamat részesei lehetnek
Okoz
A szituációs depresszió oka valamilyen drasztikus változás vagy stressz, amely az életében bekövetkezett, példák lehetnek:
- Munkahely elvesztése
- Válás
- Mozgó
- A súlyos betegség diagnosztizálása
- Rendkívüli nehézségek a munkahelyen vagy az iskolában
- Egy szeretett személy elvesztése
- Házassági vagy más típusú kapcsolati problémák
- Babát
- Munkahelyről / karrierből való nyugdíjazás
- Főbb pénzügyi problémák
- Traumatikus élmények
- Harc
- Folyamatos stresszorok
Kockázatok
Vannak dolgok, amelyek befolyásolhatják, hogy az ember mennyire reagál a stresszorokra, ezek a tényezők növelhetik vagy csökkenthetik a szituációs depresszió kialakulásának esélyét. A kockázatokat növelő tényezők a következők:
- Egyéb mentális egészségi rendellenességek
- Diszfunkcionális gyermekkora
- Egyszerre több súlyos stresszes esemény megtapasztalása
- Rendellenes agykémia (vagy szerkezet)
- Fizikai állapotok (például hormonális rendellenességek)
A szituációs depresszió típusai
A szituációs depressziónak számos altípusa van, ezek magukban foglalják az alkalmazkodási rendellenességeket:
- Depressziós hangulat: Magában foglalja a túl alacsony hangulatot, a gyakori sírást, a kilátástalanság érzését és az öröm hiányát olyan dolgokban, amelyeket korábban szívesen csináltál
- Szorongás: Főleg szorongó, ideges és aggódó, valamint idegesség, túlterhelt érzés, koncentrációs nehézségek; az alkalmazkodási rendellenességben szenvedő gyermekeknél, akiknek ez az altípusuk van, gyakran van elválasztási szorongásuk, amely a veszteségtől való félelemhez kapcsolódik, amikor elválnak a szülőktől vagy más szerettektől.
- Vegyes szorongás és depressziós hangulat: A szorongás túlsúlya depresszióval keverve.
- A magatartás zavarai: A viselkedési problémák domináns tünetei, mint a verekedés, az iskola kihagyása vagy a tulajdon rongálása; ez a depresszió gyakori típusa serdülőknél.
- Az érzelmek és a magatartás vegyes zavara: Mind a depresszió, mind a szorongás, valamint a magatartás zavarai (viselkedési problémák) mind dominánsak.
- Pontosítatlan: Tartalmazza azokat a reakciókat, amelyek nem illeszkednek az alkalmazkodási rendellenesség egyéb altípusainak kategóriájába.
Kezelés
A szituációs depresszió elsődleges kezelése a tünetek enyhítése. Ez többféle kezelési móddal érhető el, beleértve a gyógyszeres kezelést és a pszichoterápiát.
Gyógyszer
Bizonyos típusú gyógyszerek, például az antidepresszánsok segíthetnek a depresszió egyes tüneteinek enyhítésében. Ez fontos lehet, ha ezek a tünetek megzavarják a problémás helyzetek kezelésének vagy megváltoztatásának képességét.
Pszichoterápia
A szituációs depresszió kezelésének elsődleges módja a pszichoterápia. A pszichoterápia pontos jellege több tényezőtől (például a kiigazítási rendellenesség altípusától) függően eltérő lehet, és tartalmazhatja:
- Támogató coaching a stresszorok kezelésére
- Kognitív viselkedésterápia (CBT) a torz gondolkodás és a problémás viselkedés kezelésére
- Betekintés-orientált megközelítések (pszichodinamikai terápia), amelyek segítenek az embernek megérteni a mögöttes konfliktusokat és dinamikát, hozzájárulva ahhoz, hogy miként reagálnak a stresszre, és erősítsék a megbirkózás képességét
- Családterápia (különösen, ha a beteg serdülőkorú, vagy amikor a helyzet családdal kapcsolatos)
- Párterápia (amikor a beállítási rendellenesség közvetlenül befolyásolja az intim kapcsolatot)
Megbirkózni
Számos életmódbeli változás segíthet az embernek megbirkózni a szituációs depresszióval, amelyek közül néhány még a tünetek enyhítésében vagy enyhítésében is segít, ezek a következők:
- Minden este elegendő alvás
- Rendszeres edzésprogram létrehozása minden nap (az egészségügyi szolgáltató jóváhagyásával)
- Egészséges táplálkozás és a cukros, zsíros, feldolgozott ételek távol tartása
- Kortárs támogatási rendszer létrehozása vagy megerősítése (valamint szükség esetén szakemberek, például tanácsadók vagy terapeuták elérése).
- Megismerheti a bánat és a veszteség szakaszait, és időt szán arra, hogy végigmenjen a szakaszokon és meggyógyítsa önmagát
- Tartózkodjon az alkoholtól, a drogoktól és minden egyéb olyan anyagtól, amely elfojtja érzéseit; hogy meggyógyuljon, éreznie kell érzelmeit és ki kell fejeznie azokat (kerülje a palackozásukat vagy a szökést a drogok, az alkoholos szex vagy más elkerülési módszerek révén)
- Társadalmi kapcsolatok fenntartása és a társadalmi támogatás körének megerősítése érdekében végzett munka.
Egy szó a VeryWell-ből
Bármilyen típusú depresszióban (ideértve a szituációs depressziót is) szenvedő személynek önkárosító gondolatai lehetnek. Ha arra gondolt, hogy ártson magának (vagy másnak), és különösen, ha bármilyen típusú tervet készített, mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a helyi 911-es sürgősségi szolgálattal, menjen az ügyeletre, vagy bízzon meg egy mentálhigiénés szakembert vagy azonnal forduljon más egészségügyi szolgáltatóhoz.
Választhatja az öngyilkos forródrót telefonszámának hívását is. A National Suicide Prevention Lifeline telefonszám száma 1-800-273-TALK (1-800-273-8255). Amikor felhívja a számot, egy képzett tanácsadó válaszol a telefonra, és készséggel áll segítségére.