A tüdőbiopszia típusai

A tüdőbiopszia a gyanús tüdőszövet mintájának megszerzésére szolgáló eljárás. Mikroszkóp alatt megnézve a szövetmintát, az orvosok jobban meg tudják állapítani, hogy mi okozza pontosan a rendellenességet, és hogy a folyamat rákos-e vagy sem.

A tüdőbiopszia célja

Tüdőrák esetén a tüdőbiopszia fontos a tüdőrák típusának, valamint a tumor molekuláris vagy genetikai profiljának meghatározásához. Számos oka lehet tüdőbiopszia ajánlása:

• A mellkas képalkotó vizsgálatán látható csomó vagy tömeg értékelése, valamint annak jóindulatú vagy rosszindulatú (rákos) megbetegedése.
• A CT tüdőrák szűrés rendellenes eredményeinek nyomon követése.
• Tüdőfertőzés diagnosztizálásához. A tüdőfertőzések lehetnek bakteriális (például tuberkulózis), vírusos vagy gombás (például aspergillosis vagy kokcidiomikózis).
• Tüdőbetegség, például szarkoidózis, tüdőfibrózis, polyangiitis vagy rheumatoid tüdőbetegség diagnosztizálására.
• Genetikai vizsgálat (molekuláris profilozás) elvégzése tüdőrákon. Ez a teszt "célozható" génmutációkat keres, vagyis a rákos sejtek mutációit, amelyek a rákot "hajtják", amelyek közül számos már elérhető kezeléssel is rendelkezik.
• A tüdőrák típusának meghatározása.
• Az ismert tüdőrák stádiumának meghatározásához.

Tűs tüdőbiopszia

Finom tűs tüdőbiopsziában az orvosok hosszú tűt helyeznek a hátadba és a tüdődbe, hogy szövetmintát kapjanak. Ez egy CT-szkenner vagy ultrahang segítségével történik, hogy a tű a megfelelő helyre irányuljon. A tűbiopszia a legkevésbé invazív módszer a tüdő gyanús régiójának mintavételére, de nem mindig jut elegendő szövet ahhoz, hogy megfelelő diagnózist állítson fel.A tű tüdőbiopsziát "transthoraciás" vagy "perkután" biopsziának is nevezik.

Transzbronchiális biopszia

Transzbronchiális biopsziát végeznek bronchoszkópia során, amely eljárás során a hatókör lefelé irányul a szájából a tüdő felső légutaiba. Ultrahang (endobronchialis ultrahang) segítségével az orvosok a tűt egy gyanús területre irányíthatják, és mintát nyerhetnek (transzbronchiális tűszívás). Ez az eljárás akkor a leghatékonyabb, ha rendellenesség vagy daganat található a a tüdők.

Torakoszkópos tüdőbiopszia

A torakoszkópos tüdőbiopsziában a mellkas falán és a biopsziálni kívánt tüdő régióján belül egy hatókört vezetnek be. A torakoszkópos biopszia során videokamerát használnak, hogy segítsék az orvosokat megtalálni és biopsziálni a szövet területét. Ebben az eljárásban, amelyet videó-asszisztált torakoszkópos műtétnek (VATS) is neveznek, az orvosok képesek lehetnek eltávolítani a gyanús szövet területét vagy a tüdő egy lebenyét, amely rákos. (Megjegyzés: Nem fogják ezt megtenni anélkül, hogy ezt az eljárás előtt megbeszélnék veled.)

Nyissa meg a tüdőbiopsziát

A szövetminták leginvazívabb módjaként néha nyílt tüdőbiopszia szükséges a szövetmintához, ha más módszerek kudarcot vallanak. Ez egy nagy műtéti eljárás, amelyet altatásban végeznek. Szükség lehet a bordák elválasztására vagy egy borda egy részének eltávolítására, hogy hozzáférjünk a tüdőhöz. Néha nyílt biopsziát végeznek a műtét részeként, hogy eltávolítsák a göböt vagy a tömeget, különösen, ha a sebész egészen biztos abban, hogy rákja van.

Folyékony biopszia

A folyékony biopszia egy izgalmas új terület, amelyet tanulmányoznak a tüdőrák értékelésére. Ez az egyszerű vérvételt igénylő eljárás keringő rákos sejteket keres annak érdekében, hogy értékelni lehessen a tumor DNS-t a vezető génmutációkra - vagyis azokra a ráksejtekben található mutációkra, amelyekre specifikus kezelések állnak rendelkezésre. Néha, amikor tüdőbiopsziát végeznek, az orvosok nem tudnak elegendő szövetet kinyerni a vizsgálat elvégzéséhez, és egy folyékony biopszia elérhetővé teheti ezeket az eredményeket anélkül, hogy további tumorszövet után kellene menniük.

2016 júniusában jóváhagyták az első folyékony biopsziát az EGFR mutációk kimutatására nem kissejtes tüdőrákban szenvedőknél.

A tüdőbiopszia eredményei

Ha orvosa képes jó szövetmintát szerezni, valószínűleg két-három napon belül értesül az eredményekről - bár ez néha hosszabb időt vesz igénybe, különösen, ha egynél több patológus is szeretné felülvizsgálni az eredményeket. Hasznos megkérdezni kezelőorvosát a beavatkozáskor, mikor számíthat arra, hogy meghallja az eredményeket, és kap-e telefonhívást, vagy ha időpontot kell rendelnie az eredmények megismeréséhez. Egyes orvosok nyugodtan hívnak telefonon, hogy tájékoztassák a megállapításokról, míg mások esetleg nyomon követési időpontot kívánnak megszervezni az eredmények áttekintése érdekében.

Bár orvosa jól tudja, hogy milyen eredmények lesznek, nem ritka, hogy az orvosok tévednek, miután meglátták a szövetmintát. A rendellenesség rákos megbetegedésének valószínűsége sok tényezőtől függ, amelyek közül az egyik a méret. A tüdőcsomók (a tüdőn 3 centiméteres vagy annál kisebb foltok) kevésbé valószínűek rosszindulatúak, mint a tüdőtömegek (a tüdőn 3 centiméternél nagyobb foltok).

Esetenként a szövetminta nem tár fel diagnózist. Az ehhez hasonló jelentést „meggyőzőnek” adhatjuk vissza. Ha ez a helyzet, akkor is több lehetőség van. Ha alacsony annak a valószínűsége, hogy a mellkas rendellenessége rákos, dönthet úgy, hogy vár, és néhány hónap múlva megismétli a vizsgálatot. Hasonlóképpen, még akkor is, ha a folt rákos lehet, és ha pontos diagnózisa nem változtatna a kezelésen, akkor dönthet a várakozás mellett.

Ha viszont fontos a diagnózis, Ön és orvosa dönthet úgy, hogy megismétli a biopsziát, vagy más módszert talál a szövetminta megszerzésére. Tudjon meg többet a jóindulatú és rosszindulatú daganatok közötti különbségről és arról, hogy miért nehéz néha megkülönböztetni egymástól.

Molekuláris profilozás

Fontos megjegyezni, hogy mindenkinek, aki nem kissejtes tüdőrákban szenved, génvizsgálatot (molekuláris profilozást) kell végezni a daganatán. Beszéljen orvosával, ha még nem hallotta ezt megbeszélni. Jelenleg ALK átrendeződések, EGFR mutációk és ROS1 átrendeződések és más célzható mutációk kezelését engedélyezik a klinikai vizsgálatok során.

Kockázatok

A tüdőbiopszia kockázata az eljárás típusától, a szövet helyétől és általános egészségi állapotától függ. A leggyakoribb szövődmények a vérzés vagy a tüdődből származó légszivárgás. Egyéb lehetséges szövődmények a következők:

• Pneumothorax: a tüdő összeomlása (légszivárgás). Ha biopszia eredményeként pneumothorax alakul ki, akkor a sebésznek valószínűleg mellkascsövet kell elhelyeznie. Ez egy olyan cső, amely lehetővé teszi a levegő távozását a tüdejéből, amíg a légszivárgás meg nem szűnik.
• Vérzés
• Fertőzés
• Az érzéstelenítés kockázata: A helyi érzéstelenítés és az általános érzéstelenítés is kockázatot hordozhat.
• Szisztémás légembólia: Szivárgás a főbb artériákba, amelyek a szívbe juthatnak; szisztémás légembólia néven a tű tüdőbiopsziájának kevesebb, mint egy százalékánál fordul elő.
• Tumor "magvetés": Hipotetikus annak a kockázata, hogy egy tumor el fog terjedni a tűbiopszia nyomán, amikor a magbiopsziát elvégzik. Ez a kockázat ritka, és jelenleg a tűbiopsziákat nagyon biztonságos módszernek tekintik a tüdő biopsziájának elvégzéséhez, ha szükséges.

Egy szó Verywellből

Bármi is az oka annak, hogy orvosa tüdőbiopsziát ajánlott, a bizonytalanságot nehéz megbirkózni. Sokan azt mondták, hogy rosszabb diagnózissal érzik magukat békében, mint abban, hogy nem tudják.

Támaszkodjon családjára és barátaira, és ezúttal. Keresse meg azokat az embereket, akikről tudja, hogy segítenek megbirkózni a várakozással, például olyanokkal, akik általában emelik a kedélyeket. Ez egy jó alkalom arra is, hogy kedvesen megkérje szeretteit, hogy "ne diagnosztizáljanak" addig, amíg többet nem tud, és tartózkodjanak a történeteik (más néven rémtörténetek) megosztásától másokról, akik hasonlóval szembesültek.

Ha elméje a legrosszabb esetekre megy, ne feledje, hogy az orvostudomány mindig változik. Ha ugyanúgy diagnosztizálta a nagymamája évekkel ezelőtt, akkor ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyan tapasztalatokat szerezzen. Több új kezelést engedélyeztek a tüdőrák kezelésére 2011 és 2016 között, mint a 2011-et megelőző 40 évben.