A csigolya artéria anatómiája

A csigolya artériák a nyak mindkét oldalán végigmennek, összekapcsolják a váll szubklavia artériáit a koponyáig. A csigolyák (foramen) résein átfutva hozzáférnek a hátsó fossa-hoz, a koponya tövében található kis helyhez az agytörzs és a kisagy közelében, valamint az agy occipitalis lebenyeihez. Ezek az artériák nemcsak a nyak vérét szolgáltatják, hanem a nyaki artériákkal együtt az agy elsődleges vérforrásai.

Mivel ezek az artériák annyira elengedhetetlenek, komoly problémák merülhetnek fel, ha tompa trauma következtében károsodnak vagy más rendellenességeket tapasztalnak.

Anatómia

A válltól felfelé haladva a csigolya artériák a subclavia artériákban kezdődnek, amelyek az egyes karok fő vérforrásai, a nyakcsigolyák mindkét oldalán dolgoznak fel. Minden artéria, általában 3-5 milliméter átmérőjű, a belső nyaki artéria mellett és a hipoglosszális ideg gyökerei mögött fut át ​​a keresztirányú foraminán - a csigolyák lyukain, amelyek átengedik az ereket.

Mindkét csigolya artéria összefogva alkotja a basilaris artériát az agytörzs medulla és pons régiójának találkozásánál, alapvetően ott, ahol az agytörzs és maga az agy találkozik.

Ez az artéria négy szegmensre oszlik:

• V1 (preforaminalis): Az első, preforaminalis szakasz a váll subclavia artériájában keletkezik, és a carotis artéria (az agy másik fő vérforrása) mögött működik, hogy a legalacsonyabb nyaki csigolyákba kerüljön (C6).
• V2 (foraminal): A következő szakasz a nyak alsó négy csigolyáján halad át, és idegek, vénák kísérik (vért juttatnak vissza a szív felé), mielőtt csavarodva L alakot képeznek a második nyakcsigolyához való hozzáféréshez (C2) .
• V3 (atlanti, extraduralis vagy extraspinalis): Az artéria a C2 csigolyákból kerül ki, és átsöpri, hogy áthaladjon a felső nyakcsigolyák foramenjén (C1). Ezután megfordul, hogy hozzáférjen a dura és arachnoidhoz, az agyat körülvevő membránokhoz. Ez az ívelt forma biztosítja, hogy az ér befogadja a fej és a nyak mozgását.
• V4 (intraduralis vagy intrakraniális): A csigolya artéria utolsó szakasza felemelkedik a hypoglossalis ideg mögött, a nyak másik oldalán lévő társával csatlakozik, hogy kialakítsa a basilaris artériát a pons tövében, az agytörzs részét. amely összeköti a medulla oblongata és a thalamus agyi régiókat.

Nevezetesen a csigolya artéria számos fontos ága van. Ezek közül néhány nagyobb a V3 (intraduralis / intrakraniális) szakasz mögött halad, hogy vért juttasson a nyak közepén lévő nyakszirt háromszögébe.

A gerinc ágai végig elszakadnak a csigolya foraminánál, hogy ellátják a csigolyatestek különböző részeit, a medulla agy régióját és a hátsó alsó agyi artériát (PICA). Ezek közül az utóbbi képviseli a legnagyobb elágazást, és az egyik elsődleges vérforrása a kisagynak.

Anatómiai variációk

A csigolya artéria anatómiájának eltérései gyakoriak lehetnek és veleszületettek, vagyis velük születnek az emberek. Noha a legtöbb esetben ártalmatlanok, néha ezek a rendellenességek adódnak:

• Aszimmetria: Az artériák rendszertelen és elégtelen fejlődése, a „csigolya artériás hipoplazia” nevű állapot befolyásolhatja ezt a régiót. Ezekben az esetekben a csigolya artéria vagy a PICA-val végződik, vagy hiányzik, ami befolyásolhatja az elért vér mennyiségét az agy.
• Csigolya artéria duplikáció: Amint a neve is mutatja, ez egy ritka eset, amikor a csigolya artériának nemcsak egy, hanem két forrása van, ami befolyásolja a nyakon keresztüli menetet. A legtöbb esetben azonban ez a tünetmentes.
• A csigolya artéria fenestrációja: Ez az, amikor az artéria vagy az artéria belseje valójában kettéválik a koponyán belül vagy kívül. Szintén nagyon ritka - csak a lakosság 0,23-1,95% -ánál fordul elő - nagyrészt ártalmatlannak tartják, bár bizonyos összefüggéseket találtak bizonyos típusú agyi aneurizmákkal.
• Változó eredet: Rendellenesség a csigolya artéria keletkezésének pontján. A legtöbb esetben mindkét artéria a bal oldalon jelenik meg, bár ez a jobb oldalon is megfigyelhető, vagy mindkét oldal alakja eltérhet.
• Az ostium változó iránya: Ez a csigolya artéria nyílásainak elhelyezkedési különbségeire utal. Az esetek 47% -ában ezek a koponyaterületen, míg az esetek 44% -ában az artéria hátsó részén láthatók.

gilaxia / Getty Images

Funkció

A csigolya artéria vért juttat a nyak csigolyáihoz, a gerinc felső oszlopához, a koponya külső része körüli térhez. Vérrel látja el az agy két nagyon fontos területét: a hátsó fossa és az occipitalis lebenyeket.

A hátsó fossa a koponyában található kis hely az agytörzs és a kisagy közelében, amelyek olyan alapvető funkciókkal társulnak, mint a légzés és az egyensúly megtartása. Az occipitális lebenyek elengedhetetlenek a vizuális feldolgozáshoz, és elhelyezik az elsődleges vizuális kéreget.

Klinikai jelentőség

A keringési rendszer egyértelműen fontos része, hogy ezek az artériák problémákkal szembesülhetnek sérülés vagy más endémiás állapot miatt.

• Trauma: A zuhanások, az autóbalesetek és más problémák sérüléshez és tompa traumához vezethetnek a csigolya artériákban, és gyakran a nyak csigolyájának károsodása is kíséri a kérdést. A sérüléstől függően véralvadás léphet fel, vagy belső vérzés léphet fel. Bár viszonylag ritkák azok az esetek, amikor ezek az erek baleset következtében károsodnak, a megfelelő véráramlás megzavarása minden bizonnyal befolyásolhatja a neurológiai funkciókat.
• Ace ischaemia: A csigolya artéria károsodásának következtében - akár sérülés, akár endémiás állapot következménye - az agyi ischaemia az, amikor nem jut elegendő vér oda, ahol az agyban el kell mennie. A csigolyaartér elzáródhat a vérrög miatt, amely potenciálisan végzetes lehet és stroke-hoz vezethet.
• A nyaki artéria boncolása: spontán vagy traumák következtében kialakuló állapot, amelyben az artéria falai felszakadnak, ami belső vérzéshez és a véráramlás megzavarásához vezet. Bár gyakrabban fordul elő carotis artériáknál (a többi fő a nyakon keresztül látja el az agyat), a csigolya artériák érintettek lehetnek. Általában tünetmentes, egyes esetekben a nyaki artéria disszekciója stroke-hoz is vezethet.