Agyvérzés akkor fordul elő, amikor az agy véráramlása vagy megszakad, vagy csökken. Ha az erek eltömődnek vagy megsérülnek szivárgás vagy repedés miatt, ez a vérellátás lelassulását vagy leállását okozza.
A vér oxigént és tápanyagokat szállít az artériáknak nevezett ereken keresztül. Az artériás véráramlás bármilyen kompromisszuma nélkülözi a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez az adott artéria által szolgáltatott agyrész működésének elvesztését okozza. A stroke a tünetek csoportjaként jelentkezik, amelyet az agy egy részének funkcióvesztése okoz.
Agyvérzés által érintett agyrész egy adott érnek felel meg. Az agyat ellátó erek jól meghatározott mintát követnek. Az agy egyes területein több vérből is kaphat vért, de általában egy véredény adja a vér nagy részét egy adott agyi régióba.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az ereket, amelyek sérülés esetén stroke-ot okoznak.
BAVOSI JOHN / TUDOMÁNYOS FOTÓKÖNYVTÁR / Getty Images
Az agy véredényei
Nyaki artériák: A nyaki artériák a nyak elülső részén helyezkednek el, és biztosítják az agy vérellátásának nagy részét, különösen az agy elülső részét. A nyaki artériák a nyakban vannak, ezért könnyebben hozzáférhetők, mint az erek az agyban. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a nyaki artériák egészségi állapotát - például Doppler-ultrahanggal - olyan eszközökkel értékeljék, hogy a nyaki artériák keskenyek-e, vagy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak-e. A nyaki artériák műtéti javításra is sokkal könnyebben hozzáférhetők, mint az agy mélyén elhelyezkedő erek.
Csigolya artériák: A csigolya artériák a nyak hátsó részén helyezkednek el, és vérrel látják el az agy hátsó részét. A csigolya artériák adják a vért az agy egy viszonylag kicsi, de fontos részéhez, az agytörzshöz. Ez az agy azon része, amely az életfenntartó funkciókat vezérli, például a légzést és a szív szabályozását.
Basilaris artéria: A basilaris artéria az agyban feljebb és mélyebben fekvő csigolya-artériák összeolvadása. Vérrel látja el az agytörzset is, amely ellenőrzi a szemmozgásokat és az életfenntartó funkciókat.
Elülső agyartéria: A bal és a jobb elülső agyi artéria a bal és a jobb nyaki artéria ága, és vérrel látják el az agy frontális régióját, amely irányítja a viselkedést és a gondolatokat.
A középső agyartéria: A középső agyi artériák a bal és a jobb nyaki artéria ágai. A középső agyi artériák vérellátást biztosítanak az agy mozgását vezérlő területein. Az agy mindkét oldalán egy középső agyi artéria található.
A hátsó agyartéria: A hátsó agyi artériák elágaznak a bazilaris artériától. A jobb hátsó agyi artéria vért juttat az agy jobb hátsó, jobb hátsó régiójába, a bal hátsó agyi artéria pedig az agy hátsó, bal hátsó részébe.
Posterior artériás artéria: A posterior kommunikáló artéria lehetővé teszi a vér áramlását a jobb és a bal hátsó agyi artériák között. Ez védőhatást biztosít. Amikor az egyik hátsó agyi artéria kissé keskenyebbé válik, a hátsó artéria artéria kompenzálhatja az enyhe szűkületet azáltal, hogy vért biztosít a másik oldalról, például alagút vagy híd.
Elülső kommunikáló artéria: Az elülső kommunikáló artéria a jobb és a bal elülső agyi artéria közötti kapcsolat. Ez az ér, akárcsak a hátsó kommunikáló artéria, védőhatást kínál, lehetővé téve a vérellátás megosztását a másik oldalról. A kommunikáló artériák az agy érgyűrűjének részét képezik, amelyet Willis körének neveznek.
Szemészet: A szemészeti artériák vért juttatnak a szemhez, ezért fontos tápanyagokat biztosítanak a látáshoz és a szemmozgáshoz.
Retina: A retina artériái apró erek, amelyek vért juttatnak a retinához, a szem hátsó részének a látásért felelős részéhez.
Ha az agy bármely területén nincs elegendő vérellátás, stroke következhet be. A kombinált tünetek segítenek az egészségügyi szolgáltatóknak meghatározni a stroke helyét és azt, hogy melyik eret érinti. Ez segíthet a hosszú és rövid távú kezelési és helyreállítási tervben.
.jpg)
-works-for-stroke.jpg)
