A Parkinson-kór meglehetősen gyakori neurológiai betegség, amely számos tünetet okoz, a legjellemzőbb remegés és a végtagok lassú mozgása. A Parkinson-kór lassan romló állapot, amelyet az agy bizonyos területeinek progresszív degenerációja okoz. Nem ismert, miért alakul ki egyeseknél a Parkinson-kór.
Terry Vine / Getty ImagesParkinson-kór és parkinsonizmus
Van még egy hasonló betegség, az úgynevezett parkinsonizmus, amely olyan állapot, amelyben az embereknek vannak a Parkinson-kór néhány tünete, de maguknak a Parkinson-kórnak nincs. A parkinsonizmus akkor fordul elő, amikor az agy egy vagy több olyan régiója károsodik, amely a Parkinson-kórért felelős.
A Parkinson-kór egyik korai tünete a szaglás elvesztése, amely évekkel azelőtt fordulhat elő, hogy más tünetek megjelennének. A Parkinson-kór és a parkinsonizmus tünetei közé tartozik a finom remegés is, amely nagyon észrevehető a kézben és a karokban, és akkor fordul elő, amikor a kezek és karok nyugalomban vannak.
A szaglás és a remegés elvesztésén túl a Parkinson-kór számos más fizikai tünettel társul. A Parkinson-kór egyéb jelei és tünetei a lassú mozgás (bradykinesia), a merevség és a testtartási instabilitás. A Parkinson-kór egyéb aláírási jelei a bradykinesia (lassú mozgás), az izmok merevsége vagy a merevség és a testtartás instabilitása. Ezek a tünetek rendkívül megnehezíthetik a járást vagy az általános mozgást, és rendellenes testtartáshoz vezethetnek. Ezenkívül a Parkinson-kórban vagy a parkinsonizmusban szenvedő embereknek nagyon kevés az arckifejezése, amelyet általában "álarcnak" neveznek.
A Parkinson-kórban és a Parkinson-kórban érintett agyterületeket únfeketeállományés aAlapi idegsejtek. A Parkinson-kórt általában e két terület lassan progresszív degenerációja okozza, amelyek szabályozzák mozgásaink ritmusát, simaságát és izmaink tónusát. Amint a substantia nigra és a bazális ganglionok degenerálódnak, a Parkinson-kór jellegzetes tünetei megkezdődnek. felmerülni, felbukkanni.
Bizonyos egészségi állapotok vagy a substantia nigra vagy a bazális granlia hirtelen károsodása összefügg a parkinsonizmus kialakulásával. Ezek az állapotok magukban foglalják a fej traumáját, az agydaganatokat, az agy fertőzéseit és a stroke-ot. Legtöbbször a parkinsonizmus tünetei akkor jelentkeznek, amikor az agy sérülése vagy károsodása jelentkezik, nem pedig a Parkinson-kórra jellemző fokozatos progresszióban.
Agyvérzés okozta Parkinson-kór: vaszkuláris parkinsonizmus
A substantia nigra vagy a bazális ganglionokat érintő stroke-ot vaszkuláris parkinsonizmusnak nevezzük. A többi stroke-hoz hasonlóan a károsodást elsősorban az agy ezen régióinak vérellátásának hiánya okozza. Általában a parkinsonismushoz kapcsolódó stroke-ot kisér-stroke-nak nevezik, mivel ezek általában nem katasztrofálisak. A kis ér-stroke diagnózisát olyan diagnosztikai vizsgálatokkal lehet megerősíteni, mint az agy CT-je vagy MRI-je.
A vaszkuláris Parkinsonismus tüneteinek előállításához általában több kis stroke szükséges, egyes esetekben a kisméretű érütések egyfajta demenciát is okozhatnak, amelyet vaszkuláris demenciának hívnak. Mint ilyen, nem szokatlan, hogy a vaszkuláris parkinsonizmusban szenvedők vaszkuláris demenciában szenvednek.
A vaszkuláris parkinsonizmus kezelése
A vaszkuláris parkinsonizmus leggyakrabban alkalmazott gyógyszerei az L-dopa és az amantadin. Néhány parkinsonizmusban szenvedő ember azonban nem tapasztal jelentős javulást a gyógyszeres kezelés során. A vaszkuláris parkinsonizmusban szenvedő stroke-túlélők egy része jobb izomkontrollt tapasztalhat a fizikoterápiával. Gyakran biztonsági intézkedéseket kell tenni az esések elkerülése érdekében.
Ha már volt visszatérő stroke-ja, amely vaszkuláris Parkinsonismust okozott, fennáll annak a veszélye, hogy az elkövetkező években több stroke-ot tapasztalhat, ha nem tesznek intézkedéseket a kockázat csökkentésére. Ezért, ha vaszkuláris Parkinsonismust diagnosztizáltak nálunk, különösen fontos, hogy kövesse orvosával a kapcsolatot a további stroke elkerülése érdekében. Arra kell számítani, hogy tesztelnie kell a stroke kockázati tényezőit és orvosi kezelést a stroke kockázatának csökkentése érdekében.
Számos életmódbeli tényező is segíthet csökkenteni a stroke kockázatát, például mérsékelt testmozgás és dohányzásról való leszokás, ha dohányzik Az egészséges táplálkozás is fontos: tudjon meg többet az egészséges étolajokról, és tudjon meg többet arról, hogy a koleszterin befolyásolja a stroke kockázatát.
.jpg)
