Yuji Sakai / DigitalVision / Getty Images
A kognitív tartalék további képességek kiépítésének ötlete, hogy kompenzálja a memória vagy gondolkodás hanyatlásának lehetőségét. Gondoljon arra, hogy túledzik a versenyt.
Maga a verseny 10 kilométeres lehet, de gyakorolhat úgy, hogy 12 kilométert fut, hogy felépítse az állóképességét és erejét.
Ugyanígy felépítheti kognitív tartalékát azáltal, hogy agyát aktívan tartja mentális gyakorlatok, társas interakciók és más agystimuláló tevékenységek, például kognitív tréning révén.
Passzív (agyi) és aktív (kognitív) tartalék
Yaakov Stern 2009-ben felvázolta a kognitív tartalékkal kapcsolatos kutatásait, és két különböző típusú kognitív tartalékot emelt ki: a passzív és az aktív.
A passzív tartalékot (agyi tartaléknak is nevezik) az agy fizikai méretének és az agyban található idegsejtek számának definiálták. Egyes kutatások kimutatták, hogy a nagyobb agyak összefüggenek a kevésbé kognitív hanyatlással. A kifejezéspasszívazért használják, mert nem tudjuk aktívan megváltoztatni az agyunk méretét.
Az aktív tartalékról (kognitív tartalékról) azt gondolják, hogy agyunk képes arra, hogy megbirkózzon a károsodásokkal kompenzáció vagy különböző agyi folyamatok felhasználásával, hogy megőrizze a jó működés képességét. Úgy tűnik, hogy a kognitív (aktív) tartalékot befolyásolja az a mentális aktivitás szintje, amelyben részt kívánunk venni, ami az aktív, egészséges elme fenntartásának esetét jelenti.
Megelőzi-e a kognitív tartalék az Alzheimer-kórt?
Ezen a ponton nincsenek olyan kutatásaink, amelyek egyértelműen bizonyítanák, hogy a kognitív tartalék valóban megakadályozza az Alzheimer-kór kialakulását. Azt azonban tudjuk, hogy a kognitív tartalék az Alzheimer-kór késleltetett tüneteivel társul.
Például olyan kutatásokat végeztek, amelyek kimutatták az Alzheimer-kór tüneteinek késését azoknál, akik kétnyelvűek voltak, annak ellenére, hogy az agyuk jelentős fizikai bizonyítékot mutatott a romlásra.
Yaakov Stern által felvázolt további kutatások rámutattak arra, hogy azok az emberek, akiknek agya előrehaladott Alzheimer-kórt mutatott ki (vagyis gubancokat és plakkokat), működési képességükben nagyon eltérőek voltak. Azok, akik magasabb iskolai végzettséggel és nagyobb intellektussal rendelkeztek, képesek voltak jobban kompenzálni az Alzheimer-kór által okozott agykárosodást.
Stern szerint "... ha minden más dolog egyenlő, akkor a betegségnek később magasabb CR-vel (kognitív tartalékkal) rendelkező embereknél kell megjelennie. Ez arra az előrejelzésre vezet, hogy az incidens demencia arányának alacsonyabbnak kell lennie azoknál az egyéneknél, akiknél magasabb a kognitív tartalék."
A kognitív tartalék és az Alzheimer-kór progressziója
Érdekes módon néhány kutatás kimutatta, hogy a nagyobb kognitív tartalékkal rendelkező emberek gyorsabban hanyatlani látszanak, miután diagnosztizálták náluk az Alzheimer-kórt.
Bár ez elsőre meglepőnek tűnik, Stern azt feltételezi, hogy mivel a jelentős kognitív tartalékú személyeknél hosszabb időre van szükség a demencia jeleinek megjelenésére, a tényleges betegségfolyamat messzebb van.
Amikor a tünetek kialakulnak, a csökkenés gyorsan mozogni látszik, mert az agy elérheti azt a pontot, amikor már nem képes kompenzálni a károkat, és így a károsodások könnyen nyilvánvalóvá válnak.
Az egyén azonban kognitív tartaléka miatt élhetett hosszabb ideig az Alzheimer-kór tünetei nélkül.
-for-kids-with-autism.jpg)
.jpg)
-types.jpg)
