A határ menti személyiségzavar (BPD) súlyos pszichológiai állapot, amelyet instabil hangulatok, érzelmek, énkép, kapcsolatok és viselkedés jellemez. Ez egyike annak a 10 személyiségzavarnak, amelyet az Amerikai Pszichiátriai Szövetség legújabb kiadása elismertmentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve(DSM-5).
A személyiségzavarok olyan állapotok, amelyek serdülőkorban vagy korai felnőttkorban kezdődnek, hosszú évekig tartanak, és ha nem kezelik őket, akkor sok zavart okozhatnak az ember életében. A BPD-re nincs "gyógymód", de szerencsére a megfelelő kezeléssel a BPD tünetei kontrollálhatók és javulhatnak.
MIKROGÉN KÉPEK / TUDOMÁNYOS FOTÓKÖNYVTÁR / Getty Images
A BPD-t a következő jelöli:
- Az érzelmi instabilitás mintája
- A valós vagy képzelt elhagyás elkerülésére irányuló erőfeszítések
- Impulzív viselkedés
- Instabil énkép
- Instabil kapcsolatok
A BPD-ben szenvedő emberek intenzív düh-, depresszió- és szorongási epizódokat tapasztalhatnak, amelyek néhány órától napig tarthatnak.
Elterjedtség
A BPD bejelentett prevalenciáját az Egyesült Államokban 1,6% -ra becsülik, de sokkal magasabb is lehet.
Tünetek
A BPD gyakran megzavarhatja az élet élvezetének képességét vagy a kapcsolatokban, a munkában vagy az iskolában való kiteljesedést. A tünetek jellemzően a tizenéves korban jelentkeznek, bár a gyermekkori tünetek korábban is észlelhetők.
Néhány embernek csak néhány BPD tünete van, míg másoknak sokuk van, ezek a következők lehetnek:
- Érzelmi instabilitás: Az emberek hirtelen változásokat tapasztalhatnak abban, ahogyan másokhoz, önmagukhoz és a körülöttük lévő világhoz viszonyulnak. Az irracionális érzelmek - beleértve az ellenőrizetlen haragot, félelmet, szorongást, gyűlöletet, szomorúságot és szeretetet - gyakran és hirtelen megváltoznak. Lehet, hogy gyorsan elütnek másokkal, és nehézségeik vannak megnyugodni, ha idegesek.
- Zavart gondolkodási vagy észlelési minták: A BPD-ben szenvedő emberek gyakran gyanús gondolatokkal küzdenek mások motívumaival kapcsolatban. Stressz hatására akár elveszíthetik kapcsolatukat a valósággal, paranoidvá válhatnak, vagy olyan állapotot tapasztalhatnak, amelyet disszociációnak neveznek, amikor úgy érzik, hogy elszakadnak a környezetüktől vagy önmaguktól.
- Impulzív viselkedés: A vakmerő vezetés, a verekedés, a szerencsejáték, a kábítószer-fogyasztás és a nem biztonságos szexuális tevékenység epizódjai gyakoriak a BPD-ben szenvedők körében. Az önpusztító magatartást nehezen lehet ellenőrizni. A BPD-ben szenvedők hajlamosabbak önkárosító magatartásra, például vágásra vagy égésre és öngyilkossági kísérletre.
- Intenzív, de instabil kapcsolatok másokkal: A BPD-ben szenvedők általában intenzív kapcsolatban állnak szeretteikkel, amelyeket gyakori konfliktusok, viták és szakítás jellemez. A BPD a szeretteinek elhagyásától való intenzív félelemmel és a valós vagy képzelt elhagyás elkerülésére tett kísérletekkel társul. Ez általában nehézségeket okoz a mások bizalmában, ami megterhelheti a kapcsolatokat.
- Homályos vagy változó énkép: Ha valakinek BPD-je van, az önérzete általában instabil. Néha jól érzik magukat, de máskor gyűlölik önmagukat, vagy akár gonosznak tekintik magukat. Valószínűleg nincs világos elképzelésük arról, hogy kik ők, vagy mit akarnak az életben. Ennek eredményeként gyakran megváltoztathatnak munkahelyet, barátokat, partnereket, értékeket, célokat vagy akár szexuális identitást.
Diagnózis
Számos pszichiátriai rendellenesség okozhat nagyon hasonló tüneteket, mint a BPD, beleértve:
- Bipoláris zavar
- Histrionikus személyiségzavar
- Nárcisztikus személyiségzavar
Emiatt fontos olyan orvoshoz fordulni, aki meghallgathatja aggodalmait, alapos értékelést végezhet és pontos diagnózist állíthat fel.
A BPD diagnosztizálásához az egyénnek a következő kilenc tünet közül ötöt vagy többet kell tapasztalnia, különféle összefüggésekben:
- Az elhagyás elkerülésére irányuló erőfeszítések
- Érzelmi instabilitás
- Az üresség érzése
- Identitás zavarai
- Impulzív viselkedés
- Helytelen, intenzív harag
- Instabil interperszonális kapcsolatok
- Öngyilkos vagy önkárosító magatartás
- Átmeneti paranoid vagy disszociatív tünetek
Egy tanulmány kimutatta, hogy a BPD-ben szenvedők körülbelül 85% -a megfelel legalább egy másik személyiségi vagy hangulati rendellenesség diagnosztikai kritériumainak.
A DSM-5 a BPD-t kilenc olyan tünet alapján határozza meg, amelyek affektív, interperszonális és intraperszonális zavarokat ölelnek fel. A diagnózis bármely öt tünet jelenlétét igényli, amely 256 kombinációt tesz lehetővé, amelyek révén az egyén BPD diagnózist kaphat.
Okoz
A legtöbb pszichiátriai rendellenességhez hasonlóan a BPD pontos oka sem ismert. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a BPD a gének, valamint a biológiai és környezeti tényezők kombinációjából ered.
Azok a tényezők, amelyek növelhetik a BPD kockázatát, a következők:
- Agy felépítése: Bizonyítékok vannak az agy felépítésében és működésében mutatkozó különbségekre a BPD-ben szenvedő betegeknél, különösen az agy azon részein, amelyek befolyásolják az impulzus-szabályozást és az érzelmi szabályozást. De nem világos, hogy ezek a változások a rendellenesség kockázati tényezői voltak-e, vagy okozta a rendellenesség.
- Családtörténet: Ha BPD-vel rendelkező szülője vagy testvére van, az is növelheti az állapot kialakulásának kockázatát.
- Negatív tapasztalatok: Sok BPD-vel diagnosztizált ember tapasztalta gyermekkori bántalmazást, traumát vagy elhanyagolást, vagy korán elkülönült gondozóitól, mások instabil, érvénytelenítő kapcsolatoknak és ellenséges konfliktusoknak voltak kitéve. Azonban sok embernek, akinek ilyen tapasztalatai voltak, nem alakul ki a BPD.
Kezelés
Történelmileg az orvosi szakértők úgy vélték, hogy a BPD valószínűleg nem reagál a kezelésre, de a kutatások kimutatták, hogy a BPD nagyon kezelhető. A BPD tünetei befolyásolhatják a munkát, az iskolát, a kapcsolatokat, a jogi és fizikai egészséget, ezért a kezelés olyan kritikus.
A BPD által okozott akadályok ellenére sok BPD-s ember normális, teljes életet él, amikor betartja kezelési tervét.
Pszichoterápia
A pszichoterápia az első vonalbeli kezelés a BPD-ben szenvedők számára. Ez biztosítható egyenként a terapeuta és a személy között, vagy csoportosan. Fontos, hogy a terápiás emberek megalapozzák a bizalmat a terapeutájukkal szemben. A BPD jellege megnehezítheti az ebben a rendellenességben szenvedők számára a kényelmes és megbízható kötelék fenntartását a terapeutájukkal.
Példák a BPD-re irányuló pszichoterápiákra:
- Dialektikus viselkedésterápia (DBT), amely megküzdési készségeket és stratégiákat tanít az önkárosítással és öngyilkossággal kapcsolatos késztetések kezelésére, az érzelmek szabályozására és a kapcsolatok javítására.
- A mentalizáció alapú terápia (MBT) egy pszichoterápia, amely segít az embereknek jobban felismerni, hogy mások mit gondolnak és érezhetnek.
- A transzferenciára összpontosító terápia (TFP) segít az embereknek jobban megérteni és kezelni érzelmeiket és interakcióikat azáltal, hogy megvizsgálja őket a beteg és a terapeuta kapcsolatán keresztül.
Gyógyszer
Az FDA jelenleg nem engedélyezett gyógyszereket a BPD kezelésére, de a mentálhigiénés szakemberek is javasolhatnak gyógyszereket bizonyos tünetek kezelésére, mint például:
- Antidepresszánsok: Ezek segíthetnek a depressziós hangulat, a harag vagy az impulzivitás javításában.
- Antipszichotikumok: Ezek azoknak az embereknek lehetnek előnyösek, akik gyakran elveszítik a kapcsolatot a valósággal.
- Hangulatstabilizátorok: Ezek megakadályozzák a hangulatváltozásokat és csökkentik az ingerlékenységet és az agressziót.
Megbirkózni
Ha valakinek BPD-je van, vannak olyan dolgok, amelyeket megtehet, amelyek segítenek javítani a működésében és a megbirkózásban. Az életminőségüket javító lépések a következők:
- Tartsa be kezelési tervét: Kutatások kimutatták, hogy jó, következetes kezeléssel a BPD tünetei jelentősen csökkenthetők. Néhány ember, akit egyszer diagnosztizáltak BPD-vel, már nem felel meg a rendellenesség kritériumainak kezeléssel és idővel.
- Ismerje kiváltó okaikat: A BPD-vel való megbirkózás egyik kulcsa az érzelmi minták és kiváltó okok felismerése. A terapeutával együtt valakinek képesnek kell lennie azonosítani azokat a stratégiákat, amelyek segítenek kezelni az erős érzelmeket.
- Gyakorold az öngondoskodási stratégiákat. A rendszeres testmozgás, valamint az egyenletes étkezési és alvási ütemezés segíthet megelőzni a hangulatváltozásokat és kezelni a szorongást, a stresszt és a depressziót. Fontos továbbá a kábítószerek és az alkohol kerülése, amelyek súlyosbíthatják a tüneteket és kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel.
Segítséget keres
Ha Ön vagy egy szeretett személye határ menti személyiségzavarral küzd, akkor vegye fel a kapcsolatot az Anyaggal való visszaélésekkel és a mentálhigiénés szolgáltatások ügyintézésével (SAMHSA) foglalkozó nemzeti segélyvonalon az 1-800-662-4357 telefonszámon, hogy tájékoztatást nyújtson a környéken lévő támogatási és kezelési lehetőségekről.
További mentálhigiénés forrásokért tekintse meg Nemzeti Segélyvonal adatbázisunkat.
.jpg)
.jpg)
