Miért szükségesek a központi vonalak és a kapcsolódó kockázatok

A központi vonal egy olyan típusú katéter, amelyet egy nagy vénába helyeznek, amely lehetővé teszi több IV-es folyadék beadását és vért. Egy tipikus IV-vonalhoz képest egy központi vonal nagyobb, hosszabb ideig maradhat a helyén, nagyobb mennyiségű folyadékot tud leadni, és lehetővé teszi a vér könnyű lehívását.

Központi vonal felhasználható a folyadék térfogatának mérésére, valamint annak megállapítására, hogy a beteg kiszáradt-e, vagy kapott-e megfelelő mennyiségű folyadékot a testi funkciók támogatásához.

A PICC vonal, egy olyan IV-hozzáférés, amely hetekig és hónapokig fenntartható, nem központi vonal, de számos jellemzővel rendelkezik az ilyen típusú IV-hozzáféréssel.

Központi vonal célja

Központi vonal több okból is elhelyezhető. A központi vonalnak legfeljebb öt lumenje lehet, amelyek olyan folyadékok, amelyekbe folyadékot lehet beadni, vért lehet venni vagy méréseket lehet végezni.

Ha a betegnek folyadék újraélesztésre van szüksége, vagyis nagy mennyiségű intravénás folyadékot kell beadni, akkor egy központi vonalat lehet elhelyezni a folyadék gyorsabb áramlásának lehetővé tétele érdekében.

A központi vonalak felhasználhatók vérvételre is. Bizonyos esetekben a központi vonalon található két lumen felhasználható dialízis elvégzésére, az egyik lumen segítségével vért vesznek ki az érrendszerből, egy másik lumen pedig a dializált vér visszajuttatására szolgál a testbe.

Azoknál a betegeknél, akiknek gyakori vérvételre van szükségük a laboratóriumba, a központi vonal lehetővé teszi a vér vételét anélkül, hogy a beteg többször "ragadna".

Az egyik funkció, amely néhány központi vonalon egyedülálló, a központi vénás nyomás mérésének képessége. Ez a mérés betekintést nyújt az egészségügyi csoportba, hogy mennyi folyadék van az érrendszerben, és ha a beteg túl sok vagy túl kevés folyadékot kapott.

Ha a központi vonal Swan-Ganz típusú katéter, akkor pulmonalis éknyomás is elérhető, amely közvetett módon jelezheti a szív bal pitvarának működését. Azoknál a betegeknél, akiknek súlyos szívproblémái vannak vagy nemrégiben szívműtétet végeztek, ez az információ rendkívül értékes lehet.

Központi vonal akkor is megfelelő, ha hosszú távú terápia várható, például heteken át tartó IV-es antibiotikum-kezelés, vagy ha maró gyógyszerekre van szükség, amelyek nem adhatók be szokásos IV-vel, például kemoterápiával.

Központi vonal beillesztése

A központi vonal behelyezéséhez a betegnek laposan kell feküdnie, és ki van téve a testnek az a része, ahová a központi vonal beilleszkedik.

A központi vonal elhelyezésére használt leggyakoribb vénák a belső nyaki nyak, a kulcscsont közelében lévő subclavia vénája és az ágyékban lévő femorális véna.

A beteget, jellemzően tetőtől talpig, steril kendővel borítják. A kendő steril papírlap, benne lyukkal, amely lehetővé teszi, hogy a központi vonalat elhelyező egyén hozzáférjen a vénához.

A steril kendő a fertőzés kockázatának csökkentését hivatott szolgálni, és tanulmányok kimutatták, hogy a fertőzés megelőzésének legjobb gyakorlata az egész test lefedése, nem csak a központi vonal elhelyezésének területe.

Miután a beteget leterítették, megtisztítják a bőr területét. Ha a beteg ébren van, a bőr területe helyi érzéstelenítővel is zsibbadhat.

Steril technika alkalmazásával üreges katétert vezetnek be a vénába, általában ultrahang segítségével a megfelelő erek felkutatására. Ezután a katétert a helyére varrják, vagy ragasztóeszközzel tartják a katétert a behelyezési helyen.

Ezután a területet ismét fertőtlenítővel megtisztítják, és steril kötést helyeznek a behelyezés helyére, a lumen hozzáférhetővé téve. A katéter elhelyezését röntgen segítségével ellenőrizni kell, mielőtt a központi vonalat alkalmaznák, hogy elkerüljék a gyógyszerek véletlen infúziót a szövetbe vagy a rossz érbe.

Bizonyos esetekben a katéter a megfelelő edényben lehet, de enyhe beállításra szorul, mivel a katéter vagy túl messze van az érben, vagy nem elég messze van.

A központi vonal kockázatai

A központi vonal behelyezésével vannak kockázatok, amelyeket össze kell mérni a páciensnek a vezeték iránti igényével. A fertőzés jelenti a legnagyobb kockázatot.

Központi vonallal társult véráramfertőzés

A központi vonal elhelyezésének és használatának egyik kockázata a központi vonallal társult véráram-fertőzés (CLABSI). A fertőzések megelőzése érdekében szabványosított bevált módszereket vezettek be.

Ezek a gyakorlatok magukban foglalják az ütemezett steril kötéscseréket, a teljes test steril kendő használatát a zsinór elhelyezése során, a zsinór eltávolítását, amint arra már nincs szükség, és csak a feltétlenül szükséges központi vonalak behelyezését.

A központi vonalakat jellemzően a derék fölé helyezzük, ha lehetséges, hogy minimalizáljuk a fertőzés kockázatát. A femorális véna helyei a fertőzés magasabb arányával járnak.

A beillesztési hely fölé helyezett öltözködés általában tiszta, ami lehetővé teszi az egészségügyi csapat számára, hogy ellenőrizze a fertőzés jeleit anélkül, hogy a beillesztési helyet a feltétlenül szükségesnél nagyobb levegőnek tenné ki.

Egyéb kockázatok

Egyéb kockázatok közé tartozik a pneumothorax (összeesett tüdő), különösen, ha a központi vonal a subclavia vénába kerül. Ezt szükség esetén mellkascsővel kezelik.

Bizonyos típusú központi vonalak behelyezése során a szívet irritálhatja a folyamat, miközben a vonal a szív közelében lévő ereken keresztül halad, ami megváltoztatja a szív ritmusát. Ez általában a vonal megfelelő elhelyezésével oldódik meg, de néhány ritka egyénnél gyógyszert igényelhet.

A központi vonalak egyik végső szövődménye a légembólia, egy olyan állapot, amikor a levegő bejut az érrendszerbe, és elkezd haladni a testen. Ez a nagyon súlyos állapot szintén nagyon ritka és nagyrészt megelőzhető.

Egy szó Verywellből

A központi vonal rendkívül hasznos, ha a beteg beteg, de nem kockázatmentes. Sok beteg számára annak az előnye, hogy nincs több "botja" a vérvételhez, és ha megbízható IV-hozzáférés van a helyén, nagyobb, mint az ilyen típusú hozzáférés által jelentett kockázatok.

Néhány beteg számára a központi vonal elviselhetőbbé teszi a kórházi kezelést, míg másokat nem zavar a vérvétel, és inkább kerülik azokat a lehetséges szövődményeket, amelyeket egy központi vonal okozhat.