A szaruhártya anatómiája

A szaruhártya a szövet tiszta kupolája a szem elején. Simán csatlakozik a sclerához (a szem fehér részéhez). A szaruhártya fénytörést végez az alatta lévő lencsén keresztül, ami lehetővé teszi a szem számára a képek feldolgozását. A szaruhártya sérülései ronthatják az ember látását.

Anatómia

A legtöbb embernél a szaruhártya kissé ovális alakú, szélén vastagabb, mint középen. A szaruhártya az írisz és a lencse felett ül.

Szerkezet

Noha nagyon vékony és átlátszó, a szaruhártya öt különálló szövetrétegből áll.

• Hám: Ezek a sejtek vékony, csillogó „bőr” réteget termelnek a külső szaruhártyán.
• Bowman réteg: Bowman membránjának is nevezik, ez a vékony szövetréteg a szaruhártya szerkezetét biztosító kollagén sejtekből áll.
• Stroma: A szaruhártya legvastagabb rétege, a sztróma kollagén sejtekből áll.
• Descemet membránja: Ez a nagyon vékony sejtréteg bizonyos rugalmasságot biztosít a szaruhártya szerkezetéhez.
• Endothelium: A szaruhártya legbelső részén egyetlen sejtréteg, az endothelium tartja fenn a szaruhártya kristálytisztaságát.

Anatómiai variációk

A szaruhártya veleszületett (születéskor jelen lévő) rendellenességei előfordulnak, és ezek általában a szaruhártya felhalmozódását okozzák tiszta helyett. Amikor ezek a rendellenességek előfordulnak, gyakran más egészségügyi állapotokkal együtt jelennek meg, beleértve:

• Veleszületett agyi rendellenességek
• Szívhibák
• A craniofacialis (fej és arc) fejlődés rendellenességei
• Örökletes szaruhártya-hibák

Funkció

A szaruhártya domború (kupolás) alakja a fénytörésre (hajlításra) szolgál, mielőtt áthaladna az íriszen és a lencsén. A lencse tovább törli a fényt, hogy finomítsa a retinára vetített képet (a belső szemgolyó hátulját szegélyező szövet).

A szaruhártya görbületének mértéke nagymértékben befolyásolja a fénytörés képességét. A szaruhártya görbületének rendellenességei, például a keratoconus (kúp alakú szaruhártya), a képfeldolgozást gyengévé vagy akár lehetetlenné is tehetik.

Társított feltételek

A szaruhártya a szem elejének kiemelkedése miatt a kopás (karcolás, kaparás) veszélyének van kitéve. Kisebb kopások, amelyek csak a hámréteget érintik, általában 24 órán belül meggyógyulnak. A Bowman rétegét elérő mélyebb karcolások azonban gyakran szaruhártya-hegeket okoznak, amelyek károsíthatják a látást. A Bowman rétege alatt húzódó sérülések, például egy átható szemseb, vakságot okozhatnak.

A traumán kívül a szaruhártyát sokféle veleszületett állapot és más, idővel kialakuló betegség is befolyásolhatja, amelyek közül néhány a következőket tartalmazza.

• Veleszületett örökletes endoteliális dystrophia: Ez egy örökletes állapot, amikor a szaruhártya szövetei duzzadnak a folyadéktól.
• Peter anomáliája: Ez egy olyan állapot, amelyben a kialakuló szaruhártya az íriszhez vagy a lencséhez tapad, szaruhártya zavarosságát okozva.
• Sclerocornea: Ebben az állapotban a szaruhártya szövete a fejlődés során nem különbözteti meg teljesen a szklerális szövetet (a szem fehér része), ami átlátszatlan szaruhártyát eredményez.
• Szaruhártya-daganatok: Ezek a rákos elváltozások gyermekkorban ritkák, de felnőttkorban is előfordulhatnak.
• Hátsó polimorf disztrófia: Ez a szaruhártya endotheliumának olyan betegsége, amely általában 30 év körüli embereknél fordul elő.
• Keratoconus: Ez egy kúp alakú szaruhártya kialakulása, általában serdülőkorban.
• Szaruhártya-fekélyek: Ezek a szaruhártyán fellépő sebek, amelyek fertőzés miatt kialakulhatnak.
• Keratitis: Ez a szaruhártya gyulladása, gyakran kontaktlencse használat miatt.

Tesztek

A legtöbb szaruhártya-állapotot egy szemorvos vizuális vizsgálattal állapíthatja meg. Az orvos erős fényt sugározhat a szembe, hogy ellenőrizze a szaruhártya rendellenességeit. A hasított lámpa vizsgálat során a szemészek nemcsak a szaruhártyát, hanem az alatta lévő struktúrákat is értékelni fogják. Néha speciális szemcseppeket is használhatnak, amelyek mikroszkopikus horzsolásokat festenek, hogy láthatóvá tegyék őket, amikor kék fény süt rájuk.