A felsőbb mesentericus artéria anatómiája

A has egyik fő artériája, a felső mesentericus artéria (SMA) a szív elsődleges vérforrása a középbél számos szervében, amelyek mind az emésztőrendszerhez kapcsolódnak. Ágain keresztül biztosítja a vékonybél fontos részeit, beleértve a duodenum alsó részét (a gyomor-bél traktus első részét a gyomor felett), a jejunumot és az ileumot, miközben vért szállít a felemelkedő vastagbélbe, keresztirányú vastagbél és hasnyálmirigy.

A felsőbb mesenterialis artéria által felvethető problémák közé tartoznak az éren keresztül érkező csökkent vérellátás. Ez történhet egyszerre hirtelen (akut mesenterialis ischaemia) vagy idővel fokozatosan (krónikus mesenterialis ischaemia). Máskor maga az artéria képes mechanikai nyomást gyakorolni a vékonybél duodenumnak nevezett részére. Ez számos veszélyes tünethez vezethet, beleértve a hirtelen fogyást, émelygést, hasi fájdalmat és másokat. .

Anatómia

Szerkezet és elhelyezkedés

Nem párosított artéria, az SMA a hasi aorta elülső (előre néző) felületéből származik, mint második fő ága az alsó ágyéki csigolyák (L1) szintjén. A lefolyása anteroinferior - vagyis általában mozog lefelé és a test eleje felé. Ez közvetlenül a gyomor pylora (a gyomor legtávolabbi része, amely a nyombélhez kapcsolódik), a hasnyálmirigy nyaka és a lép vénája mögé kerül. Ilyen esetben az SMA a bal vese vénája elé fut (amely a vért a vesékből visszahelyezi a szívbe).

Ennek az artériának számos fontos ága van, beleértve:

• Alsó pancreaticoduodenalis artéria: Az SMA első fő ága, ez az artéria elágazóvá válik elülső (elülső és hátsó) ágakba a hasnyálmirigy és a duodenum eléréséhez.
• Jejunális és ileal artériák: Az SMA bal oldalán számos kisebb artéria jelenik meg; ezek összekapcsolt hálózatot alkotnak („anasztomotikus árkádnak” hívják), és hozzáférnek a bélfalakhoz.
• Kólika artériák: A keresztirányú és felemelkedő vastagbélhez, a vakbélhez, a vakbélhez (a vékonybél és a vastagbél találkozásánál lévő tasak) és az ileumhoz (a vékonybél egy része) vezetnek, amelyek az SMA-tól jobbra elszakadnak, és a középső kólika, a jobb kólika és az ileokolikus artériák (a legalacsonyabb ág).
• Kanyargó artéria: A Riolan íve néven is ismert SMA kapcsolódik az alsó mesenterialis artériához (IMA), ahol az előbbi középső kólika artériája csatlakozik az utóbbi bal kólika artériájához.
• Drummond marginális artériája: Mindhárom kólika artéria és az IMA hozzáfér a vastagbélhez, és ezáltal alkotja ezt az artériák bonyolult, összekapcsolt rácsát („artériás árkádként” ismert).

Anatómiai variációk

A keringési rendszer sok részéhez hasonlóan az emberek jelentős részénél eltérések mutatkoznak az SMA anatómiájában. Ezek közül a leggyakoribbak:

• A jobb máj artéria változatos eredete: Az esetek 10% -tól 17% -áig a jobb máj artéria - amely a vért juttatja a májhoz - közvetlenül az SMA-ból származik.
• A közös májartéria változatos eredete: A fentiekhez hasonlóan a közös májartéria (egy másik, amely vért juttat a májba) az emberek 1–3% -ában származik az SMA-ból.
• Közös törzs: Ritkább esetekben - kevesebb, mint 1% - az orvosok megfigyeltek egy „celiacomesentericus törzset”, amelyben az SMA és a celiakia törzs (amely a gyomor-bél traktus egyes részeit látja el) közös eredetű.
• Drummond marginális artériájának hiánya: Egy másik kevésbé gyakori eset a Drummond artéria hiánya, amely egészségügyi problémákhoz vezethet, ha az SMA-ban elzáródás van.
• A lépartéria variáns eredete: Általában a cöliákia törzséből adódóan ritkán fordultak elő olyan esetek, amikor a lépartéria az SMA-ból származik.

Funkció

Mint megjegyeztük, az SMA elsődleges feladata a gyomor-bél traktus fontos részeinek ellátása. Pontosabban, az artéria és ágai oxigénnel táplált vért juttatnak a duodenum, a jejenum, az ileum, a cecum és az emelkedő vastagbél alsó részébe, valamint a keresztirányú vastagbél részeibe (ez utóbbi két régió alkotja az úgynevezett „léphajlítást”). Mint ilyen, alapvető szerepet játszik az emésztésben, biztosítva, hogy a vékonybél és a hasnyálmirigy ellátja a céljaik teljesítéséhez szükséges oxigént.

Klinikai jelentőség

Számos betegség és betegség befolyásolhatja az SMA-t, és befolyásolhatja oxigénnel táplált vér leadási képességét, és az ebből eredő szövődmények veszélyesek, sőt halálosak lehetnek. Különösen ez az artéria szűkülhet, befolyásolhatja a véráramlást, és az „akut mesenterialis ischaemia” nevű állapothoz vezethet. Ez az állapot fertőzésekhez vezethet, és azonnali műtéti beavatkozás nélkül halálossá válhat.

Hasonló a diótörő szindróma, amikor az aorta és az SMA közötti bal vese véna a bal vese nyomásának növekedéséhez vezet. Ez ezután egyéb tünetek mellett hasi fájdalomhoz, további vénák kialakulásához és a vizeletben lévő vérhez (úgynevezett „hematuria”) vezethet. Az orvosok általában konzervatívabb kezelést választanak, amely magában foglalja a monitorozást, hogy lássák, helyreáll-e az állapot az új erekre; szélsőségesebb esetekben azonban olyan műtétek, mint nephrectomia, varicealis ligációk és mások.

Egy másik gyakori probléma a superior mesenterialis artéria szindróma (SMAS), amely akkor fordul elő, amikor a duodenumot a hasi aorta és az SMA összenyomja, és eltömődésekhez vezet. Az emésztés ezen elzáródása hasi fájdalomhoz, teltségérzethez, émelygéshez, hányás, valamint túlzott fogyás. Mint más esetekben, az orvosok is először megpróbálják kezelni a SMAS kiváltó okait, de fejlettebb és nehezebben kezelhető betegeknél választják a műtétet.