A betegségünk előrehaladtával gyakran tanúi lehetünk a termelékenységünk csökkenésének is. Ez részben a motoros tünetek és az ezzel járó fogyatékosság növekedésének tudható be, de a Parkinson-kór alattomos, meglehetősen gyakori nem motoros tünete - apátia - következménye is lehet. Becslések szerint a Parkinson-betegek kb. 40-45% -a szenved apátiában. Ez a szám azonban valószínűleg alábecsülendő, tekintettel a tünetek homályosságára, ami megnehezíti a felismerést, és ezáltal aluljelentésekhez vezet.
Bambu Productions / Getty Images
Az apátia meghatározható érdeklődés hiányának vagy „motivációnak”, nem érzelmi szorongás, értelmi fogyatékosság vagy csökkent tudatosság összefüggésében. Ellentétben a motiváció elvesztésével, amely a depresszióban tapasztalható, egyedül az apátia miatt nincs együtt létező depressziós hangulat. Megnyilvánulhat, hogy nincs saját kezdeményezés a szükséges feladatok megkezdésére vagy elvégzésére, vagy új dolgok megtanulására, valamint a jövőbeli célok és tervek önirányítására. A célirányos magatartás hiánya, valamint az érzelmi válasz hiánya jelentős negatív hatással lehet az élet minden területén - személyes, társadalmi és foglalkozási szempontból is. Valójában mások tévesen értelmezhetik az apátiát, mint a lustaságot vagy a céltudatos figyelmen kívül hagyást és érdektelenséget, ezáltal befolyásolva a kapcsolatokat és az interakciókat. Ez káros hatással van a személyes életminőségre, és hozzájárul a gondozó partnerek és szeretteik által tapasztalt stresszhez.
A Parkinson-kórban szenvedők hogyan tudják legyőzni az apátiát
A tünetek és az apátia diagnózisának felmérését követően orvosa megbeszélheti az energia növelésére irányuló gyógyszereket (például metilfenidát) vagy más, a dopamin-, kolinerg és szerotonerg rendszerekre irányított gyógyszereket (bizonyos antidepresszánsok vagy antipszichotikumok). De ami még fontosabb, azok a viselkedési változások, amelyeket magunknak kell elvégeznünk.
- Ütemezés beállítása: Bármilyen eszközzel - technológiával vagy tollal és papírral - állítsa be a napi ütemtervet. Tartalmazza az öngondoskodási rutinját, beleértve a testmozgást, az éberségi tevékenységeket és így tovább, a háztartási és családi feladatokat, valamint a munkahelyi feladatokat. Ne egyszerűen készítsen listát, rendeljen időpontokat az egyes feladatok megoldásához, és elég sok időt az egyes tételek befejezéséhez. Ügyeljen arra, hogy a nap folyamán tartsa be az ütemtervet, és ellenőrizze a listán szereplő feladatokat, amint azok elkészültek.
- Jutalmazd meg magad: Miután sikeresen teljesítetted egy előre beállított célt, jutalmazd meg magad valamilyen „én-idővel”, vagy egy sétával, vagy társas interakcióval, bármi, amit még élvezhetsz.
- Tedd magad elszámoltathatóvá: Néha a legjobb motiváció valaki más motivációja. Ha például el akar indulni napi sétákra, de nehezen kezdi meg ezt a tevékenységet, akkor ha van egy sétáló haverja, aki a saját belső hajlandóságától függetlenül elindítja, az jó úton maradhat.
- Kezdd lassan: Ha hosszú ideig apatikus vagy, nehéz lehet egyszerre számos tevékenységet sikeresen elvégezni. De a sikeres kis előrelépések „nyereményeknek” tekinthetők, amelyek a jövőt és a nagyobb cselekvést ösztönzik.
- Fizikailag érezheti magát a legjobban a testmozgással: A testmozgásnak számos kézzelfogható előnye van a Parkinson-kórban, és bebizonyosodott, hogy növeli a motivációt és az érdeklődést, ezáltal csökkenti az apátiát és a termelékenységet. Fokozott energiát ad, és növekedést okozhat az agyban az endorfinokban és más vegyi anyagokban, amelyek emelik a hangulatot és javítják a motivációt.
- Az alvás fontos: Az alvászavar sajnos elég gyakori a Parkinson-kórban is. A rossz alvás okozta fáradtság és apátia együttesen jelentős problémákhoz vezet. Óvatos alváshigiéné és orvosi segítségnyújtás révén, ha az alvás és a fáradtság javul, és nem jelentős bonyolító tényezők, az apátia könnyebben kezelhető.
- Ne szigetelje el magát: Ha más emberek energiája körül jár, és érdekes beszélgetésekbe és tevékenységekbe keveredik, nemcsak jobban érezheti magát, hanem elősegítheti a motiváció - irányított cselekvés előidézését is.
Régóta elmúlt a Parkinson-kór mint kizárólag mozgászavar fogalma. Ez egy sokkal átterjedtebb betegség, amelynek tünetei a motivációnkat befolyásolják, emiatt elveszítik az élet iránti érdeklődésünket és tompítják érzelmi reakcióinkat. És mint minden más ebben a betegségben, úgy az apátia is, mint az ön aktív irányítása. Akár motivált a probléma kezelésére, akár nem, az életminősége attól függ.