A disszociatív identitászavar (DID) a disszociatív rendellenességek számos típusának egyike.DID-t a tanulmányban ismertetett kritériumok alapján diagnosztizálják.A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5. kiadás(DSM-5). A diagnózis megszerzéséhez a személynek meg kell szakadnia az identitás megkülönböztetésétől, amelyet két különböző személyiségjegy jellemez, amelyek befolyásolják a viselkedést, az emlékezetet, a tudatot, a megismerést és az önérzetet, valamint a napi események, a fontos személyes információk vagy a traumatikus események emlékezetében visszatérő hiányosságokat amelyek túlmutatnak a hétköznapi feledékenységen.
Olyan tünetekkel is kell rendelkezniük, amelyek jelentősen rontják az egyén hozzájárulását a társadalmi, munkahelyi és egyéb környezetekhez, és a zavar nem kapcsolódik kulturális vagy vallási gyakorlatokhoz, valamint nem függ össze szerhasználattal vagy más mentális rendellenességekkel.
A disszociatív identitászavar óriási mértékben változhat egyik ember és a másik között. Még a szakképzett mentálhigiénés szakemberek is nehezen diagnosztizálják a DID-t, mivel hiányzik a pontos, empirikus meghatározás. Mégis van 12 kérdés, amelyet az ember feltehet, ha úgy gondolja, hogy neki vagy egy szerettének NEM volt. Használja ezt a disszociatív identitászavar-tesztet a tünetek és tapasztalatok jobb megértéséhez.
Johner Images / Getty ImagesVan-e rés a gondolatokban, a cselekedetekben vagy a tudatában annak, amit tett?
A DID-ben szenvedők az úgymond érzékenységének jelentős megszakadását tapasztalják. Ez azt jelenti, hogy az ember önérzete legalább két személyiségi állapotra oszlik. Lehet, hogy a hétköznapi életükről megszakad az emlékezetük, ami különböző tapasztalatokra oszthatónak tűnhet.
A markáns megszakítás nélküli emberek gyakran két külön identitás érzését tapasztalják, amelyek egyikét sem érzik teljesnek. Ez megnehezíti a tudatosság ésszerű megértésének fenntartását a nap folyamán.
Belenézett valaha a tükörbe, és úgy érezte, hogy nem ismerte fel, kit nézett?
A személyiség meghatározza az ember egyedi gondolkodásmódját és a világgal való kapcsolatát. Fontos az ember értékeinek meghatározásához és annak megértéséhez, hogy kik ők. A DID-ben szenvedő emberek öntudattal küzdenek, mert több személyiségük van.
Előre-hátra járhatnak a különböző személyiségállapotok között, amelyek szélsőségenként változhatnak. Például az ember előre-hátra mozoghat egy lágy, kedves személyiség és egy komoly, fenyegető személyiség között.
Átlagosan a disszociatív identitászavarral küzdő személynek 10 alternatív személyisége van. Lehetséges azonban akár 100 is.
Voltak olyan pillanatai, amikor teljesen elfelejtetted életed egyik fontos eseményét?
A disszociatív amnézia az, amikor egy személy nem képes emlékezni a fontos események részleteire. Gyakran előfordul, hogy a memóriavesztés stresszes, traumatikus vagy értelmes események körül következik be. A DID-hez hasonló személyiségzavarral küzdő emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak disszociatív amnéziát ilyen események, például súlyos kórházi ápolás vagy autóbaleset körül.
Megállapította, hogy amikor másokkal beszél, hirtelen fogalma sincs arról, hogy miről szólt a beszélgetés?
A DSM-5 három különböző típusú disszociatív amnéziát vázol fel, amelyet egy személy tapasztal:
- Lokalizált amnézia: Ez a fajta amnézia megnehezíti az ember számára, hogy időben felidézze a konkrét eseményeket. Hónapokra vagy évekre is kiterjedhet. Általában az ember elfelejt traumás vagy stresszes élményeket, például a harcban töltött éveket.
- Szelektív amnézia: Ez a típusú amnézia megnehezíti az ember számára, hogy felidézze élettörténetét. Ennek eredményeként fontos dolgokat felejtenek el emlékezetükben, beleértve azt is, hogy kik ők, kivel vannak, mikor tettek valamit stb. Ez ritkábban fordul elő, és olyan embereknél szokott megnyilvánulni, akiknél korábban súlyos trauma vagy bántalmazás volt tapasztalható.
- Általános amnézia: Ez a típusú amnézia megnehezíti az ember számára az új események felidézését. Ez megnehezíti az új emberekkel való találkozásra, a beszélgetésekre vagy az új kapcsolatok kialakítására való emlékezést.
Leírt valaki olyan eseményt vagy viselkedést, amelyre vagy nincs emléke, vagy úgy érezte, mintha egy álom lenne?
A disszociatív identitászavarban szenvedők eltérő identitással rendelkeznek, de általában nem azonos mértékben tapasztalják őket.
Például a DID-ben szenvedő személynek domináns személyisége van, más néven befogadó személyiség. Ezt gyakran az ember valódi személyiségének vélik. A további, alternatív személyiségeket megváltoztatásnak nevezik. A házigazda gyakran passzív, függő vagy depressziós. Ezzel szemben egy alter hirtelen pezsgő, hangos vagy agresszív lehet.
A határos személyiségzavarhoz és a bipoláris zavarhoz hasonlóan a DID-t is a mentális állapot változásai jellemzik. A határ menti személyiségzavar azonban az, amikor egy személy hirtelen túlreagál egy konfliktust vagy stresszes eseményt, a bipoláris rendellenesség pedig az, amikor egy személynek hosszú időn át rendkívüli elmozdulásai vannak a hangulati állapotokban.
A disszociatív identitászavar azért különbözik, mert az ember memóriavesztést tapasztal. A bipoláris rendellenességtől eltérően a DID alternatív személyiségállapotokról szól, nem pedig hangulati állapotokról.
Olyan ruhákban találta magát, amelyekre nem emlékszik, hogy valami új dolgot vett volna fel, vagy olyan új dolgot szerzett volna, amelyet nem emlékszik a vásárlásra?
A személyiségállapotok közötti memóriahiányok gyakran aszimmetrikusak, és nem konkrét okból jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy elfelejtheti az apró dolgokat, például a vásárlásokat. Nincs oka annak, amire emlékszel. Az emlékezetbeli hiányosságokat mások néha csalásoknak vagy tisztességtelenségnek tekinthetik.
Hozzád közel álló személy megjegyezte már, hogy elfelejtette, hogy kik voltak, vagy nem ismerte fel őket?
A disszociatív identitászavart gyakran összetévesztik más feltételekkel, ideértve a szerekkel való visszaélést is. Ez különösen igaz tizenévesek vagy fiatal felnőttek esetében, tekintve, hogy a DID átlagos életkora 16 év. Ez megnehezítheti az emberek számára, hogy elfogadják azt a tényt, hogy nem ismered fel őket, vagy nem emlékszel arra, hogy kik ők, és kereshetnek alternatív magyarázatok amnéziájára.
Vannak esetek, amikor az élmények valószerűtlennek vagy túl valóságosnak tűnnek?
A DID-ben szenvedő embereknek nehezen emlékeznek az eseményekre, amint azok bekövetkeztek. Ez azt jelenti, hogy egy korábbi tapasztalat hirtelen álomnak érezheti magát.
Ezt deperszonalizációnak nevezzük, vagy amikor egy személy elszakadtnak érzi saját életének érzéseit, gondolatait és emlékeit. Vagy egy múltbeli tapasztalat hirtelen úgy érezheti, mintha újra átélné. Ezt hívjuk derealizációnak, amelyben az ember úgy érzi, hogy elszakad a valóságtól, és úgy tapasztalja meg a múltbeli eseményeket, mintha aktuálisak lennének.
A személytelenítés és a derealizáció magában foglalhatja az ábrándozásokat, fantáziákat vagy akár egy könyv elolvasását is, amelyek során az élmény hirtelen úgy érzi, mintha ezt élné.
A DID gyakran előfordulhat szorongásos rendellenességekkel, depresszióval, PTSD-vel, kábítószer-fogyasztással, étkezési rendellenességekkel és személyiségzavarokkal.
Mondta már valaki, hogy bámultál az űrbe, egy ideig nem reagálsz?
A derealizáció miatt az ember elszakad a jelenlegi tapasztalataitól és az általuk keltett érzésektől. Ez arra késztetheti az embereket, hogy valós időben lekapcsolják a tárgyakat, az embereket és a környezetet.
Vannak, akik ezt az élményt autópálya-hipnózisnak írják le, amelyben egy személy biztonságos módon reagálhat a külső eseményekre anélkül, hogy később emlékezne rá.
Ez különbözik a katatóniától, ahol egy személy pszichomotoros zavarokat tapasztal, amelyek lassú vagy hiperreakciókat okozhatnak. A katatonia szélsőségesebb választ válthat ki, és gyakrabban társul skizofréniával.
Hirtelen és megmagyarázhatatlanul hangosan beszélsz magaddal, amikor egyedül vagy?
A DID-t néha tévesen skizofrénia okozza, mivel mindkettő miatt az ember hangosan beszélhet magával. Skizofrénia esetén az ember téveszméket és hallucinációkat tapasztal, amelyek rendezetlen beszédet eredményeznek. Ez arra késztetheti az embert, hogy hangosan beszéljen magáról valamiről, ami nem valós. A skizofréniában szenvedőknek nincs több személyiségállapota; hanem megváltoztatták a valóság felfogását.
A DID-ben a hangos önmagával való beszélgetés inkább a gondolkodás externalizálása több személyiség kontextusában. A DID különbözik a skizofréniától, mert nem vonja maga után az embert, aki nem valós dolgokon gondolkodik és cselekszik.
Vannak olyan esetek, amikor képtelen figyelmen kívül hagyni a fájdalmat vagy ellenállónak tűnik a fájdalommal szemben?
A fájdalom által meghatározott disszociatív epizódok azok, amikor az ember olyan személyiséget fejleszt, amely segít megbirkózni a kényelmetlenség tüneteivel. A kutatók úgy vélik, hogy a krónikus fájdalommal küzdő embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki disszociatív állapot.
Tanulmányok azt sugallják, hogy a DID-ben szenvedő személynek mind a látszólag normális része van a személyiségnek (ANP), ami lehetővé teszi számukra a normális működést. Van egy "személyiség érzelmi része" (EP), amelyet túlélési ösztönök jellemeznek. Ez lehetővé teszi az ember számára, hogy figyelmen kívül hagyja a fájdalmat. Ha ez az alternatív megküzdési állapot nem elérhető, akkor nehéz megbirkózni a fájdalommal.
Vannak olyan esetek, amikor bizonyos dolgokat nagy könnyedén megtehet, és máskor, amikor nehézek?
A hirtelen könnyű zenélés vagy sportolás képessége nem a személyiség önálló tanulásának eredménye. Inkább a disszociatív amnéziával bekövetkező memóriavesztéssel jár. Ha egy készséghez könnyedén közelítenek, az azért van, mert emlékeznek rá. Ha egy készség nehéz, akkor azért, mert elfelejtették.
A disszociatív identitászavarban szenvedőknél magas az öngyilkosság aránya. A kutatások azt mutatják, hogy a DID-ben szenvedők 70% -a öngyilkossági gondolatokat fejez ki.
Van olyan eset, amikor úgy érzed, mintha két különböző ember lennél?
Lehet, hogy a DID-vel rendelkező embereknek fogalmuk sincs megosztott személyiségállapotukról. Csak akkor gyanítják, hogy valami nincs rendben, ha valaki más mesél nekik atipikus viselkedésükről, például emlékezetkiesésről vagy furcsa eseményről. Máskor tisztában vannak a személyiség különbségeivel és szorongást érezhetnek emiatt, bár nem reagálnak.
Egy szó Verywellből
Ha gyanítja, hogy Ön vagy egy szeretett személye disszociatív identitászavarban szenved, fontos, hogy forduljon orvoshoz segítségért, hogy megbeszélje a tüneteket és hivatalos DID tesztet kapjon. Ne feledje, hogy néhány kérdésre vagy az összesre igennel válaszolva nem elegendő a DID diagnosztizálása, mivel további magyarázatok adódhatnak ezekre a viselkedésekre. Különösen fontos segítséget kérni, ha a tapasztalatok szorongást okoznak, vagy zavarják életminőségét vagy kapcsolatait.
.jpg)
